A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-10 / 85. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2003. JANUÁR 10. Röviden A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY December 28. Románia kérni fogja, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének januári ülésén sürgősségi formában tűzzék napirendre a magyar kedvezménytörvényről készített jelentés tárgyalását - közölte Gheorghi Prisacaru szenátor, a közgyűlés munkájában részt vevő román küldöttség vezetője. A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt szenátora a román Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Románia azt szeretné, ha a kedvezménytörvényről készített jelentést még a jogszabály tervezett módosítása előtt megvitatnák az ET parlamenti fórumán. Magyarországon át vezet az út Nyugat-Európába Január 6. Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat-Európába - jelentette ki hétfőn Mircea Geoana román külügyminiszter a román közszolgálati rádiónak adott interjújában. Geoana szerint eljött az az idő, amikor a jövőre kell gondolni. - A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosak számunkra, sokat fektettünk ebbe a viszonyba. Jelentős haladást értünk el, s úgy vélem, hogy Románia a Magyarországgal kialakított viszonyon keresztül kötődik Közép- és Nyugat-Európához - fogalmazott a román külügyminiszter. A KOLOZSVÁRI röpcédulák December 30. A román legfelsőbb ügyészséghez fordult a független Erdélyt követelő, Kolozsváron osztogatott röpcédulák ügyében hétfőn Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa. A prefektus az eset sürgős kivizsgálását kérte, mivel véleménye szerint a román nemzet és a román állam elleni akció történt. Kolozsváron szombaton és vasárnap osztogattak ismeretlen személyek a város forgalmasabb utcáin röpcédulákat. Ezeken román és magyar nyelven Erdély Bukaresttől történő elszakadását, a régi erdélyi határok visszaállítását, valamint a kolozsváriakat utcai tüntetésre szólító szöveg volt olvasható. A kezdedeges kivitelezésű röpcédulákon a két szöveg rossz és nyelvtanilag hibás románsággal, illetve magyarsággal íródott. A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt helyi szervezet hétfőn nyilatkozatban ítélte el a román alkotmányt sértő, az ország területi integritása ellen irányuló akciót. Egyben követelte, hogy az illetékes szervek a lehető legkomolyabban lépjenek fel az elkövetők ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezete ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az akciót, s arra kérte a város lakóit, hogy ne üljenek fel ennek a provokációnak. Sabin Gherman, az erdélyi autonómiát szorgalmazó Erdély-Bánság Liga vezetője ugyanakkor azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a röpcédulák szövege alapján biztosra vehető: a Nagy-Románia Párt provokációjáról van szó. Változott a pártok megítélése Romániában Január 5. Az elmúlt évben nem módosultak az erőviszonyok a román parlamenti pártok között: a közvélemény-kutatások alapján a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is verhetétlennek látszik. A kormánypárt teljesítménye különösen elismerésre méltó, mivel a PSD két évvel ezelőtti választási győzelme óta kisebbségben van a parlamentben. Az új törvényhozás megalakulásakor a PSD parlamenti súlya - a meglehetősen jelentéktelen Román Humanista Párttal (PUR) koalícióban - a képviselőházban 45,21, a szenátusban pedig 46,42 százalék volt. Nem lett igazuk azoknak, akik a választások után azt hangoztatták, hogy amit nem sikerült megszerezni a szavazóumáknál, azt majd menet közben, a parlamenti "átigazolásokkal" eléri a PSD. Az eltelt két évben a képviselőházban összesen 18, a szenátusban pedig 5 honatya fordított ugyan hátat eredeti pártjának, de ezek a politikai vándorlások sem hozták meg a kormánypártnak a többséget. Tavaly, az év végén a kormánypárt súlya a képviselőházban 49,27 százalék volt. A román szenátus házszabálya nem teszi lehetővé az "átülést", itt az ötfős függetlenek csoportja a szavazatok 3,57 százalékát jelenti. A kellő parlamenti többséget - és egyben az 1989-es fordulat utáni példátlan belpolitikai stabilitást - a PSD és a Romá-Románia európai integrációjának kérdése, amit a NATO-hoz való csatlakozásra szóló hivatalos felkérés és az EU csatlakozás időpontjának megjelölése bizonyít. Az elmúlt esztendő a külpolitikai sikerek éve volt Románia számára. A schengeni vízumkényszer eltörlése és a NATO meghívás közti időszak azonban egyáltalán nem volt könnyű. A kormánypárt "kopását" mutatja, hogy a közvélemény- kutatási adatok szerint 2001. novemberében 62 százalékos volt a PSD támogatottsága, tavaly decemberre viszont ez a támogatottság 48 százalékra csökkent. Ez a 48 százalék is több azonban annál, mint amilyen eredményt a PSD a legutóbbi választásokon elért. A kormánypárt javított helyzetén, nem mondható el viszont ugyanez az ellenzékről. Az elmúlt két év legnagyobb politikai vesztese Romániában a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM) lett. A választásokon magabiztos második helyezést elért PRM nem csak 14 parlamenti képviselőt és egy szenátort veszített, de népszerűsége is jelentősen csökkent. A 22 százalékos választási eredmény után egy évvel még 19 százalékos támogatottságot mutattak a párt számára a közvélemény kutatások, tavaly decemberben viszont már csak 14 százalékot. A választásokon fej-fej mellett végzett Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem tudta kiheverni a súlyos választási vereséget: a PD támogatottsága néhány ponttal visszaesett és 8-9 százalékon áll, míg a PNL ugyanilyen mértékben javított helyzetén, s egy mostani választáson a szavazatok 14 százalékára számíthatna. Az RMDSZ szavazói tábora változatlanul 7 százalék körüli, s ha a romániai magyarok saját maguk szét nem verik a román belpolitikában példátlanul egységes szervezetüket, az elkövetkező években is főszerep jut majd nekik a román politikai színpadon. A kolozsvári polgármester pert indít a román kormány eile lien Január 7. Bíróságon támadja meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a román kormánynak azt a határozatát, amely kimondta, hogy többek között Kolozsváron is két nyelven - románul és magyarul - kell kiírni a város nevét.- Amíg én vagyok a polgármester, a város nevét nem írják le magyarul - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a polgármester, aki egyben a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára. Funar közölte, hogy pert indít a kormány ellen, mivel szerinte a ta-Hungarian TV Leaven Ön is támogatónk! Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk,vasárnap este 6:30-7:30-ig és ezt az adást hétfőn délután 1 órákkor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műson/ezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com valy decemberben hozott kormányhatározatnak nincs törvényes alapja. A Romániában közel két évvel ezelőtt elfogadott új közigazgatási törvény értelmében azokon a településeken, ahol a város lakosságán belül egy nemzeti kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a település nevét az adott nemzeti kisebbség anyanyelvén is ki kell írni. A törvényt mindaddig az 1992- ben végzett népszámlálás adatai alapján kell végrehajtani, amíg napvilágot nem lámák a tavalyi népszámlálás hivatalos számai. Az 1992-es számlálás szerint Kolozsváron a magyar lakosság aránya közel 24 százalék volt. A tavalyi felmérés előzetes adatai szerint ez az arány 20 százalék alá csökkent. Funar közölte, hogy kész vállalni a 25-50 millió lej (160-320 ezer Forint) nagyságú bírságot is, amelyet a kormányhatározat végrehajtásának megtagadása miatt szabhatnak ki rá. A PRM helyi szervezete szolidaritásáról biztosította főtitkárát, bejelentetve, hogy a tagság összegyűjti Funar számára a bírság összegét. Szlovákiában törvénysértőnek találtak egy magyar nyelvű plakátot Január 3. A szlovák kulturális tárca szerint sérti a szlovák államnyelv védelméről rendelkező törvényt, hogy Szlovákiában kizárólag magyar szöveget tartalmazó óriásplakátokon hirdetik a Magyarországon megjelenő Blikk szlovákiai mutációját. A helyi, szlovákiai vonatkozású híroldallal kiegészült magyar Blikket péntektől árusítják Szlovákiában. A megjelenés előtti napokban a lapot - Pozsony magyarok is lakta peremvárosának főútvonala mentén - magyar nyelvű plakátokon kezdték népszerűsíteni. Gütörtökön a hazafias hagyományokat ápoló Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet élesen tiltakozott a szlovák kulturális tárcánál, amiért a hirdetőplakátokon a szlovák államnyelv védelméről rendelkező törvényi szabályozás ellenére sem szerepel szlovák szöveg. Pénteken a szlovák kulturális tárca szóvivője, Monika Siekliková a SITA hírügynökségnek ezzel kapcsolatban jelezte: a minisztérium illetékes osztálya foglalkozik a Matica Slovenská panaszával. Megerősítette, hogy az egynyelvű hirdetőplakát valóban ellenkezik a szlovák nyelvtörvénnyel, de a tárca ez ügyben nem alkalmazhat büntető intézkedéseket, egyedül azt teheti meg, hogy az egynyelvű plakátok eltávolítására kéri fel a plakátokat kihelyező hirdetőirodát. A szóvivő megjegyezte: a hirdetőirodák szándékát a tárca megelőző intézkedéssel nem ellenőrizheti, mert az cenzúrának minősülne. Az lenne a helyénvaló, hogy ha a megrendelők elvárásai ellenkeznek a jogszabállyal, akkor a hirdetőirodák eleve "maguk tiltakoznának" az ügyfeleik kívánságai ellen. A szlovák nyelvtörvény úgy rendelkezik, hogy a Szlovákia területén megjelenő feliratok, reklámok, hirdetmények szövegének először szlovák nyelvűnek kell lennie, és annak idegen nyelvű megfelelőjét csak ez után, sorrendben másodikként lehet feltüntetni. A törvény indoklása szerint az állam hivatalos nyelvét beszélő polgárok alapvető joga, hogy a hazájuk területén fellelhető információkhoz akadálytalanul hozzáférjenek. „shá -ir-ió?.? w >. /'wrm -vs\m zári// t 3 c urJuL .v-.vlsr niai Magyar Demokrata Szövetség törvényhozási együttműködése biztosította. Ennek a különös politikai házasságnak rendkívül nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt két évben kedvező módon dőlt el
