A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-03 / 122. szám

2003. OKTÓBER 3. Amerika hírei A HÍD 5 Halálra ítélhetik a szeptember 11-e miatt gyilkoló férfit HITES GYILKOSSÁG A i Gyilkosságért ítélnek el egy férfi az Egyesült Államokban, aki a 2001. szeptember 11-ei támadások után bosszúból megölt egy általa arabnak hitt háromgyermekes indiai származású férfit. Október 2. A terrortámadásokért a muzulmánokat vádoló Frank Silva Roque szeptember 15.­­én az Arizona államban található Mesa város egyik benzinkútjánál lőtte agyon a tulajdonost, Balbir Singh Sodhit. Roque­­ra halálbüntetést is kiszabhat a bíróság. Roque, miután megölte az indiait, több lövést adott le egy libanoni szár­mazású férfira is ugyancsak egy ben­zinkútnál, majd megtámadta egy afga­nisztáni család házát is. Az elítélt ügyvédei azzal védekeztek, hogy Roque nem volt beszámítható állapotban tet­tének elkövetésekor, nem tudta külön­választani egymástól a jót és a rosszat. Védekezésül hozták fel azt is, védencük azelőtt nem tett tanúbizonyságot arról, hogyr rasszista lett volna. Az ügyész ezzel szemben azzal érvelt, hogy Roque bosszúból és előre megfontoltan követte el tettét, és bár a turbános szikh vallású Sodhiról valóban azt hitte, hogy muzul­mán, ez nem jelenti azt, hogy beszá­míthatatlan lett volna. A szeptemberi terrortámadások után megszaporodtak a muzulmánok elleni támadások az Egyesült Államokban, a közvélemény egy része ugyanis általában az iszlám hitűeket vádolta a terrortá­madások elkövetésével. Az arabok és muzulmánok ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma a tizenhétszeresére ugrott 2001-ben az FBI adatai szerint. Míg 2000-ben 28, addig 2001-ben 481 esetben követtek el faji gyűlölet miatti erőszakot az országban. Szeptember 30. A légi közlekedésben olykor fagyos uni­ós-amerikai légkör oldódását jelzi, hogy' egy sor konkrét kérdésről kezdődnek tár­gyalások szerdán, a transzadanti légi közle­kedési megállapodás előkészítése során. A cél egyfajta “nyitott égbolt” kialakítása, ami azt jelenti, hogy az eddigi kötöttségek nagy' részétől megszabadulnának a felek. Az EU tagországaival külön-kíilön, az uniós törvények mellőzésével létrehozott egyezmények helyébe lépne az új, egysé­ges szabályozást biztosító megállapodás, Nyitott égboltot Európa és Amerika között! LÉGBŐL KAPOTT?... A légiközlekedés új, egységes szabályairól kezdődnek tárgyalások ezen a héten az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői között. Mindkét oldal nagyobb szabadságot szeretne - a másik fél területén. „Együtt az Úrért és egymásért!" A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel meghív mindenkit a vasárnaponként de. 11 órakor kezdődő Istentiszteletére. 344 East 69th Street New York, NY 10021 Telefon: (212) 734-5252 www.ny69ref.org Október 5-én, vasárnap ünnepeljük a templom fennállásának 108. évfordulóját, ünnepi ebéddel! Helyfoglalás: 212-288-1345, házgondnokság. amelynek értelmében valamennyi uniós vagy egyesült államokbeli légitársaságnak jogában állna járatot indítani az Adanti óceán másik partjának bármely pontjára, sza­badon kialakítani az út­vonalakhoz, viteldíjhoz kapcsolódó szolgáltatá­sait, saját földi és légi biztonsági szabványo­kat kidolgozni. Az október 1-2-i ta­nácskozáson kidolgoz­zák a további egyezteté­sek menetrendjét, a má­sodik tárgyalás a tervek szerint decemberben lesz. Bár a felek egy­aránt abban bíznak, hogy sikerül egyezség­re jutni, ez nem lesz egyszerű. Loyola de Palacio EU szállításügyi biztos például sze­remé elérni: a partnerek járuljanak hozzá ahhoz, hogy egymás légitársaságaiban a másik fél állampolgárai többségi részvé­nyesekké válhassanak. Az Egy esült Álla­mokban fenntartásokkal fogadják ezt a kez­deményezést. A jelenlegi uniós jogszabály csupán legfeljebb 49 százalékos idegen - Európai Unión kívülről származó - részesedést en­gedélyez, míg az USA alig 35 százalékot. Bár az Egyesült Államok most 49 százalé­kosra módosítaná a felső határt, ennél na­gyobb arány jóváhagyása nehezen kép­zelhető el, ugyanis az USA-ban a légitár­saságok az alapvető fontosságú állami vé­delmi infrastruktúrához tartoznak, ahhoz, amely háború idején a csapatok szállítását végzi. A 35 százalékos részesedési arány módosításához is kongresszusi döntésre van szükség. Az egyesült államokbeli légitársaságok szakszervezeteinek szintén fenntartásai vannak az idegen tulajdonnal szemben, ugyanis attól tartanak, hogy az olcsóbb tengerentúli munkaerő miatt az amerikai dolgozók elvesztük állásukat. Äz EU több tagországa ugyanakkor aggodalommal fogadta az USA azon ké­rését, hogy cégei fokozottabb szabadságot élvezzenek az Európába címzett csoma­gok szállítása terén, s azonnal emlékeztet­tek: egyes európai légitársaságok határo­zott elutasítást kaptak válaszként arra a kezdeményezésükre, hogy utasokat szál­lítsanak a tengerentúlra. Röviden Kirkuktól 50 kilométerre nyugatra lévő Havidzsában, amikor amerikai katonák a jelenlétük ellen tüntető, és köveket dobáló tömegbe lőttek - közölte egy helybéli kór­ház vezetője. Az AFP francia hírügynök­ség helyszíni tudósítójának jelentése sze­rint a településen mintegy ötszázan vonul­tak fel Szaddám Húszéin volt elnök arcmá­sát a magasba emelve, és köveket hajítva a városban állomásozó amerikaiak felé. Rice: volt bizonyíték Húszéin ellen Szeptember 28. Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap tagadta azokat az állításokat, hogy 1998-as titkosszolgálati jelentésekre alapozták volna az iraki háború megindítását. Rice szerint még közvetlenül a hadjárat megindítása előtt is kaptak olyan információkat, hogy Húszéin elnök tömegpusztító fegyvereket kíván vásárolni. Bill Harlow, a CIA szóvivő­je szerint abszurd az a feltételezés, hogy nem ellenőrizték volna az információkat. “1998 óta számos új információhoz jutot­tunk, amelyek alapján a háború megindítása mellett döntöttünk” - jegyezte meg Rice. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint “semmi sem mutatott arra, hogy Szaddám Husszein feladja a tömegpusztító fegyverek beszer­zésére irányuló törekvéseit”. Rice hoz­zátette a Fox News-nak adott interjújában: “Úgy gondolom, ezeket az értesüléseket nyugodtan nevezhetjük új információnak, amelyek alátámasztották az _ addigi feltételezéseiket”. Az Egyesült Államok foként a vegyi és a biológia fegyverek fenyegetése miatt indult háborúba Irak ellen, ám ezektói azóta sem találtak egy darabot sem. Colin Powell külügyminiszter az ABC-nek adott interjújában elmondta, "hogy minden oka megvolt hogy elhiggye - és még most is úgy hiszi -, hogy voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, és az ezek­­kifejlesztésére irányuló programok is léteztek". ÍPB A NEW YORK-I SZENT ISTVÁN EGYHÁZKÖZSÉG 50 éves rádiójubileuma A Szent István Egyházközség a "Hit Szava" 50 éves rádióprogramja jubileumát ünnepli vasár­nap, október 5-én, a délután 12:3Ü-kor kezdődő ebéddel a Fehér deremben. Az ebéd végén szereplő művészek: Cserey Erzsébet, színművésznő Lajtay Gábor, színművész A műsor után Topánv Ildikó és Móri Pál tánczenével szórakoztatják a vendégeket. Adomány személyenként $12. Szívesen fogadunk adományokat a magyar rádió és TV programjaink támogatására. Szeretettel hívjuk és várjuk New York és környéke magyarságát rádióprogramunk 50 éves jubileumi ünnepére. Fr. Csorba L. Domonkos, O.EM. magyar lelkész St. Stephen of Hungary Parish, The Franciscans 414 East 82nd Street, New York, NY 10028-6056, tel.: 212-861-8500, fax: 212-535-9221

Next

/
Thumbnails
Contents