A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-27 / 108. szám

2003. JÚNIUS 27. Amerika hírei A HÍD 5 AMERIKAI PSZICHÉ Amerikai dokumentumfilmek az erőszak természetéről 1999 áprilisában az amerikai Littleton kisváros Columbine nevű középsikolájában két neonáci diák vérfürdőt rendezett. 15 társukat gyilkolták meg, és több mint 20- at megsebesítettek azokkal a fegyverekkel, amelyeket legálisan birtokoltak. Michael Moore, az amerikai dokumentumfilmezés egyik legismertebb alakja többek között ezt is dokumentumfilmre vitte. Június 22. Ha igaz az ókori bölcselet, mely sze­rint komédiának nevezhetjük azokat az alkotásokat, melyek rosszul kezdődnek és jól végződnek; tragédiának pe­dig azokat, amelyek jól indulnak, de rossz véget érnek; akkor már a Kóla, puska, sültkrumpli első je­lenetei után szoronghatunk. Ele­inte ugyanis még van min nevet­ni: egy kutya történetét ismer­hetjük meg, akinek gazdája az ál­lat hátára erősített puska véletlen elsülésének áldozata lett. Monda­nunk sem kell: a “jel­mez” az ő ötlete volt. Michael Moore - a film írója, rendezője és producere - faarccal fag­gatja a helyi rendőrt ar­ról, hogy a kutya meg­kapta-e a megfelelő bün­tetést tettéért, azaz bűn­vádi eljárás indult-e elle­ne. Alanya pedig ugyan­ilyen faarccal válaszolja, hogy nem. Bár állítólag itt az Egyesült Államokban nincsenek rendőr-viccek, alapjuk biztos lenne. Legalább ennyire mulatságos a má­sodik epizód, amely egy különleges banki szolgáltatásnak jár utána: léte­zik olyan takarékfiók az Egyesült Ál­lamokban, ahol a számlanyitáshoz au-1 J tomatikusan egy fegyver is jár aján­dékba. Ennél már csak az a viccesebb, ahogy a banktisztviselő mindezt keze­li. De a hétköznapi bevásárlás része is lehet a fegyverszerzés: senki nem kér engedélyt Moore-tól, aki egy helyi bevásárló-csarnokban oknyomoz. Áz emberi butaságról forgatni hálás fel­adat, mert lépten-nyomon tetten ér­hető, Moore azonban ennél komo­lyabb feladatra vállalkozott: az ameri­kai nép fegyver-imádatáról és a gyil­kosságig fajuló agresszivitásról szeret­ne többet megtudni. A kutatás apropóját pe­dig a Co­lumbine kö­zépiskolában történt tragé­dia és egy 6 éves kisfiú esete adja, aki osztálytársát ölte meg a nagybátyjától lopott pisztollyal. Az egyre fiatalabb bűnelkövetők tetteire nyilvánvalóan a felnőtt társadalomban keresendő a ma­gyarázat. Amerikában ugye a fegyvertartás ál­talános, legfeljebb az nem, hogy a mag­num kibiztosítva lapul a párna alatt. Erre csak az a tofutermesztő farmer ve­temedik, aki szerencsésen megúszta a büntetést, miután az oklahomai bőm­barobbantás résztvevőjeként nem talál­tak bizonyítékot ellene. Pedig az arca épp elég bizonyíték lenne. Nincs az az Oscar-díjas színész, akinek tekintete, megfeszült vonásai ennyi félelmet tud­nának sugározni és kelteni egy időben, és ennyi visszafojtott agresszivitást tükröznének. Sok más erénye mellett ez a dokumentumfilmezés egyik legiz­galmasabb eleme: a hazugságaiban is őszinte, mindent leleplező emberi arc. Moore arcát ugyan kicsit sokat lát­juk, de ezzel csak a riportkészítés ha­gyományos - nálunk azonban szokat­lan - módszerét reprezentálja: “magam járok utána az ügynek”. Kanadáig megy el a válaszkeresésben, ahol ki­derül, hogy az emberek nyitott ajtók mögött alusszák békés, boldog álmu­kat. Az amerikai kormány felelősség­re vonásáig megy el Moore, az ag­resszív külpolitikának a társadalomra tett hatását firtatja. A média szenzá­cióéhes és félelemkeltő mechanizmu­sáig megy el, mely manipulál, és ret­tegésben tarthat egy egész országot. Végül a megvezetett társadalom lel­kében a rassziz­­must találja. Kár, hogy min­dezt kissé fel­színes, dema­góg formában tárja fel. Á Kóla, pus­ka, sültkrumpli sajnos sosem hagy lehetősé­get egy másfaj­ta válaszra. Á béke és a biza­lom harcosa­ként legalább olyan agresszív, mint azok, akik lőnek is. Áz idős és sú­lyos beteg Charlton Heston megszé­gyenítése - még ha bizonyos szem­pontból jogos is - rossz szájízt ad a tör­ténetnek, különösen, hogy a film záró­jelenetének egyike. Azért mindenről valószínűleg nem ő tehet. Michael Moore küldetésének való­színűleg sosincs vége, annyit azonban kétségkívül elért, hogy ügye nemzetkö­zi figyelmet kapott, ő pedig jó pár díjat besöpörhetett. Röviden Amerikaiakra támadtak Fallúdzsában Június 24. Rakétagránáttal támadtak is­meretlen tettesek hétfő éjjel amerikai ka­tonákat, akik egy villamos erőművet őriz­tek az iraki Fallúdzsában. A szemtanúk szerint az erőműben nem esett kár. A tá­madás után az amerikai erők hadművele­tet indítottak az ismeretlen számú támadó felkutatására, ennek során egy embert megöltek, mondták szemtanúk az AFP- nek. Az amerikai hadsereg szóvivője nem erősítette meg a támadás tényét. A Bag­dadtól 50 kilométerrel nyugatra fekvő vá­ros a szunnita muzulmánok egy ik köz­pontja, s Szaddám Húszéin elnök rend­szerének bukása óta gyakran színhelye partizánakciókat indító irakiak és ameri­kai erők összecsapásának. Floridai hajótörés Június 25. Öt órán át úszott az Atlanti-óce­ánban egy férfi és 11 éves lánya, miután hajótörést szenvedtek. A szerencsétlenül járt apát és kislányát hétfőn este találták meg Florida partjainál. A két hajótörött va­sárnap indult vitorlázni, ám a rossz időjárá­si körülmények miatt járművük felborult. A rendőrség azután kezdte keresni őket, miután bejelentést kaptak, hogy a férfi au­tója egész éjszaka egy kikötőben vesztegelt. Ráadásul a víz a környéken partra mosott egy árbocot és egy pár férfi cipőt; ezt látva azonnal kutatásukra indultak. A 42 éves férfi és kislánya azért vágott neki az óceán­nak, miután vitorlásuk felborult, mert lát­ták a szárazföldet és úgy gondolták: né­hány órás úszással megmenekülhetnek. Mindketten jól vannak, de megfigyelésre kórházba szállították őket. Újra megnyílt az amerikai követség Kenyában Június 25. Ismét megnyitotta kenyai nagykövetségét az Egyesült Államok. Wa­shington múlt hét pénteken zárta be a nai­robi külképviseletét, mert terrortámadás­okkal fenyegették meg az intézményt, amelyet 1998-ban nagyon súlyos, kétszáz­nál is több ember életét követelő merény­let érte. Hírszerzési források a múlt héten azt állították: az al-Kaida ismét Kenyában szervezkedik. Ezért bezárták a nagykövet­séget, mely mától ismét nyitva van. „Együtt az Úrért és egymásért!" A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel meghív mindenkit a vasárnaponként de. 11 órakor kezdődő Istentiszteletére. 344 East 69th Street New York, NY 10021 Telefon: (212) 734-5252 www.ny69ref.org % szóról legkisebb aro ORSZERU íirrrage) ne kíá rrig r áfma k ,osszea Ili t asa honüiokialaj< j L:':=?C/v;eMesign

Next

/
Thumbnails
Contents