A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-13 / 106. szám
2003. JÚNIUS 13. A HÍD 15 ✓ / / AZ ÉRTELM ISÉG ÚTJA A M EGÉLHETÉSI BŰNÖZÉSIG de az otthoni másolás ellen jelenleg lényegében tehetetlenek a hivatalos szervek, mert az érvényben lévő szerzői jogi törvények megengedik a saját célú másolat készítését, amit aztán sokan úgy értelmeznek, hogy ismerősöknek, barátoknak is készítenek másolatokat, ami viszont már törvénybe ütköző cselekmény, de a magánlakásokban zajló törvénysértéseket nagyon nehéz ellenőrizni és bizonyítani. A legális piac szereplői ezért úgy próbálják visszaszerezni az ellopottnak vélt pénzüket, hogy egy EU-konformnak mondott jogszabály szerint mindenkivel átalányjogdíjat fizettetnek, aki íratlan, nyers CD-t vásárol. Az elmúlt évben ily módon 780 millió forint folyt be az Artisjus kasszájába (írható CD-k esetében 36 forint, a zene rögzítésére ajánlott, jobb CD-k esetében 56 forint, a kazettáknál - lejátszási időtől függően - 20-29 forint ez a jogdíj), amit szerzők, kiadók és az érintett cégek között osztottak szét a veszteségek kompenzálására. Állam bácsi tehát jelenleg maga is azt feltételezi, hogy minden állampolgára - a könyvelő, ügyvéd, hivatalnok, raktáros, bárki - tolvaj, aki munkája során ezt a technológiát használja, és írható CD-ket vásárol. S akit ezért egyfajta büntetőadóval sújtanak - a mások vétkeiért. A KISHALAK MEGESZIK A NAGYHALAKAT? Mindez egyúttal azt is bizonyítja, hogy az illegális szórakoztatóipar felszámolása egyelőre az illetékesek számára is reménytelennek tűnik. Ráadásul a hazai kiadók, illetve forgalmazók szinte egyöntetű véleménye szerint a jelenlegi állapot még csak valaminek a kezdete, s nem a vége! Hiszen Magyarországon az internethasználat alig 15 százalékos elterjedtségű, s az internetes letöltések sem terjedtek még el széles körben igazán. A technológia rohamos fejlődése, a gyors, széles sávú internet-elérés olcsóbbá tétele, a másoláshoz szükséges berendezések várható piaci áresése, ugyanakkor a legális szórakoztatóipari termékek változatlan árszerkezete és relatív drágasága még inkább ösztönözni fogja a fusizást, az illegális eszközök és módszerek alkalmazását. Ezzel a realitással a forgalmazók is tisztában vannak, s a hanglemezpiaci szereplők közül egyes multiknál máris azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a trend további kedvezőtlen alakulása esetén kivonulnak a magyar piacról. Mások - főleg a szoftvergyártók - viszont azt közölték magyar partnereikkel - s ez az álláspont különösen az EU-csatlakozás küszöbén érdemel figyelmet -, hogy csak akkor tudják elképzelni együttműködésüket Magyarországgal, ha a közeljövőben „kifehéredik” a piac. Erre azonban jelenleg kevés esély mutatkozik, hiszen a felhasználói-fogyasztói oldalt minden körülmény arra ösztönzi, illetve kényszeríti, hogy a jövőben még nagyobb számban és arányban foglalkozzon a "kultúrfusizással", mert csak így juthat hozzá az egyébként már csak a felső társadalmi rétegeknek megfizethető kultúrához. Június 13. Szakértők szerint napjainkban lakásokban, családi műhelyekben, vállalati géptermekben, egyetemi kollégiumokban, stúdiókban, internetes fejlesztő cégeknél készítik a házi használatra vagy a feketepiacon megjelenő CD és DVD másolatok nagy többségét Ma már nagyon sokan foglalkoznak fusizással, s rendszerint kis példányszámban „termelnek”. Sorozatunk harmadik, befejező részét olvashatják. Egy mai Tiborc panaszai - Közelítsük meg ezt a problémát a fogyasztó oldaláról. - mondja B., aki pályakezdő újságíróként egy a magyar átlagfogyasztóhoz hasonlóan ma évente legfeljebb három-négy eredeti zenei CD-t vásárol. Ajándékba, különleges alkalmakra. - Vegyük a magyar átlagjövedelmet, s ebbe a kategóriába az egyetemista, tanár, mérnök, pályakezdő programozó, közalkalmazott jövedelme is belefér. Keresel havi bruttó 100- 150 ezer forintot. Beosztod, törlesztésekre, számlákra, gyereknevelésre, kajára, benzinre, s a végén kiderül, hogy nem marad szinte semmi, amit kultúrára fordíthatnál. Ujságvásárlás, Internet-előfizetés, könyvek, színház, koncertek? Ugyan már? Miből? Mert min tudsz még spórolni? Miről tudsz még lemondani, amikor már mindenről lemondták S akkor hogyan tudod megszerezni azt, amire vágysz? Egyszerű a képlet: ellopod. Megbuherálod. Ahogy lehet. Fusizol. Mint a régi szép időben, ahogy az apám csinálta a munkahelyén. O virágtartókat hozott haza, meg hasonló baromságokat. Én CD-t, DVD-t, játékprogramokat írok, intemetezek, e-mailezek, jegyzetet másolok, pályázatokat töltök le... Amit lehet. Amit meg nem lehet, azzal nem foglalkozom. Mindenki sír, csökken a lapok példányszáma, nem járnak moziba, kevesen vesznek komoly könyveket. Mert nincs miből! Ugyanakkor tudjuk, hogy Európában a magyarok ülnek a legtöbbet a tévé előtt. Mert az ingyen van! Külföldön mindig irigykedve nézem, hogy a benzinkutaknál, a plazákban, az intemet-cafékban vagy a lemezboltokban az emberek nemcsak a nyálukat csorgatják az újdonságok láttán, hanem vásárolnak is. Meg tudják fizetni. Nálunk viszont a szórakozás, a kultúra egyre több embernek megint luxusnak számít a jövedelmekhez képest. Add csak össze mit és mennyiért vennél egy hónapban: könyv, CD, koncertjegy, DVD, belépők, videó, újságok, játékok... Havonta hány tízezerbe kerülne mindez, ha legálisan akarnál hozzájutni? Az otthoni vág}7 céges számítógépeddel ellenben sok mindent megszerezhetsz, és még a csősz bácsi sincs a közelben, aki a sóspuskával jól fenékbe durbe az országba, amelynek felét - becslések szerint - hangfelvételek másolására használták fel. (Bennfentesek szerint még legalább húszmillióra becsülhető a be nem jelentett, illegálisan behozott írható CD-k száma!) Az előző évekhez viszonyítva nem javult a játékprogramokat forgalmazó cégek Szélmalomharc A feketepiac visszaszorítására a Mahasz már évekkel ezelőtt megindította a harcot, és az utóbbi időben a szoftverrendőrség is igyekszik - inkább hangos PR-ral, mint tényleges fellépésekkel - elrettenteni a másolókat. A rendőrség nyomozói az elmúlt évben havonta átlag 15-20 ügyet adtak át az ügyészségnek, ami a másolások adatait, illetve a statisztikákat szemügyre véve - egyelőre - szélmalomharcnak tűnik. dr. Musinger Agnes, a Mahasz ügyvezető igazgatója is úgy látja, hogy bár a jogi eszközök adottak ahhoz, hogy a törvénysértéseket meg lehessen szüntetni, de a végrehajtás nem elég hatékony, a kiszabott büntetési tételek (csekély összegű 35-50 ezer forintos pénzbüntetések) pedig nem elég elrettentők. A nagyüzemi másolást ugyan így is sikerült jelentős mértékben visszaszorítani, (befejező rész) rant, ha rajtakap a lopáson. S mivel a fusizáshoz szükséges technológia viszonylag olcsó, ki az a hülye, aki ha már számítógép közelében van, nem él a lehetőséggel? Akinek széles sávú internethozzáférése, megfelelő berendezése van, az biztos, hogy előbb vagy utóbb rákap a másolásra. Magának, barátoknak, rokonoknak, haveri körnek. S megtalálja a számítását. A havi megtakarítás - nem a költés! - személyenként tízezres nagyságú. S ha egy kis jövedelempótló üzlet is öszszejön mellékesen, az már tiszta nyereség. Az én környezetemben tíz ismerőstói nyolc biztos, hogy másol valamit, vagy másolatokat vásárol. Ki többet, ki kevesebbet. A következményekkel meg nem foglalkozik. Mert csak ennyire futja most a „bérfronton”... Hát akkor meg ne csodálkozzon senki, ha gátlás nélkül lopnak. Ha tehetik. Megteszik! Ez is megélhetési bűnözés! helyzete sem. A kétmilliárd összforgalmú játékpiacon 300 ezer játékprogramot adtak el jogszerűen, ami a becsült összforgalom mindössze öt százalékát jelentette. Vagyis az illegális másolók piaci részesedése ezen a területen 95 százalékos volt. A DVD piacán 2002-ben még viszonylag kedvező volt a helyzet, de a forgalmazók - a technológia várható gyors elterjedése miatt - máris a „feszült várakozás” állapotában vannak, mert ha a számítógépes DVDKalózok a multik ellen A zuhanó trendvonalak láttán az elmúlt évben a szórakoztatóipar számos ágazatában megkongatták a vészharangot. Leghangosabban a lemezkiadók, a Mahasz és az Artisjus jajveszékelt, mert az elmúlt két évben a „kalózkodás” miatt 30 százalékkal, 5,3 millióra csökkent a legálisan eladott hanghordozók száma, miközben 2002-ben - az előző évihez képest - csaknem 400 százalékkal (!) több - csaknem 25 millió - az Artisjusnál bejelentett, írható CD-t hoztak írók ára a kritikus küszöb, 50 ezer forint alá esik, akkor erre az üzletágra is ráállnák a fusizók. A forgalmazók bizonytalan becslései szerint jelenleg öt és ötven százalék közöttire becsülhető a piacon megjelenő kalóztermékek száma, míg az Audiovizuális Művek Jogait Védő Közcélú Alapítvány szakemberei szerint a tényleges arány 25-30 százalék körül lehet. Az idén azonban az illegális másolások fellendülése miatt az arány szinte bizonyosan eléri az ötven százalékot.
