A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-27 / 108. szám

2003. JÚNIUS 27.__________________________________________________GAZDASÁG_________________________________________________________A HÍD 7 MAGYARORSZÁG ELRONTOTTA? Szigorú kritika a magyar pénzügypolitikáról Azzal párhuzamosan, hogy egy német bank elemzői lesújtó kritikát közöltek a ma­gyar gazdaságpolitikáról^a Financial Times elemzése is komoly kifogásokat fogal­maz meg. Amit lap a magyar kormány és jegybank mellett az ÉU felelősségét is firtatja. Június 23. Néhány nap alatt sokat romlott Magyarország pénzügy-politi­kai stabilitásának megítélése, amiért a kormányt és a jegybankot komoly fele­lősség terheli. Emellett az EU-nak is erősen át kell gondolnia az euróövezeti tagságra váró országoktól követelt gaz­daságpolitikát - jelenti az MTI a Financial Times (FT) hétfői elemzése alapján. A távirati iroda hétfőn reggel a német Com­merzbank elemzése nyo­mán arról adott hírt: el­képzelhető, hogy csúszik hazánk tervezett euró­övezeti csatlakozása. A német elemzők szerint Magyarországnak az terve, hogy 2004 első fe­lében csatlakozik az ERM II európai uniós árfolyamrendszerhez, a messzi távolba tolódott, az elmúlt két hét Magyarorszá­got hónapokkal vetette vissza. A vezető londoni üzleti napilap szer­kesztőségi cikke szerint “a forint kis­mértékű gyengítését célzó szerény kí­sérlet a túlzott árfolyamesés megakadá­lyozására irányuló, pánikszerű kamat­emelésekbe torkollt”, és megbolondítot­ta a piacot. Az EU-tagság nyomában az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követtek. Az infláció és a kama­tok az euróövezeti szintekhez közelítet­tek, a valuták jórészt stabilak voltak - ír­ja az angol lap nyomán az MTI. A Financial l imes kitér arra is: a kor­mányok rendre a maastrichti eurócsat­­lakozási követelmények teljesítését ígér­gették. A külföldi befektetők számára mindez egyirányú játszmának tűnt: he­lyi kötvényt kell venni, utána pedig csak várni kell. Az elemzés szerint azonban a magyarországi felfordulás megmutatta, hogy a helyzet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik. A német elemzők is úgy értékelik a kialakult helyzetet: kétséges, hogy a ka­matemeléssel rövid távon visszanyerhe­­tő-e a bizalom. Az árfolyam-ingadozá­sok továbbra is erőteljesek maradhat­nak, a forint leértékelését pedig csak egy költséges bumerángnak tartják. Az állami eladósodásnak a maas­trichti szintek alá csökkentése láthatóan különösen nehéznek bizonyul, mivel ugyanakkor valahonnan pénzt kell kerí­teni az EU-csatlakozással kapcsolatos, növekvő kiadásokra. Nem csupán arról van szó, hogy néhány számon kissé bab­rálni kellene - írja az FT. Hiszen például hazánk államháztar­tási hiánya tavaly a GDP értékének 9,4 százaléka volt. Az euróövezeti három százalékos felső határ tartós teljesítésé­hez olvan, politikailag kényes területek radikális átalakításá­ra lenne szükség, mint példá­ul a nyugdíjrendszer - olvas­ható az üzleti lapban. Az FT nemcsak hazánkat marasztalta el. Csehország­­nak, Lengyelországnak és Szlovákiának hasonló gon­dokkal kell szembenéznie - ír­ják -, márpedig nem könnyű a mélyreható költségvetési re­formokhoz köztámogatást el­nyerni olyan országokban, amelyek a rendszerváltás óta eddig is nagyon sok változást viseltek el - írta az elemzés szerzője. Ha viszont ezek a reformok késnek - amire az elemzők nagyon jó esélyeket látnak -, akkor a térségben működő kor­mányoknak meg kell fontolniuk az eurócsatlakozás késleltetését. Ez utóbbit ugyanakkor nem szabad a reformok késietetésének ürügyéül felhasználni - írta a lap. Az FT szerint az EU is jobban tenné, ha a későbbi eurócsatlakozási időpontot és inkább a jobb előzetes felkészülést szorgalmazná. Ezt azonban meg is kell könnyítenie - teszik hozzá -, a csatlako­zás utánra megígért segélyek azonnali folyósításával, valamint a kereskedelem és a beruházások élénkítésével. Tartóz­kodnia kell ugyanakkor attól, hogy túl­zottan merev eurócsatlakozási feltétele­ket kényszerítsen a tagjelölt országokra - írta az FT nyomán az MTI. Ez utóbbiak közé sorolható Pedro Solbes brüsszeli pénzügyi biztos nem­régiben tett kijelentését, miszerint a csatlakozó országoknak az ERM-II. át­váltási mechanizmusban kötelezően el­töltendő két évük alatt nem a hivatalos plusz-mínusz 15 százalékos, hanem a középvonal körüli 2,25 százalékos sáv­ban kell tartaniuk valutáikat. Az elemzés szerint ez a túlzott szigor arra készteti a tagjelölt országokat, hogy a valutáikkal manipuláljanak. Holott ehelyett az az igazi feladatra, a költségvetési reformra kellene össz­pontosítaniuk. Röviden Borúlátó ClTIGROUP-ELÓREJELZÉS Június 23. Az euróövezet gazdasági növe­kedése az idén Japánénál is lassúbb lesz, Németország pedig recesszióval zárja az évet - áll a Citigroup londoni befektetési irodájának új globális előrejelzésében. A vi­lág legnagyobb pénzügyi szolgáltató cso­portjának elemzői szerint a valutauniós or­szágok gazdasági összteljesítménye 2003- ban 0,7 százalékkal növekedhet, a tavalyi 0,8 százalék után. Japánban a Citigroup 0,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsít az idei évre. Az euróövezeti átlagon belül a térség legnagyobb gazdasága, Németor­szág mínuszba süllyed az idén: növekedési üteme -0,1 százalék lesz a 2002-ben mért 0,2 százalék után - áll a londoni előrejelzés­ben. A Citigroup szerint az euró meredek erősödése nem az euróövezet gazdasági alapmutatóinak javulását tükrözi, sőt, a fel­értékelődés jelentősen rontja az exportot és a vállalati profitokat. A három nagy világ­­gazdasági erőközpont közül egyedül az Egyesült Államokban várható robusztus növekedés. Az amerikai gazdaság teljesít­ménye a tavalyi 2,6 százalék után az. idén 2,6 százalékkal, jövőre már 4,4 százalékkal nőhet, a londoni előrejelzés szerint. Mind­ezt elhanyagolható, az idén 1,9 százalékos, jövőre 1,1 százalékos infláció kíséri. Százmilliárdnyi adósságát NEM FIZETTE MEG ARGENTÍNA Június 23. “Argentína összesen 102,7 milli­árd dollárnyi adósság megfizetésével áll ké­sedelemben" - közölte vasárnap a Clarín cí­mű lapnak nyilatkozva az argentin pénz­ügyminiszter. Ez az első alkalom, hogy ma­gas rangú argentin politikus nyilatkozik azon kötvények értékéről, amelyek fizeté­sét Argentína 2001 decemberében leállítot­ta. Az adat nem tartalmazza azt a közel 50 milliárd dollárt, amellyel Argentína a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és más nemzetközi szervezeteknek tartozik. Niel­sen arra sem tért ki, hogy mennyi papír van külföldiek kezében, illetve Argentíná­ban. Becslések szerint 50-60 milliárd dol­lárral tartozhat Argentína külföldieknek. Az eddigi legnagyobb átütemezett adós­ságállományhoz, Oroszország egykori 31,5 milliárd dollárjához képest Argentína szá­mára 102,7 milliárd dollárnyi adósságot kellene átütemezni. Az IMF végrehajtó ta­nácsa pénteken hagyta jóvá egy' további 320 millió dolláros hitelrészlet folyósítását Argentínának. Ez egy 3,1 milliárd dolláros készenléti hitelcsomag egyik részlete, ame­lyet az IMF korábbi hitelek törlesztésére ad Argentínának. Oroszország 5,4 százalékra MÓDOSÍTOTTA NÖVEKEDÉSI CÉLJÁT Június 23. Az orosz gazdasági minisztéri­um felfelé módosította, 5,4 százalékban rögzítette a nemzeti termék idei növekedé­si ütemét azután, hogy az év első öt hónap­jában meghaladta a hét százalékot a GDP növekedése. A világ második legnagyobb olajexportőr országa az idei évre 3,4-4,4 százalékos GDP növekedési célt szabott meg magának az olajárak alakulása függvé­nyében, ám májusban az erős évkezdetre való tekintettel 4,6 százalékra emelte ezt a célt. 2002-ben az orosz gazdaság 4,3 száza­lékkal bővült. Branson már ötmillió fontot ajánl a Concorde-okért Június 23. Richard Branson, a Virgin Atlantic fiatal elnöke továbbra is vesszőparipaként kezeli a híres Concorde repülőgépek felvásárlását. Alig koráb­ban egy fontért akarta megvenni a British Airways (BA) szuperszonikus Concorde repülőgépeit, amiket üzemeltetőjük októberben von ki a szolgálatból, most akár ötmillió fontot is felajánlott a három gépért. Branson akkoriban egy fontot akart adni a gépekért, mert annak idején a brit kormány is ennyiért adta át a repülőket a British Airwaysnek. “A kormány azt mondta, hogy' más légitársaságnak is odaadná a gépeket, ha az tudná azokat üzemeltetni” - közölte a légitársaság elnöke. “A Virgin Atlantic hatékonyabban működik a BA-nél, így elképzelhető, hogy mi gazdaságosan tudnánk üzemeltetni a gépeket” - tette hozzá. A Virgin Atlantic elnöke most már gépenként egymillió fontot (374 millió forint) fizetne, de a British Airways továbbra is ragaszkodik a repülők leállításához. A társaság szóvivője közölte: “A gépek nem eladók, és biztosan nem repülnek 2003 októbere után.” A BA tervét a Concorde-okat gyártó Airbus is támogatja. A cég Sunday Telegraph-nak nyilatkozó szóvivője szerint a gépek karbantartása olyan iszonyúan sokba kerülne, hogy elképzelhetetlen, hogy gazdaságosan lehessen azokat üzemeltetni. HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents