A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-26 / 121. szám

10 A HÍD Kultúra 2003. SZEPTEMBER 26. R öviden Sinkovics Imre 75. SZÜLETÉSNAPJA Hetvenöt évvel ezelőtt született Sinkovics Imre az egyik legnagyobb magyar színmű­vész. Ebből az alkalomból a budapesti Ma­gyar Színházban - vagyis a korábbi Nem­zetiben - kiállítás nyílt nagy alakításainak fotóiból. A művészt 1956. után kirúgták a Nemzetiből, mivel a Petőfi szobornál ő sza­valta el a Nemzeti Dalt. Csak öt év után mehetett vissza. Attól kezdve viszont a nemzet színésze volt: nemcsak kivételesen széles skálájú átalakuló képessége s műfaji sokoldalúsága okán, hanem mert ízig-végig magyar volt. Talán Madách: Mózes című drámája volt a legnagyobb sikere: mint egy elnyomott nép vezérét, negyed századon át, több mint hatszázszor játszotta el. Rí­men a Tizedes meg a többiek pesti vagá­nyát alakította, s a hatalom szándékával szembe fordította filmet, amelynek híressé vált mondata: „Az oroszok a spájzban van­nak!” Születésnapján az mtv2 csatorna má­sik hatalmas sikerét, Sütő András: Advent a Hargitán című misztikus drámáját vetí­tette, a főszerepben Sinkovics Imrével. Mégis bontanak a Citadellán Közel fél évtizedes a vita: a Citadellára épí­tett vendéglő terasz rontja-e a városképet, vagy sem. Most végre döntés született: a Kulturális Orökségvédelmi Hivatal elren­delte a terasz lebontását, mondván: meg­változtatja a légtér természetes állapotát. Hegedűs: Nyitás a végtelenre Az ország legnépszerűbb református püs­pöke ezúttal irodalmi tanulmányait szedte csokorba. Mindaz, amit a Himnuszról és a Szózatról tudni kell, mindaz, amit Petőfi­ről, Adyról, Szabó Dezsőről, Németh Lászlóról, József Attiláról és Nagy László­ról el tud nekünk mondani a magyar sorsot és a magyar lelket mélyen ismerő főpásztor - megtalálható e könyvben. Lezárult a Nemzeti DRÁMAPÁLYÁZATA Szeptember 15-én járt le a Nemzeti Szín­ház drámapályázatának határideje. Eddig 228 pályamű érkezett be. Ezeket most a színház dramaturgjai előzsűrizik, majd ne­ves szakemberekből álló bizottság ítélkezik a művekről. Veszteséges a világ ZENEKIADÁSA Csaknem 5 milliárd dollár veszteséggel zár­ta a világ zeneipara az elmúlt évet. Az ága­zat fénykorában, a kilencvenes évek köze­pén még 38 milliárd dollár hasznot zsebelt be. A sztárok iránti igény ugyan az utóbbi években sem lett kisebb, csakhogy a fo­gyasztók nem hajlandók ugyanúgy fizetni a zenéért, mint korábban, inkább letöltik az internetről. Odahaza a Magyar Hangle­mezkiadók Szövetségének becslése szerint minden megvásárolt CD-re három jogelle­nes, illetve jogdíjmentes másolat jut. Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége pedig a napokban 261 pert indított jogdíjmentes forgalmazásért. Mocskos ring Alföldi Róbert, az egyik legrangosabb ha­zai színész és rendező pert indít egy bul-Beszélgetés dr. Bécsy Tamással a színháztudományról • • • A színházművészet mellett él és alkot odahaza a színháztudomány is. Első nagy egyéni­sége dr. Németh Antal volt, aki a II. világháború előtt és alatt a budapesti Nemzeti színházat igazgatta, és rendezői remekei mellett könyvben is számtalan alapmű szerző­je. így a két kötetes magyar Színészeti Lexikon szerkesztője, Madách: Az ember tragédi­ája- a világon Németh Antal életében történt összes előadásának - rendezői elemzése, avagy A színház esztétikája és pszichológiája című alapmű az ó tolla alól került ki A kommunizmus alatt oktalanul lefasisztázták, kitiltották a színházaktól, a hazai színi kritika ma legerősebb, legkíméletlenebb liberális egyénisége, Koltai Tamás mégis több méltató kötetet írt Németh Antalról, akinek halála után a színháztudományunkban úr keletkezett. Ezt az űrt méltán tölti ma be dr. Bécsy Tamás, akivel alább beszélgetünk Földessy Dénes —Mióta a színház létezik, egyfolytában válságban van. Ezt a szellemeskedő mon­dás, sajnos, most igazolhatja a globalizáció. Mekkora veszélyt jelenthet az európai ere­detű színházművészetekben? — Nem tudni, hogy mikor jön és mek­kora lesz ez a válság. A válasz a kérdésre csak bizonytalan jövőbecslés lenne. — Azért vágjunk mégis bele. A gyöke­re ugyanis felrajzolható: a nem művelt csa­ládok a társadalom mindenkori többségét teszik ki. Gyermekeik csak iskolában és év­tizednyi idő alatt sajátíthatnak el jó kultu­rális alapot Most viszont a technika (tévé, CD, magnó, videó, DVD) zenét, filmet, színháznak nevezett darabot, kultúrának elkeresztelt szórakoztatóipart visz be egé­szen a lakásba, s ezek túlnyomórészt éppen a nem elég művelt fiatalokra hatnak a leg­erősebben. Alapműveltség híján azonban a tudás, az élmény rosszul ültethető el ben­nük. Kimondhatom nyersen? A technika olykor félműveltség-, sőt, bunkóképző. — így van. Igazában azonban csak Amerikában, a kétszáz esztendős ottani „fehér kultúra”, s az amerikai mentali­tás alapján rajzolható feli a globalizáció jövőképe. — Mi marad majd meg az amerikainál több mint tizenötször régebbi, s lényegé­ben három klasszikus pilléren - a zsidó-ke­resztény valláson, a görög mitológián és fi­lozófián s a római jogon - nyugvó európai kultúrából? — A globalizáció ezt biztosan kockáz­tatja, vagy módosítja, bár a módosítás fel­olvadhat biztató változatban is. Ne feled­jük: az új amerikai kulturális irányzat sze­rint a fehér ember központú kultúrának vége, s most jöjjenek a színes bőrűek, avagy a délamerikai spanyolok hagyomá­nyai. Ez viszont talán őserejű, globalizmus elleni vérátömlesztést is ad­hat az európai kultúrába. A jó ég tudja! — Mindezt a színházra vonatkoztatva azért még reménykedhetünk, hogy a színház megmarad élő em­ber teremtette játéknak? — Igen, hiszen e nélkül elveszíti önmagát, s nem színház többé. Minden esetre most még elég za­varos a kép, s kiszámítha­tatlan a jövő. De érdemes visszatekinteni a múltba. A XX. század elején a színház, mint a drámának valamilyen nézőpontból való értelmezése, a „ren­dezői színház.” érvényesü­lésével párhuzamosan már nem a dráma gondolatvilágát, hanem annak egyfajta másik értelmezését állította színpadra. Akkor kezdődött az értékválság, s vele a globalizáció problémája. Például egybe­mosódott a hagyományos, „igazi” dráma a bulvárdrámával, illetve bestsellerrel. Másfelől mára nincsenek általánosan elfo­gadott értékek, hanem mindenki azt gon­dolja, és hirdeti, amit akar, gyakran hatal­mas melléfogásokkal. A 30-as években sem lehetett még egyértelműen előre lát­ni, hogy ez bekövetkezett, s a II. világhá­ború után már általánossá vált. — Beszéljünk a modem kor jótékony hatásáról is. — Tíz éve alapítottam és vezetem a veszprémi egyetemen az ország egyetlen színháztudományi tanszékét, ahol hetente előadásokat elemzőnk, mégpedig videó se­gítségével. Nem kell messzire utazgatni, hogy sokféle produkciót összehasonlíthas­sunk. Egymás mellé átjátszattam egyes da­rabok különböző előadásait. Például a Ványa bácsi egy-egy jelenetét öt változatá­ban vetjük egybe, s elemezzük a rendezői, színészi megoldásokat. A szalagok között külföldi előadások is vannak. A színháztu­domány alapvetően megváltozik: a hallga­tók a színház történetét és elméletét tisztes­ségesen megismerik. Megdöbbentő volt az egyik hamburgi színház előadásában Mol­nár Ferenc: Lilioma. A történet, a szöveg szinte azonos, de a goromba, ám melegszí­vű Liliom, s Julika is, dermesztőén elidege­nedett modem egyéniségek. Máskülönben a tanszéken nem képezünk művészeket: színészt, rendezőt például, csak a színház­­tudományt oktatjuk, de azt igényesen. Egy induló évfolyamra a húsz legjobb je­lentkezőt vesszük fel, de volt már rá eset, hogy az év végén csak hatan kaptak diplo­mát. Legtöbbjük dramaturg lesz. —Az igényes kritikaolvasók epés mon­dása: ”A magyar drámakritikusok két rész­re oszthatók: Bécsy Tamásra és egyebek­re”. Merthogy Te vagy a legjobb dráma­elemző. Miért nem írsz kritikát? — Mert a drámaelemzésnek van, de az előadásnak igazán nincs pontos szakmai szókincse. Egy-egy alakítást, megoldást csak hosszasan, olykor az újságolvasó szá­mára unalmasan íehet boncolgatni, a szí­nészek, rendezők viszont igénylik a reális, pontos, elemző kritikát. Csak a benyomá­saimat írhatnám meg, de amitől létrejöt­tek, azt nem. Mellesleg a balettnek van er­re alkalmas szókincse. — Kosztolányi Dezső sem út kritikát, hanem kritika gyanánt esszé műfajban, negyven-hatvan gépelt sorban csodálato­san közvetítette az olvasónak az előadást A veszprémi színházban viszont az előadások után, afifele élő kritika képpen a tanszék elemzi a produkciót! Arról nem hiányzik a színházi szókészlet? — Nem, mert ott nem egyoldalúan s írásban közöljük a véleményünket a pro­dukcióról, hanem a színészek s az előadás többi alkotója is ott ül és elmondja az ellen­­véleményét is. — Egy zárókérdés: volt-e s mely szán­­házaknak fénykoruk? — Igazi, tartós fénykora csak a múlt század elején a budapesti Vígszínháznak volt. (Képünkön.) r SÍKKAL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk, Riportok. Kultúresemények, Megemlékezések Minden SZOMBATON d e. 11 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: Zombori Györgyi Műsorvezető Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva. Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-műsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezetö/művészeti igazgató Tel.: (212)289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com

Next

/
Thumbnails
Contents