A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-08 / 114. szám

16 A HÍD Sport 2003. AUGUSZTUS 8. I A magyar sportgazdaság keresztmetszete A SPORTBEFEKTETÉS NEM AJÁNDÉK Nemrég még az volt témában, bogy, a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető részvénytársaság a tőzsdére kerül. Ám időközben nagyot fordult a világ, és most már az a téma, bogy a fő tulajdonos, a Fotex Rt. kivonulni készül a futballvál­­lalkozásből, aminek hatása a honi futballra ma még felmérhetetlen. Interjú dr. Sárközy Tamás tanszékvezető egyetemi tanárral, a társasági törvény kidolgozójá­val, aki jelenleg a sporttörvény módosításán dolgozik.- Mi a helyzet a Fotex Rt Ferencvárosi befektetésével?- A Fotex Rt. ferencvárosi befektetése egyelőre nyitott, vitás ügy a tulajdono­sok között, erről nem nyilatkozhatok - mondta dr. Sárközy. - Ügyvédi irodám ugyanis a Fotex megbízásából részt vett a szerződés előkészítésében. Ezzel kapcso­latban megjegyzem, hogy a Ferencváros minden tárgyaláson saját ügyvéddel je­lent meg, ez az ügyvéd ma is képviseli az FTC-t. A Fradi elnöksége és küldöttgyű­lése vitatkozott a szerződés tartalmáról, tehát ismernie kellett. Tudomásom sze­rint a Ferencváros felügyelőbizottsága a szerződéstervezetet kiadta egy neves bu­dapesti ügyvédnek, aki szakvéleményt készített róla. Ennyit arról a sajtóban ter­jesztett legendáról, hogy a Fotex által fi­zetett ügyvédek “megvezették” a sze­gény FTC-t; egyébként meg magam is régi Fradi-drukker vagyok. Természete­sen ennek a befektetésnek az általánosít­ható tanulságairól beszélgethetünk, hi­szen ez lett volna az első kísérlet Magyar­­országon arra, hogy egy, a lakosság széles köreiben népszerű sportvállalkozás a tőzsdén megmérettesse magát.- Ami a jelek szerint jó időre lekerült a napirendről...- Sajnos. Eleve kockázati tőkebefekte­tésről volt szó, részben a magyar labdarú­gás általános helyzete és szervezeti ano­máliái, részben az FTC egyes szurkoló­csoportjainak - fogalmazzunk így - sajá­tos magatartásformái miatt, amelyek mi­att a botrány lehetősége bármikor fennáll; az üzleti élet viszont nem kedveli az ilyen típusú bi­zonytalanságot. Ez a kísér­let most nem sikerült, mert olyan mértékű hírnévron­tással és üzleti veszteségek­kel, amit a májusi záró meccs utáni példádan bot­rány okozott, képtelenség rövid időn belül tőzsdére vinni a céget, sőt, új szpon­zorok, befektetők szerzése is szinte ellehetetlenült. Ugyanakkor a helyzet nem reménytelen, három-négy év múlva feltehetőleg újra meg lehet próbálni.- Fia az üzleti kockáza­tok ismertek voltak, miért hagyná most veszni a fő tulajdonos az ed­dig befektetett 1.6 milliárd forintját?- A kockázati tőkebefektetésben a vesz­teség lehetősége benne van. A sikertelen­séget szerintem több tényező összhatása okozta. Józan ésszel azért arra nem lehe­tett számítani, hogy a befektetés ennyire heves politikai, illetve bizonyos szem­pontból alvilági ihletésű, szervezett akció­kat vált ki. Az FTC-befektetés emellett el­lentétbe került a Magyar Labdarúgóliga üzleti érdekeivel is. A Ferencváros sem adott kellő sportetikai-sportszakmai segít­séget a befektetőnek, és nyilván az rt. me­nedzsmentje és szakmai vezetősége is hi­bázott. A befektető pedig nem szüntette meg kellő időben a közvetett tulajdonosi kapcsolódást az MTK-val, ami ugyan sem a magyar versenytörvénybe, sem az UEFA és az MLSZ szabályzataiba nem ütközött, de kiélezte a hangulatot. A szur­kolói garázdaságok következtében az FTC “Fekete Péterré” vált az UEFA-nál is. A Stuttgart elleni mérkőzéssel kapcso­latos “balhék” azért nem voltak olyan sú­lyosak, hogy arra azonnal zárt kapuk mö­götti mérkőzésrendezéssel kellett volna reagálni. A Fradinak azonban már priusza van a rasszista megnyilvánulások miatt, és nem nehéz előre látni, hogy a következő, bármilyen rendbontást az UEFA az FTC-nek a nemzetközi kupákból való ki­zárásával bünteti; egyébként ez már elő­fordult a Liverpoollal is. Márpedig ma­napság csak úgy lehet sikeres üzleti vállal­kozás egy futballcég, ha részese az európai versenyrendszernek.- Altkor tehát a mai magyar futballköz­­állapotok alapján mégiscsak korai volt a Fotex kísérlete, nem is beszélve a honi fut­ball sportszakmai lépéshátrányáról.- Talán igen, de akkor hadd mondjam el: szerintem a kétosztályos hivatásos lab­darúgó-bajnokság bevezetése, s az, hogy a labdarúgó-szakosztályokat kötelező volt gazdasági társasággá átalakítani 1998-ban, ugyancsak elhamarkodott lépés volt. Fo­kozatosan kellett volna haladni, mégpedig nyílt bajnokság meghirdetése útján, amelyben gazdasági társaságok és egyesü­letek egyaránt indulhatnak, amatőrök és profik is játszhatnak. A hivatásos tagozat pedig, amely rejtélyes okokból ligának ne­vezi magát, és ezáltal két hivatásos liga van a magyar labdarúgásban, túlzottan elkülö­nül az MLSZ-től, illetve az amatőröktől, emellett meglehetősen formabontó sza­bályzatok alapján, illetve eredeti jogértel­mezésekkel - lásd például a szurkolói szimpátiatüntetés ötletét - működik. Visz­­szatérve a Fradira: azért a befektetés sike­réhez nem sok hiányzott, egy kicsivel több szerencsével sikerülhetett volna. Ha most a Ferencváros megnyeri a bajnoksá­got, amire a Fotex Rt. ál­tal kialakított játékosál­lománnyal kiváló lehe­tőség lett volna, majd három-négy nyugat-eu­rópai, valóban minőségi labdarúgót igazol, beke­rülhetett volna a Bajno­kok Ligája csoportküz­delmeibe. Ez esetben gyorsan megtérülhetett volna a befektetés.- És akkor jöhetett volna a tőzsdei bemu­tatkozás.- Igen, erre 2004-ben reális esély lett volna, hi­szen addigra európai szintű, gazdaságilag megerősödött vállalkozás kérte volna tőzs­dei felvételét, végrehajtva egy korábbinál jóval nagyobb mértékű alaptőke-emelést. Az előjelek májusig - a ciklikusan felbuk­kanó sporthuliganizmus tendenciáitól most elvonatkoztatva - kedvezőek voltak, hiszen a szponzori kör szépen gyarapo­dott, világcégek vezetői kerültek be a lab­­darúgó-rt. igazgatóságába, a társaság gaz­daságilag is kiegyensúlyozottan műkö­dött. Sikeres merchandising-akciók sora zajlott: Fradi Tv, Fradi-újság, inter­netáruház, Fradi-sör, Fradi-VISA-kártya. Mindezek alapján a tőzsdére kerülést kö­vetően két-három évvel, az intézményi befektetői kör után, meg lehetett volna kockáztatni egy jelentősebb lakossági részvénykibocsátást is.- Most viszont az is menekül, aki eddig fantáziát látott a futballban...- Csodálkozik ezen? Május harmincadika lényegében le­rombolta a magyar üzleti labda­rúgás gyorsabb fejlesztésének le­hetőségeit - reményeim szerint azonban csak néhány évre.- Akkor a magyar labdarúgás egyelőre marad az üzleti vadkap­italisták kezén?- Ami a labdarúgó-bajnokság felső osztályait illeti, valóban nyerskapitalista self made manek és szurkolói mentalitású amatőr egyesületi vezetők össz­­játékának tragikomédiáira szá­míthatunk a következő években is. Tőkeerős nagyvállalatokra, bankok befektetéseire aligha ke­rül sor, és a hírek szerint a kormány is - szerintem helyesen - leépíti az üzleti lab­darúgás mesterséges életben tartását. Még mindig sokan azt hiszik a labdarúgásban, hogy őket az államnak vagy valamilyen szervezetnek el kell tartania, nekik erre mintegy alanyi joguk van. Ez tévedés. Nem különös az, hogy az FTC elnöksége hivatalos nyilatkozatban a mai napig nem határolta el magát kváziszurkolóinak köz­törvényes bűncselekményt megvalósító garázdaságaitól, holott ezáltal a labdarú­gó-vállalkozásnak - amelyben az FTC is tag - részvényei jelentősen leértékelőd­tek? Az FTC labdarúgó-vállalkozásának nem Várszegi Gábor a tulajdonosa, ha­nem a Fotex Rt. mint nemzetközi nagyválla­lat, külföldi részvénye­sekkel és egy amerikai szenátorral az igazga­tóságában. Meddig tart ki egy ilyen nagy­­vállalat befektetése mellett, amikor azt lát­ja, hogy elnökét a szurkolók Auschwitz­ba irányítják, majd amikor ezért a fútball­­céget a szövetség milli­ókra bünteti, a sport­egyesület vezetői szelí­den elvárják, hogy a büntetést fizesse tó az a cég, amelynek elnö­két gyalázták, ők pedig még el sem ítélik ezeket a “szurkolókat”? A befektetés nem ajándék. Garami József, a Fradi szakmai igazgatója minapi interjújában jól érzékel­te: május harmincadikával új időszámítás kezdődött a magyar profi-labdarúgásban. Beállt a clausula rebus sic stantibus, azaz a körülmények lényegesen megváltoztak.- Csak éppen kérdés, a honi futball ké­pes lesz-e talpon maradni addig, amíg mi­felénk is tisztulnak a viszonyok. Különö­sen annak fényében, hogy a sporttörvény módosítása megszüntetné a magyar sportban eddig honos egyéni vállalkozói formát, és újra munkavállalóvá tenné a versenyzőket, aminek kapcsán az érintet­tek már a magyar labdarúgás, a magyar sport összeomlásáról vizionálnak.- Fi tárgyban is sok a félreértés. A 2000. évi sporttörvényben szó sem volt arról, hogy hivatásos sportoló egyéni vállalkozó lehet, ezt 2001-ben törvénymódosítással, sutyiban vitték be a törvénybe. Az év vé­gére tervezett új sporttörvényben valóban annak egyértelmű kimondása várható, hogy a profi sportoló csak munkaszerző­dés alapján sportolhat. Tehát az Európai Unió versenyjogával összhangban meg­szüntetjük azt a 2001-ben kibundázott le­hetőséget, amit a munka törvénykönyve egyébként valamennyi magyar állampol­gárra nézve régen tilt.- Akkor mégiscsak létezik hatékony fotball-lobbi.- Ez nemcsak labdarúgó-probléma, lé­tezik például kosárlabdában és más sport­ágakban is. A lényeg: a hivatásos sportoló nem önálló vállalkozó, hanem a munkálta­tó telephelyén, eszközeivel, utasítása alap­ján folyamatosan munkát végez. Ezt a tényleges munkaviszonyt álcázzák egyéni vállalkozóként kötött polgári jogi szerző­déssel, és mint tudjuk, a színlelt szerződés tilos. Ha a labdarúgó vállalkozó lenne, az edzői utasítást nyugodtan minősíthetné szakszerűdennek, és felhívhatna annak visszavonására; ez az, amit Telek András ferencvárosi csapatkapitányként meg is tett Varga Zoltánnal szemben - az ered-

Next

/
Thumbnails
Contents