A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-08 / 114. szám
16 A HÍD Sport 2003. AUGUSZTUS 8. I A magyar sportgazdaság keresztmetszete A SPORTBEFEKTETÉS NEM AJÁNDÉK Nemrég még az volt témában, bogy, a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető részvénytársaság a tőzsdére kerül. Ám időközben nagyot fordult a világ, és most már az a téma, bogy a fő tulajdonos, a Fotex Rt. kivonulni készül a futballvállalkozásből, aminek hatása a honi futballra ma még felmérhetetlen. Interjú dr. Sárközy Tamás tanszékvezető egyetemi tanárral, a társasági törvény kidolgozójával, aki jelenleg a sporttörvény módosításán dolgozik.- Mi a helyzet a Fotex Rt Ferencvárosi befektetésével?- A Fotex Rt. ferencvárosi befektetése egyelőre nyitott, vitás ügy a tulajdonosok között, erről nem nyilatkozhatok - mondta dr. Sárközy. - Ügyvédi irodám ugyanis a Fotex megbízásából részt vett a szerződés előkészítésében. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a Ferencváros minden tárgyaláson saját ügyvéddel jelent meg, ez az ügyvéd ma is képviseli az FTC-t. A Fradi elnöksége és küldöttgyűlése vitatkozott a szerződés tartalmáról, tehát ismernie kellett. Tudomásom szerint a Ferencváros felügyelőbizottsága a szerződéstervezetet kiadta egy neves budapesti ügyvédnek, aki szakvéleményt készített róla. Ennyit arról a sajtóban terjesztett legendáról, hogy a Fotex által fizetett ügyvédek “megvezették” a szegény FTC-t; egyébként meg magam is régi Fradi-drukker vagyok. Természetesen ennek a befektetésnek az általánosítható tanulságairól beszélgethetünk, hiszen ez lett volna az első kísérlet Magyarországon arra, hogy egy, a lakosság széles köreiben népszerű sportvállalkozás a tőzsdén megmérettesse magát.- Ami a jelek szerint jó időre lekerült a napirendről...- Sajnos. Eleve kockázati tőkebefektetésről volt szó, részben a magyar labdarúgás általános helyzete és szervezeti anomáliái, részben az FTC egyes szurkolócsoportjainak - fogalmazzunk így - sajátos magatartásformái miatt, amelyek miatt a botrány lehetősége bármikor fennáll; az üzleti élet viszont nem kedveli az ilyen típusú bizonytalanságot. Ez a kísérlet most nem sikerült, mert olyan mértékű hírnévrontással és üzleti veszteségekkel, amit a májusi záró meccs utáni példádan botrány okozott, képtelenség rövid időn belül tőzsdére vinni a céget, sőt, új szponzorok, befektetők szerzése is szinte ellehetetlenült. Ugyanakkor a helyzet nem reménytelen, három-négy év múlva feltehetőleg újra meg lehet próbálni.- Fia az üzleti kockázatok ismertek voltak, miért hagyná most veszni a fő tulajdonos az eddig befektetett 1.6 milliárd forintját?- A kockázati tőkebefektetésben a veszteség lehetősége benne van. A sikertelenséget szerintem több tényező összhatása okozta. Józan ésszel azért arra nem lehetett számítani, hogy a befektetés ennyire heves politikai, illetve bizonyos szempontból alvilági ihletésű, szervezett akciókat vált ki. Az FTC-befektetés emellett ellentétbe került a Magyar Labdarúgóliga üzleti érdekeivel is. A Ferencváros sem adott kellő sportetikai-sportszakmai segítséget a befektetőnek, és nyilván az rt. menedzsmentje és szakmai vezetősége is hibázott. A befektető pedig nem szüntette meg kellő időben a közvetett tulajdonosi kapcsolódást az MTK-val, ami ugyan sem a magyar versenytörvénybe, sem az UEFA és az MLSZ szabályzataiba nem ütközött, de kiélezte a hangulatot. A szurkolói garázdaságok következtében az FTC “Fekete Péterré” vált az UEFA-nál is. A Stuttgart elleni mérkőzéssel kapcsolatos “balhék” azért nem voltak olyan súlyosak, hogy arra azonnal zárt kapuk mögötti mérkőzésrendezéssel kellett volna reagálni. A Fradinak azonban már priusza van a rasszista megnyilvánulások miatt, és nem nehéz előre látni, hogy a következő, bármilyen rendbontást az UEFA az FTC-nek a nemzetközi kupákból való kizárásával bünteti; egyébként ez már előfordult a Liverpoollal is. Márpedig manapság csak úgy lehet sikeres üzleti vállalkozás egy futballcég, ha részese az európai versenyrendszernek.- Altkor tehát a mai magyar futballközállapotok alapján mégiscsak korai volt a Fotex kísérlete, nem is beszélve a honi futball sportszakmai lépéshátrányáról.- Talán igen, de akkor hadd mondjam el: szerintem a kétosztályos hivatásos labdarúgó-bajnokság bevezetése, s az, hogy a labdarúgó-szakosztályokat kötelező volt gazdasági társasággá átalakítani 1998-ban, ugyancsak elhamarkodott lépés volt. Fokozatosan kellett volna haladni, mégpedig nyílt bajnokság meghirdetése útján, amelyben gazdasági társaságok és egyesületek egyaránt indulhatnak, amatőrök és profik is játszhatnak. A hivatásos tagozat pedig, amely rejtélyes okokból ligának nevezi magát, és ezáltal két hivatásos liga van a magyar labdarúgásban, túlzottan elkülönül az MLSZ-től, illetve az amatőröktől, emellett meglehetősen formabontó szabályzatok alapján, illetve eredeti jogértelmezésekkel - lásd például a szurkolói szimpátiatüntetés ötletét - működik. Viszszatérve a Fradira: azért a befektetés sikeréhez nem sok hiányzott, egy kicsivel több szerencsével sikerülhetett volna. Ha most a Ferencváros megnyeri a bajnokságot, amire a Fotex Rt. által kialakított játékosállománnyal kiváló lehetőség lett volna, majd három-négy nyugat-európai, valóban minőségi labdarúgót igazol, bekerülhetett volna a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeibe. Ez esetben gyorsan megtérülhetett volna a befektetés.- És akkor jöhetett volna a tőzsdei bemutatkozás.- Igen, erre 2004-ben reális esély lett volna, hiszen addigra európai szintű, gazdaságilag megerősödött vállalkozás kérte volna tőzsdei felvételét, végrehajtva egy korábbinál jóval nagyobb mértékű alaptőke-emelést. Az előjelek májusig - a ciklikusan felbukkanó sporthuliganizmus tendenciáitól most elvonatkoztatva - kedvezőek voltak, hiszen a szponzori kör szépen gyarapodott, világcégek vezetői kerültek be a labdarúgó-rt. igazgatóságába, a társaság gazdaságilag is kiegyensúlyozottan működött. Sikeres merchandising-akciók sora zajlott: Fradi Tv, Fradi-újság, internetáruház, Fradi-sör, Fradi-VISA-kártya. Mindezek alapján a tőzsdére kerülést követően két-három évvel, az intézményi befektetői kör után, meg lehetett volna kockáztatni egy jelentősebb lakossági részvénykibocsátást is.- Most viszont az is menekül, aki eddig fantáziát látott a futballban...- Csodálkozik ezen? Május harmincadika lényegében lerombolta a magyar üzleti labdarúgás gyorsabb fejlesztésének lehetőségeit - reményeim szerint azonban csak néhány évre.- Akkor a magyar labdarúgás egyelőre marad az üzleti vadkapitalisták kezén?- Ami a labdarúgó-bajnokság felső osztályait illeti, valóban nyerskapitalista self made manek és szurkolói mentalitású amatőr egyesületi vezetők összjátékának tragikomédiáira számíthatunk a következő években is. Tőkeerős nagyvállalatokra, bankok befektetéseire aligha kerül sor, és a hírek szerint a kormány is - szerintem helyesen - leépíti az üzleti labdarúgás mesterséges életben tartását. Még mindig sokan azt hiszik a labdarúgásban, hogy őket az államnak vagy valamilyen szervezetnek el kell tartania, nekik erre mintegy alanyi joguk van. Ez tévedés. Nem különös az, hogy az FTC elnöksége hivatalos nyilatkozatban a mai napig nem határolta el magát kváziszurkolóinak köztörvényes bűncselekményt megvalósító garázdaságaitól, holott ezáltal a labdarúgó-vállalkozásnak - amelyben az FTC is tag - részvényei jelentősen leértékelődtek? Az FTC labdarúgó-vállalkozásának nem Várszegi Gábor a tulajdonosa, hanem a Fotex Rt. mint nemzetközi nagyvállalat, külföldi részvényesekkel és egy amerikai szenátorral az igazgatóságában. Meddig tart ki egy ilyen nagyvállalat befektetése mellett, amikor azt látja, hogy elnökét a szurkolók Auschwitzba irányítják, majd amikor ezért a fútballcéget a szövetség milliókra bünteti, a sportegyesület vezetői szelíden elvárják, hogy a büntetést fizesse tó az a cég, amelynek elnökét gyalázták, ők pedig még el sem ítélik ezeket a “szurkolókat”? A befektetés nem ajándék. Garami József, a Fradi szakmai igazgatója minapi interjújában jól érzékelte: május harmincadikával új időszámítás kezdődött a magyar profi-labdarúgásban. Beállt a clausula rebus sic stantibus, azaz a körülmények lényegesen megváltoztak.- Csak éppen kérdés, a honi futball képes lesz-e talpon maradni addig, amíg mifelénk is tisztulnak a viszonyok. Különösen annak fényében, hogy a sporttörvény módosítása megszüntetné a magyar sportban eddig honos egyéni vállalkozói formát, és újra munkavállalóvá tenné a versenyzőket, aminek kapcsán az érintettek már a magyar labdarúgás, a magyar sport összeomlásáról vizionálnak.- Fi tárgyban is sok a félreértés. A 2000. évi sporttörvényben szó sem volt arról, hogy hivatásos sportoló egyéni vállalkozó lehet, ezt 2001-ben törvénymódosítással, sutyiban vitték be a törvénybe. Az év végére tervezett új sporttörvényben valóban annak egyértelmű kimondása várható, hogy a profi sportoló csak munkaszerződés alapján sportolhat. Tehát az Európai Unió versenyjogával összhangban megszüntetjük azt a 2001-ben kibundázott lehetőséget, amit a munka törvénykönyve egyébként valamennyi magyar állampolgárra nézve régen tilt.- Akkor mégiscsak létezik hatékony fotball-lobbi.- Ez nemcsak labdarúgó-probléma, létezik például kosárlabdában és más sportágakban is. A lényeg: a hivatásos sportoló nem önálló vállalkozó, hanem a munkáltató telephelyén, eszközeivel, utasítása alapján folyamatosan munkát végez. Ezt a tényleges munkaviszonyt álcázzák egyéni vállalkozóként kötött polgári jogi szerződéssel, és mint tudjuk, a színlelt szerződés tilos. Ha a labdarúgó vállalkozó lenne, az edzői utasítást nyugodtan minősíthetné szakszerűdennek, és felhívhatna annak visszavonására; ez az, amit Telek András ferencvárosi csapatkapitányként meg is tett Varga Zoltánnal szemben - az ered-
