A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-01 / 113. szám

KÁRPÁT - MEDENCE Nem téma a határon túliak kettős állampolgársága HOVATARTOZÁS A magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével, figyelem­be véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztaltokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett - jelentette ki Tóth Tamás külügyi szó­vivő. Tóth Tamás úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgárság kérdésével. “Ez problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a regió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányában megy ” - hangsúlyozta. 6 A HÍD Röviden Felvételik Erdélyben Július 29. Ixvárult Erdélyben az egyetemi helyekért folytatott verseny első szakasza. A kolozsvári BabeS-Botyai Tudományegye­tem iránt soha nem tapasztalt mértékben ér­deklődtek, de a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői is az Erdély­­szerte tartott felvételik sikeréről számoltak be. Kolozsváron, a Sapientia - Erdélyi Tudo­mányegyetemen a kömyezetföldrajz - kör­nyezettudomány, illetve a fotó, film, média szakon hirdettek meg helyeket. Az előbbi szakon meghirdetett 25 helyre jelentkező 25- ből csak 23 személyt vettek fel. A fotó, film és média szakon a jelentkezők száma többszörö­sen meghaladta a meghirdetett helyekét, ösz­­szesen 78 személy verseny vizsgázott a 20 hely valamelyikéért. Felvidéki utak Július 27. A legoptimistább forgatókönyv szerint 2006-ra, a legborúlátóbb szerint pe­dig 2011-re készülhet el a Kassát Miskolc­­cal összekötő gyorsforgalmi út szlovákiai szakasza. Lehet, hogy Kassa megye nem veszi át az utakat, ha az állam nem rendezi azok telektulajdonjogi kérdéseit. Visszaszolgáltatták Arany szülőházát Nagyszalontán Július 28. Az RMDSZ nagyszalontai szerve­zete és az Arany János Művelődési Egyesület nemrég megszerezte Arany János és Sinka István szülőházát. A hajdúvárosiak elképzelé­se szerint mindkét ingatlant Makovecz Imre terve alapján fogják felújítani. Az EU-alkotmánykiegészító javaslat támogatása Július 29. „A Magyarok Világszövetsége örömmel nyugtázza, hogv az Erdélyi Ma­gyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Tes­tületének tusnádfürdői ülésén a tagok közel kétharmada támogatta az MVSz európai alkotmány-kiegészítő javaslatát" - nyilat­kozta Patrubány Miklós az MVSz Sajtó­­szolgálatának. „Üröm az örömben, hogy a kétharmados támogatottság ellenére - az ügy jelentőségéhez viszonyulni képtelen emberi kicsinyesség miatt - nem született testületi állásfoglalás." - zárta kommentár­ját az MVSz elnöke. Mint ismeretes, a tes­tületi állásfoglalást Tőkés László (aki nem tagja az EMNT KT-nak, de tanácskozási joggal résztvesz annak ülésein) és Katona Ádám akadályozták meg, akik ugyan egyetértettek a javaslattal, de elutasították, hogy ők és az EMNT KT olyan dokumen­tumot támogasson, amely az MVSz nevét viseli. (MVSz Sajtószolgálat) Kárpátaljai határügyek Július 29. Augusztus 1-jével megszűnik annak a megállapodásnak a hatálya, ame­lyet Ukrajna és Magyarország kormánya tíz évvel ezelőtt kötött a két ország határ menti településein élők egyszerűsített határát- lépésének rendjéről Mint az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálata hétfőn Kijevben közölte, az 1993. február 26-án Budapesten aláírt megállapodás érvé­nyességét a felek közös megegyezés alapján, jegyzékváltással szüntetik meg. Korábban nem hivatalos források úgy vélték, a kishatárforgalom a két ország közötti vízumkényszer bevezetéséig, azaz november 1-jéig fennmarad. Július 29. Július közepén a Vajdasági Magyar De­mokrata Párt (VMDP) aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy Magyarország kettős állampolgárságot ad­jon a délvidéki magyaroknak. Kasza Jó­zsef, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság elérése pártja el­sődleges célkitűzései közé tartozik. A kül­ügyi szóvivő viszont úgy véli, a kettős ál­lampolgárságesetleges kiszélesítése lavinát indíthatna el, hiszen “miért lenne több jo­guk a vajdasági magyaroknak a kettős ál­lampolgárságra, mint például a kárpátalja­iaknak, a felvidékieknek, vagy azoknak, akik Burgenlandban élnek”. “A Külügyminisztérium nem a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozik, ha­nem azt a problémát próbálja kezelni, mi­lyen nehézségeket jelenthet a vajdasági magyarság számára, hogy Magyarország novembertől vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval szemben” - mondta a szóvivő, aki kifejtette: a külügyi tárca megérti, hogy a vajdasági magyarok emocionális okokból, valamint attól a féle­lemtől vezetve, hogy az anyaországgal va­ló kapcsolattartás megnehezedik Magyar­­ország EU-csadakozását követően, megol­dásokat keresnek, azonban “nem a jó irányban teszik ezt”. Tóth Tamás elmond­ta: a vajdasági magyarok képviselői a ví­zumrendszer bevezetése miatt aggódnak, 2003. AUGUSZTUS 1. és erre gondolják megoldásnak a kettős ál­lampolgárságot, “de a két dolognak nincs köze egymáshoz”. A szóvivő kitért arra, hogy Magyarország hosszabb ideje folytat bíztató tárgyalásokat Szerbia-Monteneg­róval és Ukrajnával arról, hogy az a két szomszédos országban élő magyarok a le­hető legkedvezőbb, legegyszerűbb mó­don, a leggyorsabban és a legolcsóbban tudjanak beutazni Magyarországra. Végleges megállapodás mégnem szüle­tett, de a szóvivő szerint minden bizony­nyal sikerül elérni, hogy a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok hosszabb időre szóló, többszöri beutazást lehetővé tevő és olcsó magyar vízumot kaphatnak majd. Elképzelhető, hogy bizonyos kategóriák­ban Magyarország vízummentességet is biztosítani tud számukra. Ezek közé tar­tozhatnak a sport- és kulturális célból uta­zók, az üzletemberek. Tóth Tamás hangsúlyozta: sem Ma­gyarországnak, sem a vajdasági magyarok­nak nem érdeke, hogy utóbbiak elhagyják szülőföldjüket, éppen ellenkezőleg. “Amennyiben a szülőföldön maradnak és az anyaországgal való kapcsolattartás problémamentessé válik, akkor a kettős ál­lampolgárság kérdése kiküszöbölődik” - jelentette ki. A kérdés megoldásában a kül­ügyi tárca fontos tényezőként számol az­zal, hogy Szerbia-Montenegró minél ha­marabb az Európai Unió tagjává válik. “A magyar diplomácia az utóbbi idő­ben kifejezetten prioritásként kezeli Belg­rad csatlakozásának ügyét, és a maga le­hetőségein belül mindent megtesz ennek érdekében. Hajlandóak vagyunk átadni tapasztalatainkat és más módon is segíte­ni tudunk” - mondta Tóth Tamás. Ma­gyarország csupán közelgő EU-tagsága miatt vezet be novembertől vízumkötele­zettséget Szerbia-Montenegróval szem­ben. Ha viszont Belgrad megfelel a vo­natkozó kritériumoknak, akkor Magyar­­ország szorgalmazni fogja, hogv- Szerbia- Montenegró lekerüljön az EU vízum­­kötelezetti listájáról. “Hosszú távon az EU-tagság, illetve a közös európai állam­­polgárság jelenthet megoldást” - fűzte hozzá Tóth Tamás, aki szerint a kettős ál­lampolgárságot a nemzetközi jog és az or­szágok általában “kiküszöbölni próbálják, nem pedig generálni”. Jelenleg különböző feltételek teljesülé­se esetén van lehetőség külföldi állampol­gárok magyarországi honosítására, de csak egyéni alapon, nem pedig kollektív módon. A szomszédos országokban élő magyarok úgynevezett szuperkedvezmé­nyes eljárásban juthatnak magyar állam­­polgársághoz, vagyis egy év magyaror­szági tartózkodást követően kérhetik ho­nosításukat. Mások számára ez csak nyolc év után lehetséges. Kárpátaljai kirándulás Fodor Abony Az utolsó két évben egy csodálatos lehetőséget kaptam az Oktatási Minisztériumtól, egy anyanyelvi és magyarság-ismereti tanfolyamra Budapesten. Ez volt az első komo­lyabb találkozásom magyar hazámmal. Az én szülőföldem ugyanis “Csíkország”, köze­lebbről Rákos. Magyarországon csak átutaztam egyszer hét esztendős koromban, mikor családom Amerikába bujdosott. Eléggé nyomasztó emlékeim vannak erről... Most huszonöt évesen nem csak általános magyarság ismeretemet akartam javítani, de ismerkedni akartam a mai magyar valósággal határon belül és kívül. Láttam Pécset és Sop­ront iskolai kirándulás alkalmával, aztán saját költségemen megnéztem egy pár kisebb helységet, falu-múzeumot. Általában vonzott a vidéki élet, a falu. Voltam Kolozsváron és Csíkszeredában, a gyimesekben, na meg Rákoson, de népünk legmeghatóbb sorsával kár­pátaljai kirándulásom alkalmával találkoztam. A Szent Adalbert-Misszió segítette ezt az utamat. Beregszászra érve a Bethlen Gábor Gimnáziumban szálltam meg, mely a misszió által is támogatott intézmény. Feltűnő volt az általános “lerobbant” állapot. Meszelctlen, hibás falak kívül és belül. Tornaterem nincs, és az udvaron lévő cement kosárlabdapálya feltöredezve. Tudom, hogy középiskolás diák­nak mit jelent a torna, a sport. De itt mégsem ez volt a legnagyobb gond, hanem a gyen­ge koszt. Persze, hogy volt panasz. De meglepő józansággal tudták, hogy vannak iskolák ennél rosszabb helyzetben is. Reggeli után az első állomásom a 6-os számú beregszászi iskola volt, hová a Misszió beregszászi megbízottja kísért el. Itt találkoztam az iskola legszegényebb gyermekeivel, az ötödik osztályban lévő 11 és 12 éves tanulókkal. Megismerkedésünk után megkér­tem a diákokat, hogy egy papírra írjanak le egy kívánságot, és adják át nekem emlék­ként. A gyermekek 95% egy biciklit kért. Ez a nagy’ arány engem meglepett. Én a gyer­mekkoromat nem tudnám elképzelni bicikli nélkül, de itt a gyermekek csak álmodnak ilyen csodákról. Ezek után meglátogattam Kárpátalja fő magyar történelmi nevezetes­ségeit. A nap folyamán kezdtem észrevenni az emberek félelmét, egy nyomorban élő nép jellemző magatartását. Egy megbukott rendszer népének legnagyobb vesztese a gyermek, és ezt nem volt ne­héz észrevennem. Mikor falura érkeztem, a szegénység és az éhség még jobban látszott, de a remény is. Én is remélni kezdtem, hogy valamit tudok tenni népemért itt Kárpátalján, és ki is gondoltam a következőket. Kijelentettem a Misszió megbízottja előtt, hogy az. én nyári munkámból feláldozok 1,000 dollárt a Kárpátaljai gyermekek javára, de nem csak átadom, hanem eg)' kis siker él­ményt is szerzek nekik. A hagyományok megőrzése és a magyar öntudat fejlesztésének ér­dekében egy iskolán helüli néptánc versenyt hirdettem ki. Az elbírálást és a díjak elosztá­sát a Misszióra bíztam, akinek volt önkéntes szakembere erre a feladatra. A verseny sike­res lezajlásáról megkaptam az iskola és Misszió beszámolóját, melyen én sajnos nem tud­tam részt venni. Akinek van lehetősége ellátogatni a kárpátaljai iskolákba, az biztos, sok meglepő dolgot fog látni, de sajnos nem mindenkinek van lehetősége őket meglátogatni. Segíteni viszont mindenkinek van lehetősége, és a Szent Adalbert Misszió által az adomá­nyok a legszegényebb gyermekek élelmezésére jutnak. Érdeklődők felvehetik a kapcsola­tot a Misszió magyarországi megbízottjával a www.extra.hu/atanyilaszlo honlapon, vagy levélben a következő címen: Atányi László, 1119 Budapest, Etele út 23., Hungary...

Next

/
Thumbnails
Contents