A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-27 / 108. szám
4 a HÍD Amerika hírei 2003. JÚNIUS 27. Röviden Bush ellenséges harcossá MINŐSÍTETT EGY KATARIT Június 24. George Bush amerikai elnök “ellenséges harcossá” minősített egy 2001 végétől fogva letartóztatásban álló katari állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogv az al-kaida terrorhálózat “alvóügynöke” volt. Ali Szaleh Kalah al-Marrinak, aki az Illinois állambeli Peoriában élt, az volt a feladata, hogy az al-Kaida frissen érkező tagjainak segítsen letelepedni az Egy esült Államokban a terrortámadások második hullámának véghezviteléhez a 2001. szeptember 11-i merényletek után - mondta xAlice Pisher igazságügyi államtitkár-helyettes. A 37 éves al-Marrinaka jövő hónapban Illinois államban kellett volna polgári bíróság elé állnia. Ellenséges harcossá való átminősítése után azonban ügyében katonai bíróság ítélkezhet majd, és máris átszállították a haditengerészetnek a Dél-Karolina állambeli Charlestonban lévő börtönébe. Al-Marrit most bármeddig fogságban tarthatják, és megtagadhatják tőle a védőügyvédet, valamint a látogatók fogadását. O az első külföldi, akit ellenséges harcossá minősítettek a szeptember 11-i támadások után. Előtte két amerikait soroltak ebbe a kategóriába: Jósé Padillát, aki radioaktív anyagokat szétszóró “piszkos bombát” akart robbantani, illetve az Afganisztánban elfogott, szaúdi származású Yasser Esam Hamdit. Lakatosokat keres a CIA Június 25. Az Egyesült Államok biztonsága szempontjából kulcsfontosságú feladatok végrehajtásához keres embereket a CIA. Az ideális jelölt lakatos, és hajlandó a “legnagyobb elmékkel együtt dolgozni”. “A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a honlapján megjelentetett hirdetésben olyan lakatosokat keres, akik az Egyesült Államok legnagyobb elméivel dolgozhatnak együtt, miközben az ország szempontjából kritikus küldetéseket teljesítenek. Az álláshirdetés így folytatódik: “Amennyiben On energikus és lelkes személy, aki élvezi az összetett problémákkal járó kihívásokat, akkor az ügynökségnek szüksége van Önre. Az ideális jelölt kezdeményező, képes egyedül dolgozni és jó műszaki érzéke van.” A CIA “technikai operációs tiszt" pozícióba keresi a lakatosokat, akiknek az lesz a feladatuk, hogy “a technikai dolgokban járatlan embereket technikai tudással ruházzák fel. A jelölteknek emellett “aktívan részt kell venniük az akciókban “, és készen kell állniuk arra, hogy szükség esetén a világon bárhol bevethetik őket. A jelentkezőket azzal is bíztatják: “Az amerikai politikai döntéshozatali folyamatra nézve kulcsfontosságú feladatok végrehajtásához” az ügynökség minden technikai segítséget megad. Megtámadná Iránt AZ AMERIKAIAK TÖBBSÉGE Június 25. Az amerikaiak többsége támogatna egy Irán elleni megelőző katonai akciót - derült ki a Washington Post és az ABC televíziós társaság közös felméréséből. A megkérdezettek 56 százaléka támogatná Irán atomfegyver-szerzési kísérleteinek fegyveres megakadályozását. A háborút 38 százalék ellenezte. LEXHECC Alkotmányos lett Amerikában a pozitív diszkrimináció Bár a faji alapon osztott pluszpontok rendszerét alkotmányellenesnek ítélte, összességében helybenhagyta a pozitív diszkrimináció intézményét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. A felvételi eljárása miatt a Michigan Egyetemet perelő diákokat Bush támogatta. Áz egyetemet a polgárjogi harcosok és a nagyvállalatok koalíciója. Június 23. Vegyes ítéletet hozott két, a pozitív diszkriminációt megtámadó kereset ügyében az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága - jelentette a BBC. A testület 6:3 arányban alkotmányellenesnek ítélte a Michigan Egyetem főiskolai karának azt a gyakorlatát, hogy etnikai alapon húsz pluszpontot adott felvételizőknek a 150 pontos felvételi teszten. Ugyanakkor az egyetem jogi karának Sandra Day, az ügyet szavazatával eldöntő bírónő szavai szerint “finoman szabott”, bár szintén diszkriminatív gyakorlatát a bíróság 5:4 arányban alkotmányosnak találta. Day bírónő szerint nem, ajkotmányellenes, ha egy egyetem, az “etnikailag színes összetételből származó előnyök” fejében a kisebbségi hallgatók javára dönt a felvételin. A bíróság ítéletét a pozitív diszkrimináció hívei sikerként könyvelik el, hiszen a testület fenntartotta a megkülönböztetés lehetőségét. Siker azért is, mert a pozitív diszkrimináció eltörlését maga Bush elnök is támogatta. A kormány a bíróságon is kimutatta szimpátiáját. A diákokat támogatva az ülésen megjelent a Ted Olson legfőbb ügyész. Bush maga a Michigan Egyetemen tartott beszédében “ártónak, méltánytalannak és alkotmányellenesnek” nevezett minden olyan kvótarendszert, mely elzár másokat a felsőoktatástól. Az egyetem ugyanakkor számos, a pozitív diszkrimináció bizonyos formáit szintén gyakorló nagyválalat és több polgárjogi szervezet támogatását is bírta. Legutóbb 1978-ban hozott döntést a bíróság az egyetemi pozitív diszkrimináció ügyében, hasonló eredménnyel. Allen Bakke a Kalifornia Egyetem davisi orvosi karát perelte be, mert felvételét egy kisebbségi diák javára utasították el. A Legfelsőbb Bíróság akkor eltörölte a fenntartott egyetemi helyek rendszerét, de - mint ahogy azt a pontrendszer is példázza - továbbra is megengedő volt a diszkrimináció más formáival szemben. Akció!! 10% ezzel a szelvénnyel j Magyar magazinok kaphatók a helyszínen Nyitvatartás: Kedd 4:00 - 9:00 Szerda 4:00 - 9:00 Csütörtök 4:00 - 9:00 Péntek 4:00 - 9:00 Szombat 4:00 -10:00 Vasárnap 4:00 - 9:00 Eredeti magyar ízek Házias konyha Valóban nagy adagok Kellemes környezet Ezeket nálunk mind megtalálja tToucft cJ'J^unjary Authentic Hungarian Cuisine Homestyle Cooking 121-17 14th Road, College Point, NY 11356 Tei.: 718-762-3435 Fax: 718-762-3436 Előzmény: linemet a megkülönböztetésre/” Az előzményekhez tartozik: januárban Bush elnök alkotmányba ütközőnek tartotta a kisebbségek pozitív diszkriminációját. Az elnök szerint tarthatatlan volt, hogy a kisebbségek tagjai faji alapon plusz pontokat kaphatnak az egyetemi felvételiken. A kisebbségek pozitív diszkriminációjának felülvizsgálatát kezdeményezi az amerikai Legfelsőbb Bíróságnál George W. Bush - jelentette idén januárban a CNN. “Támogatom a változatosság minden formáját, beleértve a faji sokszínűséget is, azonban nagyon károsnak tartom a Michigan Egyetem módszerét” - nyilatkozta Bush, utalva a felsőoktatásban bevezetett kvótarendszerre. A Michigan Egyetem hispano- és afroamerikaiakat, valamint a bennszülött őslakosság tagjait támogató kvótarendszerét az egyetem fehér diákjainak egy csoportja támadta meg a bíróságon. Az 19713 óta bevett gyakorlat alapján a kisebbségek tagjai plusz pontokat kaphatnak egyetemi felvételijükön. A rendszerben a kisebbségi jelentkezők hovatartozásukra tekintettel eleve 20 pontot kapnak. A felvételin maximum 150 pontot lehet szerezni. A konzervatívok ennek a rendszernek a megváltoztatását követelik. “Az a kvótarendszer, mely faji alapon dönt a jelentkezők felvételéről igazságtalan, megosztó és semmiképpen sem lehet összeegyeztetni az alkotmánnyal” - nyilatkozta Bush. “Az alkotmányunk egyértelműen kimondja, hogy faji hovatartozásra tekintet nélkül egyenlően kell kezelni az ország polgárait” - mondta Bush januárban A normarendszer elleni támadás különösen meglepő, mivel a Republikánus párt még ki sem heverte a szenátusban többségbe került frakció vezetésére kijelölt Trent Lott szenátor rasszista botrányát, llentétesnek tűnik az akció a párt azon igyekezetével is, hogy erősítsék pozíciójukat a hagyományosan demokrata szavazó feketék között. A kormányzati akciót a Demokrata párt máris kemény kritikával illette, véleményük szerint a republikánusok nem támogatják eléggé a faji sokszínűséget. Richard Gephardt, a képviselőházi demokrata frakció volt vezetője, a párt egyik lehetséges elnökjelöltje a 2004-es választásokon levélben fordul a bírósághoz a kvótarendszer fenntartása érdekében - írja a CNN. Gephardt maga is a Michigan egyetemen diplomázott. Tom Daschle, a szenátusi demokraták vezetője szerint a kormányzat akciói ellentétesek meghirdetett, kisebbségeket támogató programjával. “A republikánusoknak most bizonyítania kellene, hogy hogyan lehetnek a faji sokszínűség pártján, ha ennek egyik legfontosabb eszközét támadják” - vette védelmébe a pozitív diszkriminációt Daschle. A kormányzat tervei szerint a pozitív diszkriminációt egy olyan rendszer váltaná fel, melyben faji hovatartozásra tekintet nélkül a középiskolai tanulók legjobb tíz százaléka kerülhetne felvételre - mondta el akkor Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője.
