A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-08 / 114. szám

8 A HÍD Hazai hírek 2003. AUGUSZTUS 8. Röviden Albérlet-támogatás HAJLÉKTALANOKNAK Augusztus 5. Szeptembertől 400-500 rá­szoruló kaphat havonta 15 ezer forintos lak­hatási hozzájárulást a szaktárcától; kedden jár le a hajléktalanok albérlet-támogatására kiírt pályázat - írja a Népszabadság. Hozzá­járulást kizárólag olyanok kapnak, akik lak­hatási gondjaik miatt kerültek utcára, s át­meneti segítségre szorulnak. A minisztéri­um illetékesei úgy vélik: a hajléktalanszál­lókon lakók körülbelül 30 százaléka számá­ra jelenthet ez a támogatás valamiféle “ug­ródeszkát”: ha sikerül ideiglenes otthonhoz jutniuk, idővel talán munkát is vállalhat­nak, így olyan jövedelmet is szerezhetnek, hogy képesek legyenek maguk megoldani elhelyezésüket. A Fidesz szerint Kulcsár NEM VOLT EGYEDÜL Augusztus 3. Demeter Ervin fideszes kép­viselő a milliárdos sikkasztással gyanúsí­tott Kulcsár Attila ügyében akképpen véle­kedik, hogy “megdőlt a magányos elköve­tő elmélete", miszerint Kulcsár Attila egyedül végzett minden olyan tevékenysé­get, amivel a több tízmilliárd forintos kárt okozott. Az ellenzéki politikus hétvégi saj­tóinformációkra hivatkozva elmondta: Kulcsár Attila szakmai bizonyítványa ha­misításának szálai elvezetnek a Pénzügy­­miniszter kabinetfőnökéig és kiderült az is, hogy a kormányváltás óta a már sikkasz­tással gyanúsított brókernek állandó belé­pője volt a Miniszterelnöki Hivatalba. “A K&H botrány elérte a kormányt” - fogal­mazott a politikus Felmérés: egyre több A BIZONYTALAN Augusztus 2. A Gallup szerint a válasz­tókorú népesség körében egy százalékkal többen támogatnák egy most vasárnapi választáson a Fideszt (29%), mint az MSZP-t(28%). A biztos választóknál vi­szont az MSZP és a Fidesz is 4545 szá­zalékon áll. A megkérdezettek többsége szerint jelenleg inkább rossz irányba mennek a dolgok, ennek ellenére többen vannak azok, akik jónak ítélik a minisz­terelnök teljesítményét. EU-örömkoncert Budapesten Augusztus 5. A kancellária kérésére élő­ben közvetíti a Magyar Televízió mind­két csatornája Medgyessy Péter augusz­tus 19-én megtartandó beszédét. A kor­mányfői szónoklat után nagyszabású ko­molyzenei koncerttel ünnepli meg a kor­mány azt, hogy a választók többsége tá­mogatta hazánk EU-csatlakozását. Az MTI Korábbi jelentése szerint 200 milli­ót költenek a rendezvényre. Kettős állampolgárságért GYÚJT ALÁÍRÁST AZ MDF Augusztus 5. Aláírásgyűjtést kezdett a határontúli magyarok kettős állampol­gársága érdekében az MDF szegedi szervezete, "Európába, de mindahánvan" jelszóval - jelentette be Balogh László. "A kettős állampolgárság intézménye az Európa Tanács által elfogadott és érvénybe lépett jog” - jelentette ki a fóru­­mos országgyűlési képviselő. 11A magyar katonák nem haboznának lőni, ha kell, Irakban A KÜLDETÉS TUDATA A második világháború óta a legveszélyesebb küldetés vár az Irakba tartó magyar katonákra. A búcsúünnepségen volt olyan katona, aki őszintén bevallotta, hogy fél egy kicsit a kinti körülményektől és az ismeretlentől. “Ha megtámadnak, vissza­lövünk, a fegyver nem nehezék az oldalunkon” - hangoztatták az Irakba készülők. Augusztus 4. Ünnepélyes búcsúztatásban részesültek hétfőn az Irakba tartó magyar zászlóalj fő­erői, habár csak augusztus 15-én indulnak útra. Kedden hajóra rakják a felszerelést, amely nagyjából a katonákkal egy időben érkezik Kuvaitba. On­­* SJÉk nan mennek tovább a fel­szereléssel együtt a Bagdadtól száz kilométernyire fekvő al-Hillah városában található bázi­sukra. A katonák a tervek szerint jövő már­ciusban térhetnek haza Irakból. A zászlóalj 240 embere (a hatvantagú táborverő előőrs már Irakban van) sötét gy akorlóruhában, teljes fegyverzetben a tűző napsütésben, 35 fokos melegben állta végig moccanás nélkül a több mint egy órás búcsúztatást. “Próbálunk alkalmazkodni a kinti körül­ményekhez, fejlesztjük az állóképességün­ket” - válaszolt egy katona a zászlóaljból, amikor azt firtattuk, hogy' ez az embertelen álldogálás vajon a kiképzés része-e. “Ennél Irakban sem lesz sokkal melegebb, viszont ott alacsonyabb a levegő páratartalma, ezért kevésbé izzad ott az ember” - fűzte hozzá egy, az iraki körülményekből felké­szült egyenruhás. A fegyver nem nehezék a magyar kato­nák oldalán, szükség esetén használni fog­juk - mondta Sramkó Mátyás alezredes, amikor arról faggatták a magyar csapat pa­rancsnokát, hogy hogyan oldanának meg egy fegyveres konfliktust. Több katona is határozottan kijelentette, hogy' ha megtá­madnák őket, nem haboznának lőni. “A tá­madás elhárítása után a gerillaharcosok ül­dözésével és megtalálásával viszont nem fogunk foglalkozni, az nem a mi felada­tunk” - mondta el egy tiszt. A magyar mis­szió legnagyobb fegyvere a BTR páncélo­zott járműveken található 30 mm-es gép­fegyver; amennyiben ez nem elegendő egy esetleges nagyobb támadás elhárítására, az amerikai vagy lengyel csapatoktól kérhet­nek segítséget. A javadalmazás is közreját­szott a veszélyes küldetés el­­vállalásakor, de a szakmai kihívás a katonák számára legalább akkora súl­lyal eset latba döntésükkor. “Ami­kor jelentkezni kellett, még nem tudtuk, hogy mennyi jár az iraki szolgálatért” - mondta Keresztúri Zoltán százados. “En­gem elsősorban az vonzott, hogy had­műveleti területen ta­pasztalhatom meg a szakmai területem, a szállítmányozás rendszerét” - indokolta részvételét az iraki misszióban a szállítmá­nyozási századparancsnok, Domine János, aki számára külön vonzerőt jelent az, hogy a magyarok szállítási feladatokat lámák el. Ö már volt nemzetközi kiküldetésben, mégpedig 1996-ban Boszniában. “Irak sokkal veszélyesebb lesz, mivel Boszniá­ban lényegében csak a telepített aknák je­lentettek igazi veszélyt” - jelentette ki a századparancsnok. Mind Keresztúri Zol­tánnak, mind Domine Jánosnak van csa­ládja, akik nehezen engedték el őket Irak­ba. “Most nekik kellett engedniük, de megértették érveimet” - mondta Domine. “A lengyel övezet területén mi látjuk el a szállítási feladatokat az egységek között. A legközelebbi ilyen egység 70 km-re, a legtávolabbi 170 km-re van al-Hillahtól” - mondta a szállítmányozási századparancs­nok - “naponta akár 400 km-t is megtehe­tünk feladataink elvégzése során váltott so­főrökkel.” A magyarok csak nappal furi­káznak, éjszaka nem. A szabadidőt a táboron belül kell eltöl­­teniük a magyaroknak, eltávozásuk nincs. A féléves kiküldetés alatt nem lesz mód a hazautazásra sem. Nem járhatnak be sza­badidejükben a városba, a százötvenezer lakosú al-Hillahba sem, mivel túl veszé­lyes. Elképzelhető, hogy pár napos-hetes szabadságot kivehetnek a katonák, ez idő alatt szét lehetne nézni valamely közeli és biztonságos országban - reménykedett néhány katona, bár hozzátették, ez a pa­rancsnoktól és az elvégzendő feladatok mennyiségén múlik. “Sportolási lehető­ség lesz a táborban, a többi meg kiderül, amikor kiérkezünk” - mondta egy katona. A honvédelmi miniszter elsősorban azt kérte beszédében a zászlóaljtól, hogy vi­gyázzanak magukra és bajtársaikra: “mindenki épségben jöjjön haza”. “Nem hősöket küldünk, hanem a békét me­gyünk fenntartani” - jelentette ki Juhász Ferenc, aki elismerte, hogy előfordulhat­nak balesetek a misszió során. I Csökkent, de még mindig erős az idegengyűlölet NEM HAGY (H)IDEGEN A felnőtt lakosság 54 százaléka egyetért azzal a vélekedéssel, bogy a bevándorlók elve­szik a munkát azok elől, akik Magyarországon születtek. A megkérdezettek kétharma­da szerint a bevándorlók miatt növekszik a bűnözés is. Az Örkény Antal szociológus által vezetett országos reprezentatív felmérés szerint a külföldiek szerepét kedvezően fel­tüntető állítások már jóval kisebb népszerűségnek örvendenek Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi su­gárzású aáókon(UHF) illetve kábelcsatoniákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36(sama-Gn2nr Miami (Hollywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (W Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Telyfax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer Augusztus 3. A magyarok nem egészen negyede íté­li meg úgy, hogy a bevándorlók nyitottab­bá teszik az országot az új eszmék és kul­túrák iránt, ennél is kevesebben gondol­ják, hogy hasznára válnak a ma­gyar gazdaságnak - idézi a felmé­rést a Népszabadság. A legtöbben inkább bizonytalanok, úgy vélik: igen is, meg nem is. A szociológus arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a globalizáció hatá­sára egységesülő világpiac, a mul­tinacionális gazdasági vállalatok megjelenése, az egész világot be­hálózó elektronikus kommuniká­ció rendszere, a légi közlekedés ki- _____ terjedése és a migráció élénkülése valamennyi állam számára új helyzetet te­remtett a kilencvenes években. Erre pedig a többségi társadalomhoz tartozók egy ré­sze sok országban idegenellenességgel, rasszizmussal reagált. Csak nem olyan mértékben, mint nálunk. Az idegenelle­­nességről szóló vizsgálat egy nemzetközi összehasonlító kutatás részeként készült, először 1995-ben, másodszor most, 2003 tavaszán. Nyolc évvel ezelőtt még elkese­rítőbb volt a kép. Akkor a válaszadók több mint a fele sem gazdasági, sem kulturális hasznot nem érzett abból, hogy idegenek­kel él együtt. Nyugat-Európában és a ten­gerentúlon - egy-két államtól eltekintve -az emberek többsége a magyarokkal ellen­tétben egyetért azzal, hogy az országot a bevándorlók mind gazdasági, mind kultu­rális téren gazdagítják. A vizsgálatot hu­szonhárom országban végezték el, és hoz­zánk hasonló idegenellenes eredményeket csak Bulgária produkált. Az emberek többsége még ma is úgy gondolja Ma­gyarországon, hogy az állam túl sokat költ a bevándorlókra.

Next

/
Thumbnails
Contents