A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-08 / 114. szám

2003. AUGUSZTUS 8. Tudomány A HÍD 13 Lassan, de biztosan gyógyul a legnagyobb ózonlyuk ÓZON INNEN ÉS TÚL Amerikai kutatók szerint megszületett az első meggyőző bizonyíték arra, hogy az Antarktisz feletti ózonlyuk megkezdte ‘begyógyuMsát”. A teljes felépülés azonban legalább 50 évig tart. Augusztus 4. A Michael Newchurch professzor (University of Alabama) vezette kuta­tócsoport mérései szerint az ózonréteg pusztulásának üteme az utóbbi évek­ben markánsan lelassult. A kutatók szerint ez az ózonréteget károsító anyagok kibocsátása korlátozásának köszönhető. A műholdak és földi megfigyelőállo­mások által gyűjtött adatokat 20 évre visszamenőleg elemezték. Az eredmé­nyek szerint az ózonréteg felső rétegé­ben a korábbi 8%-os évtizedenkénti rit­kulás 4%-ra csökkent. A kirajzolódó tendencia alapján remélhető, hogy a kö­vetkező néhány év során teljesen megáll az ózonréteg tetejének pusztulása. A három oxigénatomból álló ózon­molekula ibolyántúli sugárzás hatására Épül a világ legerősebb szuperszámítóge Augusztus 1. Az IBM megrendelést kapott Ja­pán legnagyobb állami kutatóinté­zetétől, az AIST-tól (Institute of Advanced Industrial Science and Technolog) ) egy Linux-alapú szu­perszámítógép építésére, amely több mint 11 billió számítási műve­let elvégzésére lesz képes egyetlen másodperc alatt, ami azt jelenti, hogy ez lesz a világ legerősebb Linux-alapú rendszere. A tervek szerint a rendszert egyéb, nem lin­­uxos rendszerekkel is integrálják, ezáltal egv elosztott gridet hoznak létre különböző kutatások támoga­tására, mint például a gridtechnolő­­gia, a nanotechnológia, a szuperve­zetőkben és üzemanyagcellákban felhasználható új anvagok, illetve számos rosszindulatú betegség gyógyítására alkalmas szerek össze­tevőinek kutatása. A rendszer 2626 processzort tartalmaz majd és ösz­­szesen 1058 darab IBM eServer 325-öst, 2116 AMD Opteron pro­cesszorral. A szuperszámítógépen SuSE Linux Enteqvrise Server 8 fut majd. normál (kétatomos) oxigénmolekulák­ból jön létre nagy mennyiségben, a lég­kör sztratoszférájában, 25- 30 kilométer közötti ma­gasságában. Eközben el is nyeli a Napból érkező su­gárzás említett tartomá­nyát, így fontos védőpaj­zsot jelent a földi élet szá­mára (a sztratoszférikus ózont nem szabad összeté­veszteni a felszínközeli ózonnal, amely a gépko­csi-közlekedés káros kö­vetkezménye és rendkívül veszélyes az emberre). Természetes körülmé­nyek között az ózon kelet­kezése és lebomlása dinamikus egyen­súlyban van. Ebbe a természetes egyen­súlyi állapotba szólnak bele az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségben al­kalmazott klór-fluoro-karbon (CFC) ve­­gyületek, azaz halogénezett szénhidro­gének, amelyek hatása jelentősen ron-Augusztus 4. A kanadai University of Calgary kutatói olyan tablettát, pontosabban kapszulát fejlesztenek, amelyik képes felmérni a beteg állapotát, és ennek megfelelően csak a szükséges hatóanyagmennyiséget juttatja a szer­vezetbe. Az iPill névre keresztelt ’intelligens tabletta’ kulcsa egy miniatűr mikro­­pumpa, ami a gyógyszer hatóanyagát adagolja. A pumpa működését a tablet­tába beépített apró szenzorok segítik, amelyek a test hő­mérséklete és pH értéke alapján ad­nak utasítást a ható­anyagok kiválasztá­sára. Az iPill agya pedig egy 400 mik­ron nagyságú szilí­cium lapka, ami a szenzorokat mű­ködteti és a pumpát vezérli. A kanadai szakemberek fejlesztése a gyógyszeradagolás kényes problé­máján segíthet, ami sok esetben az eredeti gyógyító hatással akár ellenté­tes eredményt is hozhat, amennyiben a hatóanyagokat túladagolják. A túl­adagolás az egyszerűbb fájdalomcsil­lapítók esetében is kockázatos lehet, hiszen különböző szervi problémákat csolta az ózonréteget. 1987-ben írták alá a Montreali Egyezményt, amelynek ke­retében az ipari országok jelentősen csökkentették CFC-kibocsátásukat. Korábbi becslések szerint még vagy 70-100 évig nem lesz jelentős javulás az ózonburok állapotában. Bár az új ered­mények ennél valóban biztatóbbak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ózonréteg alsó részének regeneráló­dása jóval bonyolultabb lehet, mivel ebbe a globális felmelegedés miatti hő­mérsékleti változások, illetve a megvál­tozó légköri áramlási viszonyok is bele­szólhatnak, késleltetve a folyamatot. Newchurch professzor azonban ezzel együtt is reméli, hogy a század második felében már újra a teljes ózonpajzs bur­kolja majd körül a Földet. idézhetnek elő, de igazán nagy jelen­tősége a megfelelő, pontos gyógyszer­adagolásnak a súlyos, nagyon precíz kezelést igénylő betegségeknél lesz majd. Ezek közül is első helyen az AIDS és a cukorbetegség említhető. Az iPill persze nem „csupán” arra képes, hogy megfelelően adagolja a gyógyszereket, de még arra is képes, hogy előre programozott időpontok­ban válassza ki a hatóanyagokat. Ez főleg azokban az ese­tekben lehet hasznos, amikor több gyógy­szert kell egyszerre bevennie a páciens­nek. A csodatabletta egyelőre csak labor­tesztekben bizonyí­totta képességeit, amelyek során telje­sen megbízható esz­köznek bizonyult. A legnagyobb tervezési problémát egy megfelelő hosszú ideig működő energiaforrás jelentette, ame­lyet amire a fejlesztők még nem talál­tak teljesen kielégítő megoldást, egy­előre ugyanis csak 4 órán keresztül működőképes az intelligens tabletta. A kutatók azonban azt szeretnék elér­ni még, hogy legalább 12 órán keresz­tül működjön a miniatűr gyógyszer­­adagoló. >EN Ujjlenyomat kerülhet AZ UNIÓS ÚTLEVELEKBE Augusztus 2. Az unióban olyan egységes európai útlevél bevezetésére törekszenek, amely az arcképen túl egyéb biometrikus, azaz személyes fizikai jellemzőket használó azonosítókat is tartalmaz. A biometrikus azonosítók - arcmás, arcéi, ujjlenyomat, írisz - olyan személyes fizikai jellemzők, amelyek kizárólag egy emberhez köthetők, ezért hamisításuk szinte lehetetlen. Az írisz-alapú azonosításnál például mintegy 400 adatpontot elemeznek. A szaloniki EU- csúcson az Európai Tanács felkérte az Eu­rópai Bizottságot, hogy az év végéig készít­se el a biometrikus azonosítók alkalmazásá­ra vonatkozó javaslatát. Az okmányok bio­metrikus azonosítóval való ellátása annak kapcsán került a figyelem középpontjába, hogy az Amerikai Egyesült Államok beje­lentette: a terrorizmus elleni harc jegyében és a bevándorlás hatékonyabb ellenőrzése miatt az országba vízummal érkező külföl­diekről 2004. január 1-jétől ujjlenyomatot vesznek, útleveleik adatait számítógépbe viszik és fényképeket készítenek róluk. Tervezik a negyedik generációs ATOMERŐMŰVEKET Augusztus 1. A világ energiaigénye a szak­értők számításai szerint 2030-ra a jelenlegi­nél mintegy ötven százalékkal lesz maga­sabb, 2050-re pedig a mostani érték duplá­ját is elérheti. A szakemberek 2000 január­jában hozták létre az Egyesült Államokban a Generation IV (GIV) nukleárisenergia­rendszert, amely legkorábban 2030 körül kezdhet elterjedni. A program fejlesztése­kor leginkább a biztonságra, a megbízható­ságra és a gazdaságosságra figyeltek a szak­emberek. A GIV nukleárisenergia-rend­­szer tervezésekor minimálisra kívánják csökkenteni a reaktormagban keletkező esetleges sérüléseket, valamint olyan zárt rendszert hoznak létre, amely biztosítja, hogy az esetleges radioaktív sugárzás sem­miképpen nem jut ki a környezetbe. Rendszergazdának álcázza ma­gát a féreg Augusztus 3. A legújabb interneten terjedő vírus az emberek hiszékenységét próbálja kihasználni azzal, hogy az e-mail szolgálta­tó hálózati adminisztrátorát adja meg fel­adónak. A tizenkét kilobájt méretű I­­Worm.Mimail vírus csatolt exe fájlként ér­kezik az áldozat postafiókjába. A fertőzött üzenet feladója “admin@hamis cím”, amelyben a hamis cím a szolgáltató domainneve. Az üzenet tárgya: your account “véletlenszerű szöveg”. A levél törzsében olvasható angol nyelvű szöveg arra figyelmeztet, hogy az áldozat e-mail címe hamarosan megszűnik, és erről bő­vebb információk a csatolt fájlban találhat. Természetesen a csatolt fájl elindításával futtatható le a vírus. A message.zip nevű tömörített csatolt fájl egy “message.html” nevű html-oldalt tartalmaz, mely megnyi­tás után a “Downloaded Program Files” mappába menti a foo.exe fájlt (ez maga a vírus), majd futtatja azt. A vírus az Internet Explorer azon sebezhetőségét használja ki, amellyel egy Javascript minden előzetes fi­gyelmeztetés nélkül férhet hozzá a merev­lemezen található fájlokhoz. ■ A gyógyszer adagolja majd kellő mértékben önmagát EGY BETEGES POMPA Kanadai szakemberek olyan tabletta kifejlesztésén dolgoznak, amely felméri a beteg állapotát, és ennek megfelelően adagolja a hatóanyagokat.

Next

/
Thumbnails
Contents