A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-29 / 117. szám

12 A HÍD Tudomány 2003. AUGUSZTUS 29. Röviden A KISEBB MENNYISÉGBEN TÖLTÖGETÓKET NEM PERELIK Augusztus 19. Az amerikai lemezkiadók szövetsége (Recording Industry Associa­tion of America, RIA\) nem szándékozik beperelni azokat a felhasználókat, akik csak kisebb mennyiségben cserélgetnek zenéket az interneten. A szervezet ezt Norm Coleman minnesotai képviselő kérdésre válaszolva jelentette be. A képviselő “túlzó­nak” nevezte a RIAA kampányát, és meg­hallgatásokat is tervez a témában. A RIAA szóvivője szerint csak azokat a felhasználó­kat perelik majd be, akik jelentős mennyi­ségű jogvédett zenét terjesztenek illegáli­san az interneten, bár azt közelebbről nem határozzák meg, hogy mit tartanak jelentős mennyiségnek. Egyre sötétebb lesz A VILÁGEGYETEM Augusztus 22. Az univerzumban lassan ki­hunynak a fények. Erre a következtetésre jutottak brit kutatók több mint 40 ezer ga­laxis tanulmányozása alapján. A Királyi Csillagászati Társaság szaklapjában vasár­nap megjelentetett eredmények szerint több milliárd év óta nem születik elegendő új csillag ahhoz, hogy pótolhassák a kihu­nyó társaikat. Ennek következtében a világ­­egyetem egyre sötétebb lesz, és végül egy csillag sem világít majd az égbolton. A vizs­gált galaxisokban az új csillagok képződése mintegy hat milliárd éve lassulhatott le, amikor a mi Napunk keletkezett. Linux mögé bújik a Microsoft Augusztus 24. A Microsoft az üzleti kom­­munikációjában szilárdan ragaszkodott ah­hoz az álláspontjához, hogy a Linux nem való üzleti felhasználóknak. Most viszont a szoftvercég a jelek szerint maga is a Linux védelmét veszi igénybe, amikor a szervere­it elosztott túlterheléses (DDoS) támadá­sok fenyegetik. A Netcraft szerverstatiszti­kái szerint a Microsoft múlt pénteken meg­változtatta a DNS-bejegyzéseit, így a www.microsoft.com begépelése után a le­kérés nem a saját hálózatának gépein, ha­nem az Akamai szolgáltató vállalat Linuxon futó cache-szerverein landol. Az Akamai arra szakosodott, hogv a világ kü­lönböző pontján elhelyezett szerverei ré­vén javítsa ügyfelei weboldalainak elérhe­tőségét. Az Akamai szerverei az elosztott túlterheléses támadások ellen is védelmet jelenthetnek, hiszen a roham leküzdésében segít, ha a terhelés számos szerver között oszlik meg. A TechWeb szerint a www.microsoft.com még mindig Linuxon fut, bár a “sima” microsoft.com-ot futtató szerver az adatok szerint Windows Server 2003. Egyre erőteljesebben bővül a DVD-írók piaca Augusztus 23. CD-írók lassan már kötelező kellékévé váltak a számítógépeknek. Lassan DVD-olvasó is kerül minden gépbe. A roha­mosan növekvő tárolási igény miatt azonban egyre keresettebbé válnak a DVD-írók. S keresletnövekedés kihat az önálló DVD író eszközökre is, ugyanis az asztali DYD- felvevő készülékekből a tavalyi első félévhez képest 316 százalékkal többet vásároltak az USA-ban a 2003. év első hat hónapjában. Az Alapjaiban rázhatja meg a fizikát az amatőr időelmélet AZ IDEJEMÚLT IDŐ Egyes fizikusok Einsteinhez hasonlítják, mások komolytalannak tartják azt a 27 éves kimaradt egyetemistát, aki egy többezer évesfizikai-filozófiai feltevés cáfolatát jelentette meg nemrégiben. PeterLynds a Foundations of Physics Letters című fizi­kai szaklap augusztusi számában publikált tanulmányában azt a 2500 éves felte­vést cáfolja meg, mely szerint a mozgást fel lehet fogni egymást követő, fagyott ” pillanatok sorozataként. Augusztus 24. “Egy test mozgásában nincsenek pre­cízen elkülöníthető pillanatok - foglalta össze a Space.com-nak elméletét Lynds. - Es mivel a helyzete folyamatosan vál­tozik, azt soha nem is lehet meghatároz­ni.” Lynds azt állítja, hogy elmélete megoldást kínál Zénón paradoxonaira is. Az i. e. ötödik században élt görög fi­lozófus talán legismertebb paradox­onában azt vezeti le, hogy Akhilleusz, a leggyorsabb lábú görög hős nem tud le­előzni még egy teknőst sem, ha igazi sportemberként némi előnyt ad a hüllőnek. Mire ugyanis megteszi a köztük lévő távolság felét, addigra a teknős már arrébb vonszolta ma­gát, és így tovább. Zénón másik paradoxona szerint fe­lesleges elindulni bárhova is, hiszen egy utazás során először az út felét kell meg­tenni, aztán a fennmaradó szakasz felét és így tovább, tehát valójában lehetetlen elér­ni az úticélig. Bár a valóságban ritkán látni vánszorgó teknő­sök után végtelen hosszú ideig rohanó futóbajnokokat, és Zé­nón számos érve később hibás­nak bizonyult, ezek a parado­xonok máig foglalkoztatják a gondolkodókat. Lynds szerint a paradoxo­nok egy régi, helytelen feltéte­lezésből adódnak. A filozófu­sok és a fizikusok ugyanis egy­aránt azt feltételezik, hogy a mozgó testek helyzete ponto­san meghatározható bármely pillanatban. Ez azonban nem igaz, állítja Lynds. “Meg va­gyok lepve, hogy erre koráb­ban nem jöttek rá” - mondta, ________hiszen az elmélet számos rész­lete igen kézenfekvő. Lynds szerint “a nehézségek abból adódnak, hogy az emberek időpillanatokban gon­dolkodnak, és ezt kivetítik a világra is”. Natúr-csúcstechnológia a tengerek mélyén TRÜKKÖS SZIVACS A jelenleginéljobb tulajdonságokkal rendelkező üvegszálas adatátviteli kábeleket fejleszt­hetnek ki a tudósok egy tengeriszivacs-faj tanulmányozásával. A szivacs olyan szálakat választ ki, melyek éppúgy vezetik a fényt, mint a gyári üvegszálas kábelek, ám azoknál jóval erősebbek, írja a Nature magazinban megjelent tanulmány. Augusztus 25. A köznapi nyelven Vénusz virágkosa­raként ismert Euplectella szivacsot tanul­mányozó kutatócsoport vezetője, Joanna Aizenberg szerint a szivacs által kiválasz­tott szálak legfőbb előnye erősségük. “Még csomót is köthetünk ezekre a bioló­giai szálakra, és nem szakadnak el. Ezzel szemben a távközlésben adatátvitelre használt gyári szálak meghibásodásainak nagy részét az üvegszálak törése, szakadá­sa okozza.” - nyilatkozta Aizenberg,-a New Yorkhoz közeli Bell Laboratories ku­tatócsoportjának vezetője. A szivacs tanul­mányozásával a gyártási módszereket is javíthatják a kutatók, mivel a szivacs ala­csony hőmérsékleten hozza létre szálait, az ipari gyártás pedig magas hőmérsékleten zajlik. A Vénusz virágki Karának szálai ép­pen olyan jól vezetik a fényt, mint a gyári üvegszálak, ami azért is meglepő, mert a szivacs többszáz méterrel a tengerszint alatt él az óceánban, olyan mélységben, ahova alig jut el fény. Feltételezések szerint az élőlény az összegyűjtött fény továbbítá­sára hasznúja a szűkei hogy így magá­hoz vonzza a táplálékot^ A fény forrásául biolumineszcens organizmusok szolgál­hatnak. Aizenberg szerint valószínűden, hogy- a szivacs által növesztett szálakat va­laha is felhasználják az iparban. Vélemé­nye szerint az élőlény “trükkjeit” kell elles­ni és a-gyártásban alkalmazni. A cikk megjelenéséről tudósító sajtó­­közlemény idézi John Wheeler prince­­toni fizikust, aki dolgozott még Einstein­nel is. Wheeler azt írja, hogy csodálja Lynds “bátorságát”, és hogy a fiatal gon­dolkodók “a múltban is gyakran tolták ki a fizika határait”. Andrej Krenyikov, a svédországi Vaxjo Egyetem matematikaprofesszora, az írást közlő lap bírálója szerint Lynds munkája fontosságában megközelíti Einstein 1905- relativitáselméletét. Lynds egyébként csu­pán hat hónapig járt egy etemre, jelen­leg egy médiais­kolában tanít, ezt a tanulmányt még három éve írta. Egy másik bí­ráló viszont már az első két bekezdés alapján arra a következte­tésre jutott, hogy a szerző érvei alapvető “tudatlanságról vagy- félreértésekről” árul­kodnak. Ennek ellenére az írást leközölték, meg kell jegyezni azonban, hogy sokan úgy vélik: ez a lap azokat a cikkeket teszi közzé, amelyek nem jelenhetnek meg a rangosabb tudományos folyóiratokban. Lynds elmélete, mindettől függetlenül, joggal nevezhető újszerűnek: ha ugyanis a fizikai folyamatok nem oszthatók diszkrét egységekre, akkor az idő valójában nem is telik, hiszen az idő múlása éppen ezeknek a - szerinte nem létező - pillanatoknak az egymásra következése. Ennek ellenére ter­mészetesen az idő és a tér nincs “megfagy­va”, állítja, sőt szerinte éppen a pillanatok hiánya teszi lehetővé, hogy a világ úgy működjön, ahogy működik, például hogy az idő múlását figyelemmel lehessen kísér­ni az óramutató segítségével. Egyre aktívabb vírusok Augusztus 21. A számítógépes vírusaktivitás kis mértékben növe­kedett 2003 első hét hónapjában, de a vírusok üzleti felhasználókra és céges hálózatokra gyakorolt Itatása és költsége általánosságban ala­csony szinten maradt. A vírusvé­delmi termékeket szállító Trend Micro több mint 130 kis mértékben vagy közepesen veszélyes vírusról tett bejelentést 2003. augusztus 1- ig, ebből húszat július hónapban. Az utolsó fenyegetés, a Worm- JVlimail.A, a hónap legvégén jelent meg Ázsiában, és jelenleg 2003 ne­gyedik legelterjedtebb vírusa. A kö­zepes és nagy kockázatot jelentő ví­rusokról szóló riasztások világszerte mintegy 40 százalékos növekedést mutattak 2003 első felében 2002 azonos időszakához képest. A leg­utóbbi támadások során kevesebb gép fertőződött meg, a károk is ki­sebbek voltak, és a támadás lefolyá­sa is rövidebb volt, mint a nagy tá­madások, például a Melissa vagy a Love Letter férgek esetében három­négy évvel ezelőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents