A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-26 / 121. szám

2003. SZEPTEMBER 26. Kultúra A HÍD 11 ■ Amerikai családjog kutatóját várjuk TRAGIKUS SORSOK Talán már a százezres létszámot is meghaladja a New York-i magyarság Azért csak „talán”, mert a gazdasági emigrációval nőtt meg ez a tömeg, a becslések szerint több­re, mint a hagyományos 45 ezres létszám kétszerese. Ugyanakkor sokan közülük feke­temunkások, akik sehol sem jelentkeztek be. Tehát a létszám pontatlan. Közöttük egy­re több a kisgyerek, aki mar idekint született és a bizonytalan jogi helyzetét csak sú­lyosbítja, ha a szülei valamiért elváltak, a környezet pedig a gyerekek számára ide­gen nyelvű. Alább erről a fontos társadalmi-pedagógiai kérdésről írunk. Nem üres kifejezés, hogy a gyerek min­dannyiunk szemefénye. Még inkább az, ha idegen társadalmi közegben, idegen nyelvi világban kell vele törődni. Ilyenkor több­szörösére nő az a veszély, amely a szülők szétválása esetén - legyen az válóper vagy tartós összeveszés - a kisgyereket sújtja. Erről csak egy régi pedagógus mondást idézünk: ha a szülők két féle válnak, azt a kisgyerek úgy éli meg, mintha a szíve hasadt volna ketté. Felnőtt korig érő lelki sérülések, a társadalomba beilleszkedés nehézségei, nem egyszer a bűnözővé válás melegágya lehet, ha a szülők valakinek a gyermekkorában elváltak. Mindezzel a nyilvánosság előtt foglalkozni egy újság kulturális rovatának feladata, hiszen a kultúra fókusza az iskolai és családi gyermeknevelés. Mindehhez az egyetemi oktatás, vagyis a legmagasabb rangú pedagógia adhat hasznos tapasztala­tokat, éppen az egyetemi kutatás ered­ménye képpen. Ezért olvasóink érdekében kerestünk egy tudományosan is rangos szakembert, aki a pedagógia válásfüggő jogi kérdéseiben s éppen az Egyesült Államok vonatkozásában teljes mértékben tájékozott. így sikerült megtalálnunk azt a magyarországi jogi egyetemi oktatót és kutatót, aki odahaza az amerikai családjog szakértője. A megtalálni azonban sajnos csak félig, afféle üzenet szinten sikerült, mert hol Kubában, hol Németországban, tartózkodik, nem egyszer nemzetközi családjogi konferenciák előadójaként. Amikor hazatér, elkészítjük vele e fontos interjút. Először is arról, hogy mi tartozik a családjog gyermekekkel leginkább kap­csolatos fejezeteibe. A gyermekelhelyezés, vagyis, hogy melyik szülő nevelje tovább a kisgyermeket. Aztán a tartásdíj, amit a másik szülőnek fizetnie kell, s a nem gon­dozó szülő gyermekláthatási joga, annak rendezése, beleértve a nagyszülői láthatási jogot is. Utóbbi azért igen fontos, mert a legtöbb esetben a nagyszülőket az óceán választja el az unokáktól, s a kisgyere­keknek, régi pedagógiai igazságképpen, szükségük van a nagyszülők szeretetére, a velük való kapcsolatra is. Nagyon jó hír: a két állam, az Egyesült Államok és Magyarország nemzetközi szerződést kötött e kérdésekről, amelyek­ben két fontos rész is szerepel: az ilyen a gyerekek nevelési érdekében történő jogi eljárások általában ingyenesek, és soron kívül intézendők. Legtöbbször a magyar állampolgárságú, de például New York­ban élő szülők gyermekeiről hozott ma­gyarországi bírósági ítéleteket az amerikai hatóságok felülvizsgálat nélkül, azonnal végrehajtják a gyerekek érdekében. Mindezekről tehát interjúnk várhatóan a következő hetekben megjelenik A HÍD kulturális rovatában. (FD) Feltörünk Hollywoodban? Valaha, a múlt század húszas éveiben, mint a kissé hencegős legenda mondja, egyszer kiírták a hollywoodi filmgyár lapujára, ott messze a Sunset Boulevar végén: „Itt nem csak magyarok érvénye­sülhetnek!” Enyhe figyelmeztetés volt ez, hogv szokvány jenki ember is belép­het, munkát kereshet, netán érvényesül­het is. Merthogy akkortájt minden nagymenő magyar volt. Állítólag. De hát ez ma már csak emlék. Am most, jó hónappal a Terminátor 3 bemutatója után. Pesten elterjedt vala­mi, amit Sándor Rabb, a Terminátor technikáért felelős effektproducere mond el A híd olvasóinak: — Magyarországon működik egy amerikai tulajdonú, Digit Picture nevű cég, amely effékteket készít. Nemzetkö­zi hírnevet a piacon egy számítógépes stratégiai játékhoz készített, egyébként animációs filmmel szerzett. Ennek alap­ján kerültek be a mostani hollywoodi szuperprodukcióba. A cég jelenleg is tár­gyal amerikai megafilmekben való ha­sonló közreműködésről. Megtudtuk még: a produkció inkább hangrobaj és effektgyűjtemény, afféle dobhártyarekesztő. A másik különleges­sége: egy vizuális arzenál. A komputer­­technika olajozottan működik, s mindezt összedolgozza színészi játékkal. Például fut a színész, szembe fúj a szél, liheg, iz­zad, a robbanást pedig utólag rajzolják hozzá, illen e animálják a szakemberek. I Huszonöt ország ifjú filmművészei tanultak ADY ENDRE KALAPJA A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállították Ady Endre híres fekete kalapját, s e mellett még néhány személyes holmiját is. A kalapot, a legenda szerint a költő egyszer Itáliában baragolva mérgében földhöz vágta, mondván: “Ahol ilyen bőségben állanak előttem a nagyszerű alkotások, ott nekem nem lehet alkotni!” Kiss Bence A kalapot most rátették egy tonett fo­­_________ gasra, olyanra, amilyenek régi-régi kávé­házakban voltak, de biztos, ami biztos, ráerősítették egy damil szállal, hiszen egy ilyen híres kalapot könnyen ellophat­nak. Sőt, sokan fel is akarják próbálni, de a dalmil szál nem engedi. Egyik híres nyakravalóját pedig üveg alatt védik. Ez a ruhanemű Ady bohém stílusának jegyeit viseli, mutatván, hogy az eredeti tárgyaknak sajátos varázsuk van. Lehetőség kínálkozik, hogy beleolvassunk abba a korabeli rendőrségi jegyző­könyvbe, amit akkor vettek fel, amikor a költő-újságíró Ady Endrét megbüntet­ték egy írása miatt. A kanonok-soron való sétája után ugyanis megtámadta lapjá­ban a kanonokokat: egy verset írt ellenük... A rendőrfogalmazó jegyző­könyvének stílusa viszont nevetséges.. Tisztelettudóan, mégis a „bús magyar ugar” jellegének megfelelően rótta a pa­pírra ostobán komolykodó kérdéseit. A korabeli „dörzsölt” zsaru első tényfeltáró kérdése ugyanis így hangzott: “Mi indí­totta Ont arra, hogy megírja a czikket?” Ady Endre válasza: Arra sétáltam, és az ott látottak indítottak arra, hogy mindezt megírjam.” Az akkori igazságszolgáltatás elítélte Adyt. De mit ért el vele a „sok senki, gnóm, nyavalygós talmi”? Ady megírta: ’’Örök virágzás sors már az enyém!” A jegyzőkönyvet meg utolérte a zsarusors: senki sem emlékezik rá, ha pedig egy mú­zeumban kiállítják gúnyos mosolyt vált csak ki. Röviden várlapot ellen, mivel az újság bemocskolta erkölcsi jó hírnevét. Előtte Hernádi Judit színésznő is hasonló pert indított az illeté­kes bíróság előtt. Alföldi Róbert csak eny­­nyit nyilatkozott: “Az ilyen rágalmazási el­járások mocskos küzdőtéren folynak, mocskos ringben megy a meccs!” Ugyan­akkor akadt jogos erkölcsi bírálat ellen pe­reskedő színésznő, aki több hamis tanúval nyert pert. Továbbá két éve Hernádi Judi­­tot is jogerősen elítélte a bíróság mocskoló­­dásért. Mocskos a világ. Magyar új hullám Athénban Fliegauf Benedek és Mundniczó Kornél filmje kapott meghívást a múlt hét pénte­kén kezdődött Opening Nights athéni nemzetközi filmfesztiválra. A szekció a kurrens filmművészet új hullámait és irányvonalait kívánja bemutatni. A rövid­­filmek versenyében Mundruczó operafilm­je, A 78-as Szent Johannája vesz részt. A film nemzetközi karrierjét Cannes-ban kezdte meg májusban. Bacchus-szobor Rétfalvi Sándor Bacchus-szobrának felava­tásával kezdődött a Pécsi napok rendez­vénysorozata. A baranyai megyeszékhely legnagyobb multikulturális fesztiválján, amelyet már tizenharmadik alkalommal rendeznek meg, száznegyvenhat program várja az érdeklődőket. Ebből az alkalomból bemutatják az immár százötven esztendős világhírű Zsolnay gyárat is. Néprajz Topolyán A Kis Lajos Néprajzi Társaság és a Bácsország című folyóirat a délvidéki To­polya művelődési házában tartja szokásos őszi néprajzi konferenciáját. A tanácskozá­son szó esik a Topolyán született Zöldy Pál néprajzi tevékenységéről, a népszokásgyűj­tés és a néprajzi és antropológiai terep­munka módszereiről. Elhunyt Johnny Cash Hetvenegy éves korában elhunyt Johnny Cash, az ötvenes évektől haláláig a coun­tryzene meghatározó alakja. Karrierje a rock’n’roll születésével egy időben indult. Sajátos stílusát a népzene és a rock között alakította ki. Utolsó albuma tavaly novem­berében jelent meg The Man Comes Around címmel s az idei Video Music Awards díjkiosztón a Hurt című dala nyert. ELENA 1. BODONI, PDS. Fogorvos 35 East 38th Street Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Személyhívó: (917) 925- 0090 Emaü:BodoniDDS@aoLcom

Next

/
Thumbnails
Contents