A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-08 / 114. szám
12 A HÍD Tudomány 2003. AUGUSZTUS 8. Röviden Nyolcezer éves kút a Közel-Keleten Augusztus 4. Egy csaknem nyolcezer éves kútra bukkantak Izrael északi részén, a Golán-fennsík lábánál. A kutat bazaltkövetből emelték, belső átmérője fél méter, a mélysége pedig 4,5 méter, közölte Jossi Garfinkel, a Jeruzsálem egyetem régésze. Az ásatások a Genezáret tótól délre folynak. Az építmény a világon talált harmadik legrégebbi kút. Eddig Cipruson fedeztek fel egy kilencezer éves, illetve Izrael északi partvidékén egy 8500 éves kutat. Egyre népszerűbbek az LCD-TV-k Augusztus 4. A Display Search piackutató cég által készített felmérésből kiderül, hogy az előző évhez képest 223 százalékkal több ilyen készüléket adtak el világszerte. Ez azt jelenti, hogy eddig 734 ezer LCDTV talált gazdára a 2003-as év első negyedében, és ez a tendencia továbbra is folyamatos növekedésűnek prognosztizált. A növekedés legfőbb oka az úgynevezett multifunkciós monitorok megjelenése a piacon. Ezek olyan eszközök, amelyek elsősorban normál monitorként funkcionálnak, YGA-bemenettel és videó-kimenettel, illetve egy integrált tv-tunerrel rendelkeznek. E.z utóbbi alkalmassá teszi őket a televízióadások vételére, így ötvözik a számítógépes monitort és a hagyományos televíziót. Microsoft kódbemutató Augusztus 2. Összesen 59 ország jogosult betekinteni a Microsoft programkódjába - jelentette ki Jason Matusow, a vállalat egyik menedzsere. Eddig az volt ismert, hogy a NATO, továbbá nyolc ország (Ausztrália, Kína, Finnország, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszország, Tajvan és Törökország) vesz részt a “kódszemlén”. Matusow szerint a Microsoft így bizalmat ébreszthet maga iránt, hiszen bebizonyíthatja, hogy nincs különösebb takargatni valója. A redmondi társaság tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kód megmutatásának gyakorlatilag nincs sok jelentősége. Ezer megkérdezettből 60 százalék mondta azt, hogy a kódot meg kell mutatni. Am csak 5 százalékuk akarja végül tényleg látni és alig 1 százalék gondolja a későbbiekben felhasználni. A Microsoft SharedSource-projektje az, amely lehetőséget ad a felhasználónak, hogy betekintsen a programkódba. Egyes esetekben a userek akár meg is változtathatják a Microsof-programot és kereskedelmi célból ezt árusíthatják is. Megtalálták Európa legrégebbi csillagvizsgálóját Július 31. A német Szász-Anhalt tartomány régészeti intézete bejelentette, hogy a hallei egyetemkutatói feltárták a kontinens legrégebbi obszervatóriumát. A kör alakú építmény a becslések szerint időszámításunk előtt 5000-ben épülhetett. A lelőhely Weißenfels járásban, Goseck teleülés szélén fekszik. A kutatók szerint az ókori csillagvizsgáló olyan jelenségek megfigyelésére szolgáltatott, amelyeket a közelben talált híres Nebra rajzolatok is megőriztek. Ez a kereken 3600 éves kerek bronzlemez a kozmosz legidősebb ismert ábrázolása. Gondolkodó szoftvert fejleszt az amerikai hadsereg jön a kábelbarát A Pentagon fejlesztői részlege, a DARPA július közepén hozta nyilvánosságra a számítógép-ember interakciót átalakító, “személyre szabott kognitív segéd”, azaz egyfajta szoftvertitkár fejlesztését célzó, öt evre tervezett PÁL programját (Perceptive Assistant that Leams, tanuló, észlelő asszisztens). Augusztus 4. A programot főként a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem (CMU) kivitelezi majd. A Dán Siewiorek által vezetett CMU fejlesztőcsoport RADAR rendszere (Reflective Agents with Distributed Adaptive Reasoning, vagyis: Elosztott adaptív következtetőkészséggel rendelkező gondolkodó ágensek) nemcsak kommunikál majd az emberrel, tanácsokat fogad meg, utasításokat hajt végre, de tanul is az interakcióból. Elektronikus levelezésünkre szintén ügyel, továbbá képes lesz megkülönböztetni a fontos üzeneteket a spamektől. Igaz, ha csak ennyit tudna, gyakorlatilag nem lenne több egy levélszemét-szűrő programnál - ám a tervezők szerint olyan szinten fogja érteni az e-maileket, hogy a szövegek alapján találkozókat pontosít, vagy online foglal repülőjegyet. Esetleg rutinbeszámolókat dob össze, de akár elavultnak tűnő, hónapok óta érintetlen honlapokat is frissít, amennyiben ilyen jellegű igény merül fel. A “tanuló asszisztens program” (PAL) a DARPA technológiahivatalát igazgató Ron Brachman kezdeményezése. “Nagyon ambiciózus törekvés” - állítja Brachman. Voltaképpen - némi túlzással - gondolkodó szoftver létrehozásába fogtak, hiszen a leendő PÁL nemcsak a tanulás képességével rendelkezik, de a felhasználó személyes preferenciáit szintén ismeri, következtetéseket von le belőlük, sőt, az emberek közötti mindennapos kommunikációt is érti valamelyest. Még akkor se fogjuk fel teljes mértékben, hogy mit hoztunk létre valójában, amikor már rég kész leszünk vele - prognosztizál az igazgató. Hasonló ötletek felmerültek korábban is, viszont azért fogtak bele csak most, mert a jelen technológiai szint - mind a számítógépiparban, mind a szűkebb érte- A lemben vett Ml-ben - a szükséges minimum. És, mivel a DARPA a Pentagon kutatói-fejlesztői “részlege”, az első alkalmazások a hadiiparban várhatók. De nyilvánvaló, hogy mindebből előbbutóbb az üzleti élet, vagy a felsőoktatás is profitál - fűzi hozzá Brachman. A projektet szinte még nyilvánosságra se hozták, amikor a New York Times kolumnistája, William Safire máris arról írt, hogy a PÁL jelentős mértékben sértheti a magánszférát. Talán nem annyira, mint a szintén nemrég bejelentett, hasonló okokból sokat támadott, sőt, “visszakozásra kényszerült” Life- Log, ám épp elegendőt ah-Szuperhatékony porral a pusztító viharfelfők ellen PORBAN AZ IGAZSÁG Az amerikai kutatók által kifejlesztett por képes arra, hogy egész viharfelhőket tüntessen el, bár azok megfékezése a tudomány mai állása szerint lehetetlen. Augusztus 3. Az Egyesült Államok déli részén, például Texas, Louisiana, Florida államokban, vagy a Bahama-szigeteken egyre gyakoribbak a pusztító hurrikánok, és bár ezeket a viharokat sokszor napokkal korábban jelzik a meteorológusok, megfékezésük a tudomány mai állása szerint még lehetetlen. Egy amerikai kutatócsoport azonban a viharok hatásait csökkentő találmánnyal rukkolt elő: az általuk gyártott por állítólag képes arra, hogy egész viharfelhőket tüntessen el. Az új por saját térfogata kétezerszeresének megfelelő mennyiségű nedvességet szív magába. Repülőgépről leszórva egyszerűen megdermeszti a vizet, még akkor is, ha az felhő formájában létezik. A kutatók kísérleteik közben négy tonnányi ilyen szuperporral máris sikeresen megfékeztek egy ezerhatszáz méter átmérőjű, négy kilométer magas viharfelhőt, amely gyakorlatilag nyomtalanul felszívódott. A fejlesztők szerint a szer teljesen biztonságos, mert a vízzel érintkezve biológiailag könnyen lebomló zselévé alakul, amelynek nagy része még földet érés előtt elszublimál. hoz, hogy Brachman sürgősen leszögezze: a program nem szimatol a felhasználó után, hanem - ismerve és tanulva a preferenciáit - mindig az adott körülményekhez igazodva, a számára kedvező megoldásokkal rukkol elő. Siewiorek ugyancsak kihangsúlyozza, hogy bizonyos idő után ugyanolyan bizalom alakul ki PÁL és köztünk, mintha emberi asszisztenssel, vagy titkárral dolgoznánk. Hiszen annyira megismer minket, hogy tudja, mit oszthat meg másokkal, s mit nem, mikor zavarhat, mikor nem, és így tovább. Azaz, még a legapróbb részletekre is odafigyel. “Máskülönben, az ágens annyira ellenszenves lesz, hogy senki nem akarja majd használni” - érvel a kutató. Napsugárral vágó szik Augusztus 5. Izraeli tudósok szerint a napenergiával működtetett lézeres orvosi műszerek olcsóbb alternatívát kínálnak a hagyományos lézernél. A rák elleni küzdelemben több mint tíz éve használnak orvosi lézert is, amellyel a rákos szöveteket úgy tudják elpusztítani a páciens szervezetében, hogy az egészséges szövetek nem roncsolódnak. Most izraeli kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amelyekkel akár a rákos daganatok ellen bevetett sebészeti lézerek is olcsóbbak lehetnek néhány éven belül. A kutatók ugyanis sikeresen próbáltak ki állatkísérletek során napenergiával működtetett orvosi lézert. Jeffrey Gordon, a negevi Ben- Gurion egyetem kutatója szerint a napenergiát koncentráló lézerműszerek ugyanolyan eredményesen használhatók az élő szöveteken végzett műtétek során, mint a hagyományos, elektromos árammal működő lézerek. Az új megoldás előnye, hogy töredékáron működtethető, ám hátránya, hogy erőteljesen időjárásfüggő. A napenergiás lézert májbeteg csirkéken és patkányokon kísérletezték ki. Az elaltatott állatok beteg májszöveteit ugyanolyan pontossággal sikerült a naplézeres műszerrel elpusztítani, mint a hagyományos orvosi lézerrel. Gordonék mérései szerint a napenergiás lézer ugyanúgy képes 5-8 wattnyi energiát kibocsátani, mint a hagyományos lézer.
