A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-13 / 106. szám
16 a híd Sport 2003. június n. A M A G Y A R-LETT M EC C S Európa-bajnoki selejtező. A magyar válogatott a második félidőben kezdett el futballozni és ez most elég volt A nyerőember: Szabics Imre. Röviden Átadták a szombathelyi IAAF-dobócentrumot Június 10. Gyulai István, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára kedden hivatalosan átadta az IAAF által akkreditált új dobócentrumot Szombathelyen. A nemzetközi szövetség hozzávetőleg 10-12 millió dollárt szán nyolc nemzetközi edzőtábor támogatására, s ezek egyike lett a szombathelyi. Guinness-rekord az etióp OLIMPIAI BAJNOK ESKÜVŐJÉN Június 9. Etiópia történetének legnagyobb szabású esküvőjét tartották meg: a főváros, Addisz-Abeba stadionjában 25 ezer vendég volt jelen, amikor a maratonfutó olimpiai bajnok Gezhagne Abera és szíve választottja, Elfinesh Alemu kimondta egymásnak a boldogító igent. Henin-Hardenne nevétől hangos Belgium Június 9. Belgium egyik legnagyobb sportsikerét ünnepelte a pünkösdi hétvégén: a francia nyílt teniszbajnokság női egyesének döntőjét, Justine Henin-Hardenne győzelmét a sajtó a belga sporttörténelem legnagyobb diadalaihoz, a legendás országúti kerékpárosok, Eddy Merckx és Jacky Ickx sikereihez hasonlította. BOZSIK ÚJABB KÉTÉVES SZERZŐDÉST KAPOTT Június 10. Április 25-én a ZTE Rt. vezetése úgy döntött, hogy' nem hosszabbítja meg Bozsik Péter vezetőedző szerződését a labdarúgócsapat élén, kedden azonban Lang József elnök bejelentette, újabb kétéves megállapodást kötöttek a szakemberrel. Tököli Attilát hat MECCSRE ELTILTOTTÁK Június 10. Még a rájátszás második körének első fordulójában, az MTK-FTC örökrangadón történt, hogy Tököli Attila, a zöld-fehérek válogatott csatára egy esek szerint öszszeütközött, mások szerint meglökte Kassai Viktor játékvezetőt. Az esetet a bíró vétlennek minősítette, majd a jelentésében sem tett említést róla, a Fradi támadóját utólag mégis hat meccsre eltiltották. Bodrogit nevezték a Tour de France-ra Június 8. A Quick Step-Davitamon kedden, a német viadal után hozta nyilvánosságra keretét, amelyben a Tour első magyar résztvevője is helyet kapott. Bodrogitól elsősorban az egyéni időfutamokon várnak sokat. A tavalyi viadalon - amikor összetettben a 62. lett - három olyan szakaszt rendeztek, ahol az óra volt az ellenfél: ezeken harmadik, ötödik, illetve tizedik helyezést szerzett. A Devils nyerte a Stanley-kupát Június 10. A New Jersey Devils végzett az élen az észak-amerikai profi jégkorongliga 2002-03-as idényében, miután a Stanleykupa döntőjének utolsó, hetedik mérkőzésén 3-0-ra legyőzte a vendég Anaheim Mighty Ducks csapatát. Schumacher 2006-ig a Ferrarié Június 9. Az ötszörös világbajnok Ferrari-pilóta, Michael Schumacher és a csapat főnöke, Jean Todt 2006-ig meghosszabbította szerződését az olasz csapattal. Június 8. Volt, aki azt mondta: nem profi labdarúgó, hanem szakértő lakatos kell ahhoz, hogy a lett válogatott védelmét feltörhessék a magyarok - és e megállapítás jogosságát csak erősítette a tény: az Európa-bajnoki kvalifikációs sorozat négyes számú csoportjában szombat este negyed kilenc előtt Lettország állt az élen tíz szerzett ponttal, öt rúgott és nulla kapott góllal. Kellő szerénységgel kezelve e statisztikát mi magunk nem is mondhattuk, hogy a bordóba öltözött vendégek esetében e remeklés csupán a véletlen műve, mert elegendő volt csupán azt figyelembe venni: a kezdőcsapatukból négy játékos is Angliában keresi a kenyérrevalót, köztük - hogy a védelem stabilitásának példázatát tovább erősítsük - a kapus Aleksandrs Kolinko, valamint a középső védő Igors Stepanovs. A Puskás Ferenc-stadionban azért az is kiderült (hat perc leforgása alatt), hogy a lettek támadni is tudnak - vagy legalábbis akarnak: előbb Urbán Flórián keménységére volt szükség (a hátvédünk a szabálytalanra sikerült becsúszása után kapott is egy sárga lapot Európa pillanatnyilag legjobb bírójától, a német Markus Merktől), majd Dragoner Attilának kellett a hokiból ellesett tudományát csillogtatnia, amikor bodicsekkel állította meg a megkerülős csellel próbálkozó Andrejs Rubinst. A történteknek lehet az az olvasata is, hogy igencsak fürge lábú csatárt küldött pályára Aleksandrs Starkovs, és ez bizonyos megközelítésből igaz is volt: a lettek semmit sem bízva a véletlenre, varázslatos gyorsasággal zártak vissza támadásból védekezésbe. Eltelt 12 perc, és Kolinko kapus legfeljebb csak bólintott, mégpedig akkor, amikor a labda negyedszerre is elkerülte a kapuját, pedig a magyarok próbálkozhattak szöglet- és szabadrúgásból - különösebb átütőerő nélkül. Tegyük hozzá: a vészkapusként szó szerint a magyar válogatottba beugró és végül főszerephez jutó, a Videotonban a tavasszal mindvégig parádésan teljesítő kapusnak, Végh Zoltánnak sem kellett izgulnia az eddig lepergett percek alatt, hiszen ő egy oldallépéssel, egy lehajlással, egy kidobással mozgatta meg az izomzatát. A summázat másként nem is szólhatott: itt bizony derék iparosok gyűrték, gyömöszölték a labdát, a játékosok tempó, elképzelés és csillogó virtuozitás nélkül zakatoltak a két tizenhatos közötti pályarészen, és 20 perc alatt középütt annyit biztosan kopott a fű, hogy a nyár végéig ott már nem kell nyírni... Fájdalom, az ilyen stílusú futball felett már eljárt az idő, máskor, más meccseken a gyors és a pontos összjátékra képes szélsők száguldozását láthatjuk. Némiképp jellemzőnek volt mondható az is, hogy elsőként egy partdobás utáni akció futott végig távirati gyorsasággal: Fehér Csaba nagy labdahajítása után Kenesei Krisztián lőhette meg egyből, erőből a labdát, megemelve a pulzusát kicsinykét a lett kapusnak. Es mintha indigópapírra írták volna e meccs forgatókönyvét: egy percre rá összerezzent Végh Zoltán is, amikor Maris Verpakovskis kihagyta a találkozó addigi egyetlen ziccernek is nevezhető helyzetét. No, bizony, jobban illett volna megijedni, merthogy Verpakovskis másodszorra nem hibázott. Persze miért is hibázott volna: a teljes magyar védelem asszisztálása mellett öt méterről a bal felső sarokba küldte a labdát. Ez a gól pedig valósággal kiütötte - Dragoner Attilát. E mobilvilágban a pálya mellől érkezett a jelentés: a ferencvárosi védő rosszullétre panaszkodott, és szédelegve, már a lett találat előtt cserét kért. Gellei Imre kapitány tehát váltott: hátvéd helyett csatárt küldött a pályára, és ezzel módosult a hadrend: Lipcsei Péter behúzódott a védelem közepére, de nem változott a stílus, maradt a körülményes, elképzelés nélküli játék. Ezek után szólni kell a szünet áldásáról: a magyar kapitánynak sikerült némi önbizalmat csepegtetni a játékosok leikébe, ugyanis a második félidő kezdetén Lőw Zsolt végre cselezni is mert, pontosan is ívelt, míg Szabics Imre az egyenlítést jelentő fejesgóljával kiemelkedőbbé tette az átlagát - kétszeres válogatottként máris három találatnál tartott (de itt még nem volt vége). Fogadjuk el - bár nehéz megmagyarázni, miért van ez így - ez az újkori válogatott az utóbbi másfél évben a meccsek nagy többségén az első félidőben gyengén, a második játékrészben jobban teljesít. S akkor itt kanyarodjunk vissza Szabicshoz: a társak (Gera Zoltán, Lisztes Krisztián) parádés kiszolgálása után tovább javíthatott a meccsmérlegén - két válogatottság négy gól. E kellemes idillt Juhár Tamás kiállítása csúfította, és a tudósító itt gondolhatta azt (ehelyütt ennyi pártatlanság engedtessék meg): emberhátrányban már inkább követendőnek tűnt az első félidőben fanyalogva emlegetett csúnyácska futball: el a kaputól a labdát minél messzebb. A válogatott (és ez becsülendő) inkább játszott, mi több Gera Zoltán eg)' remek fejessel egyértelműsítette a győzelmet. Vonjuk hát meg e meccs tanulságát: az első félidőt felejtsük el (a kapitány és a játékosok ne, ők elemezzék csak minél többször, miért volt oly gyenge a csapatjáték), a másodikra pedig emlékezzünk jó szívvel, és örüljünk annak, hogy a válogatottunknak már van nyerő embere. O - ugye, említeni sem kell - Szabics Imre. FÉNY ÉS ÁRNYÉK Egy 27 éves fiatalembert valamelyest kárpótolt a sors. Dárdai Pál csaknem egy esztendővel ezelőtt veszítette el a tragikus hirtelenséggel Balázs nevű öccsét. Most a Hertha légiósa viselhette Király Gábor sérülése után a csapatkapitányi karszalagot. Nem véletlenül volt büszke rá a lelátón helyet foglaló édesapja, édesanyja és felesége. Dárdai Pál talán az öccsére is gondolt, amikor a stadion gyepére vezette a nemzeti csapatot. Érdemes lenne utánanézni, hogy tétmeccsen mikor szurkoltak ennyire kevesen a válogatottnak. Félreértés ne essék, az a 3000 ember, aki itt volt, lelkesedett, tapsolt, kiabált, ám az a sok-sok ezer futballdrukker, aki otthon maradt, alighanem úgy döntött, nem ad újabb esélyt a magyar futballnak. Kár érte, hiszen összefogás nélkül soha nem jöhetnek az. igazi eredmények. Végh Zoltán magabiztos volt, a gólról nem tehetett. A védelemből Dragoner Attila rosszul lett, ezért korán cserét kért, Urbán Flórián lelkesen és jól játszott, ám Juhár Tamás bizonytalannak tűnt. Egy sorra) előrébb Fehér Csaba két veszélyes bedobással, valamint egy lövéssel vétette észre magát az első félidőién, a folytatásban szintúgy jó helyen volt nála a labda. Lipcsei Péter főleg a védekezésben jeleskedett. Lisztes Krisztián szenzációs gólpasszt adott. Dárdai Pál a csapat lelke volt. Lőw Zsolt különösen a második játékrészl>en volt aktív, ráadásul gyönyörű gólpassz fűződik a nevéhez.. Kenesei Krisztián a 24. percben vezetéshez, juttathatta volna a magyar válogatottat, kár, hogy kimaradt a helyzet. Szabics Imre hozta a válogatottban tőle megszokott formát: két gólt szerzett, s ezzel kiérdemelte a mezőny legjobbja címet. A csereként pályára lépő játékosok közül Gera Zoltán sokat hozzátett a támadójátékhoz, gólja mindent eldöntött, lendvai Miklós rendkívül hasznosan futballozott, és Böőr Zoltán is élt a bizalommal.