A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-26 / 121. szám
10 A HÍD Kultúra 2003. SZEPTEMBER 26. R öviden Sinkovics Imre 75. SZÜLETÉSNAPJA Hetvenöt évvel ezelőtt született Sinkovics Imre az egyik legnagyobb magyar színművész. Ebből az alkalomból a budapesti Magyar Színházban - vagyis a korábbi Nemzetiben - kiállítás nyílt nagy alakításainak fotóiból. A művészt 1956. után kirúgták a Nemzetiből, mivel a Petőfi szobornál ő szavalta el a Nemzeti Dalt. Csak öt év után mehetett vissza. Attól kezdve viszont a nemzet színésze volt: nemcsak kivételesen széles skálájú átalakuló képessége s műfaji sokoldalúsága okán, hanem mert ízig-végig magyar volt. Talán Madách: Mózes című drámája volt a legnagyobb sikere: mint egy elnyomott nép vezérét, negyed századon át, több mint hatszázszor játszotta el. Rímen a Tizedes meg a többiek pesti vagányát alakította, s a hatalom szándékával szembe fordította filmet, amelynek híressé vált mondata: „Az oroszok a spájzban vannak!” Születésnapján az mtv2 csatorna másik hatalmas sikerét, Sütő András: Advent a Hargitán című misztikus drámáját vetítette, a főszerepben Sinkovics Imrével. Mégis bontanak a Citadellán Közel fél évtizedes a vita: a Citadellára épített vendéglő terasz rontja-e a városképet, vagy sem. Most végre döntés született: a Kulturális Orökségvédelmi Hivatal elrendelte a terasz lebontását, mondván: megváltoztatja a légtér természetes állapotát. Hegedűs: Nyitás a végtelenre Az ország legnépszerűbb református püspöke ezúttal irodalmi tanulmányait szedte csokorba. Mindaz, amit a Himnuszról és a Szózatról tudni kell, mindaz, amit Petőfiről, Adyról, Szabó Dezsőről, Németh Lászlóról, József Attiláról és Nagy Lászlóról el tud nekünk mondani a magyar sorsot és a magyar lelket mélyen ismerő főpásztor - megtalálható e könyvben. Lezárult a Nemzeti DRÁMAPÁLYÁZATA Szeptember 15-én járt le a Nemzeti Színház drámapályázatának határideje. Eddig 228 pályamű érkezett be. Ezeket most a színház dramaturgjai előzsűrizik, majd neves szakemberekből álló bizottság ítélkezik a művekről. Veszteséges a világ ZENEKIADÁSA Csaknem 5 milliárd dollár veszteséggel zárta a világ zeneipara az elmúlt évet. Az ágazat fénykorában, a kilencvenes évek közepén még 38 milliárd dollár hasznot zsebelt be. A sztárok iránti igény ugyan az utóbbi években sem lett kisebb, csakhogy a fogyasztók nem hajlandók ugyanúgy fizetni a zenéért, mint korábban, inkább letöltik az internetről. Odahaza a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének becslése szerint minden megvásárolt CD-re három jogellenes, illetve jogdíjmentes másolat jut. Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége pedig a napokban 261 pert indított jogdíjmentes forgalmazásért. Mocskos ring Alföldi Róbert, az egyik legrangosabb hazai színész és rendező pert indít egy bul-Beszélgetés dr. Bécsy Tamással a színháztudományról • • • A színházművészet mellett él és alkot odahaza a színháztudomány is. Első nagy egyénisége dr. Németh Antal volt, aki a II. világháború előtt és alatt a budapesti Nemzeti színházat igazgatta, és rendezői remekei mellett könyvben is számtalan alapmű szerzője. így a két kötetes magyar Színészeti Lexikon szerkesztője, Madách: Az ember tragédiája- a világon Németh Antal életében történt összes előadásának - rendezői elemzése, avagy A színház esztétikája és pszichológiája című alapmű az ó tolla alól került ki A kommunizmus alatt oktalanul lefasisztázták, kitiltották a színházaktól, a hazai színi kritika ma legerősebb, legkíméletlenebb liberális egyénisége, Koltai Tamás mégis több méltató kötetet írt Németh Antalról, akinek halála után a színháztudományunkban úr keletkezett. Ezt az űrt méltán tölti ma be dr. Bécsy Tamás, akivel alább beszélgetünk Földessy Dénes —Mióta a színház létezik, egyfolytában válságban van. Ezt a szellemeskedő mondás, sajnos, most igazolhatja a globalizáció. Mekkora veszélyt jelenthet az európai eredetű színházművészetekben? — Nem tudni, hogy mikor jön és mekkora lesz ez a válság. A válasz a kérdésre csak bizonytalan jövőbecslés lenne. — Azért vágjunk mégis bele. A gyökere ugyanis felrajzolható: a nem művelt családok a társadalom mindenkori többségét teszik ki. Gyermekeik csak iskolában és évtizednyi idő alatt sajátíthatnak el jó kulturális alapot Most viszont a technika (tévé, CD, magnó, videó, DVD) zenét, filmet, színháznak nevezett darabot, kultúrának elkeresztelt szórakoztatóipart visz be egészen a lakásba, s ezek túlnyomórészt éppen a nem elég művelt fiatalokra hatnak a legerősebben. Alapműveltség híján azonban a tudás, az élmény rosszul ültethető el bennük. Kimondhatom nyersen? A technika olykor félműveltség-, sőt, bunkóképző. — így van. Igazában azonban csak Amerikában, a kétszáz esztendős ottani „fehér kultúra”, s az amerikai mentalitás alapján rajzolható feli a globalizáció jövőképe. — Mi marad majd meg az amerikainál több mint tizenötször régebbi, s lényegében három klasszikus pilléren - a zsidó-keresztény valláson, a görög mitológián és filozófián s a római jogon - nyugvó európai kultúrából? — A globalizáció ezt biztosan kockáztatja, vagy módosítja, bár a módosítás felolvadhat biztató változatban is. Ne feledjük: az új amerikai kulturális irányzat szerint a fehér ember központú kultúrának vége, s most jöjjenek a színes bőrűek, avagy a délamerikai spanyolok hagyományai. Ez viszont talán őserejű, globalizmus elleni vérátömlesztést is adhat az európai kultúrába. A jó ég tudja! — Mindezt a színházra vonatkoztatva azért még reménykedhetünk, hogy a színház megmarad élő ember teremtette játéknak? — Igen, hiszen e nélkül elveszíti önmagát, s nem színház többé. Minden esetre most még elég zavaros a kép, s kiszámíthatatlan a jövő. De érdemes visszatekinteni a múltba. A XX. század elején a színház, mint a drámának valamilyen nézőpontból való értelmezése, a „rendezői színház.” érvényesülésével párhuzamosan már nem a dráma gondolatvilágát, hanem annak egyfajta másik értelmezését állította színpadra. Akkor kezdődött az értékválság, s vele a globalizáció problémája. Például egybemosódott a hagyományos, „igazi” dráma a bulvárdrámával, illetve bestsellerrel. Másfelől mára nincsenek általánosan elfogadott értékek, hanem mindenki azt gondolja, és hirdeti, amit akar, gyakran hatalmas melléfogásokkal. A 30-as években sem lehetett még egyértelműen előre látni, hogy ez bekövetkezett, s a II. világháború után már általánossá vált. — Beszéljünk a modem kor jótékony hatásáról is. — Tíz éve alapítottam és vezetem a veszprémi egyetemen az ország egyetlen színháztudományi tanszékét, ahol hetente előadásokat elemzőnk, mégpedig videó segítségével. Nem kell messzire utazgatni, hogy sokféle produkciót összehasonlíthassunk. Egymás mellé átjátszattam egyes darabok különböző előadásait. Például a Ványa bácsi egy-egy jelenetét öt változatában vetjük egybe, s elemezzük a rendezői, színészi megoldásokat. A szalagok között külföldi előadások is vannak. A színháztudomány alapvetően megváltozik: a hallgatók a színház történetét és elméletét tisztességesen megismerik. Megdöbbentő volt az egyik hamburgi színház előadásában Molnár Ferenc: Lilioma. A történet, a szöveg szinte azonos, de a goromba, ám melegszívű Liliom, s Julika is, dermesztőén elidegenedett modem egyéniségek. Máskülönben a tanszéken nem képezünk művészeket: színészt, rendezőt például, csak a színháztudományt oktatjuk, de azt igényesen. Egy induló évfolyamra a húsz legjobb jelentkezőt vesszük fel, de volt már rá eset, hogy az év végén csak hatan kaptak diplomát. Legtöbbjük dramaturg lesz. —Az igényes kritikaolvasók epés mondása: ”A magyar drámakritikusok két részre oszthatók: Bécsy Tamásra és egyebekre”. Merthogy Te vagy a legjobb drámaelemző. Miért nem írsz kritikát? — Mert a drámaelemzésnek van, de az előadásnak igazán nincs pontos szakmai szókincse. Egy-egy alakítást, megoldást csak hosszasan, olykor az újságolvasó számára unalmasan íehet boncolgatni, a színészek, rendezők viszont igénylik a reális, pontos, elemző kritikát. Csak a benyomásaimat írhatnám meg, de amitől létrejöttek, azt nem. Mellesleg a balettnek van erre alkalmas szókincse. — Kosztolányi Dezső sem út kritikát, hanem kritika gyanánt esszé műfajban, negyven-hatvan gépelt sorban csodálatosan közvetítette az olvasónak az előadást A veszprémi színházban viszont az előadások után, afifele élő kritika képpen a tanszék elemzi a produkciót! Arról nem hiányzik a színházi szókészlet? — Nem, mert ott nem egyoldalúan s írásban közöljük a véleményünket a produkcióról, hanem a színészek s az előadás többi alkotója is ott ül és elmondja az ellenvéleményét is. — Egy zárókérdés: volt-e s mely szánházaknak fénykoruk? — Igazi, tartós fénykora csak a múlt század elején a budapesti Vígszínháznak volt. (Képünkön.) r SÍKKAL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk, Riportok. Kultúresemények, Megemlékezések Minden SZOMBATON d e. 11 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: Zombori Györgyi Műsorvezető Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva. Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-műsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezetö/művészeti igazgató Tel.: (212)289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com
