A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-13 / 106. szám
Gazdasag DIKTÁTOROK ÉS PÉNZÜGYEK Először gazdasági szankciók alkalmazásával próbálta elszigetelni és térdre kényszeríteni a nemzetközi közösség a számára nem tetsző diktatúrákat az elmúlt másfél-két évtizedben - minden alkalommal sikertelenül. A szankciók ugyanis a kulturális különbségeket, az ügyes politikusokat és néhány multinacionális cég profitvágyát mindannyiszor figyelmen kívül hagyták. 2003. JÚLIUS 13._______________________________________________________ Irak: legális BANKI ÉS ILLEGÁLIS OLAJÜZLETEK A háború előtt az Irakot sújtó ENSZ-szankciók ellenére az ország legnagyobb állami bankjának közel-keleti és perzsa-öbölbeli fiókhálózatán keresztül rendszeres, kisebb-nagyobb összegű pénzmozgás folyt számos európai és arab ország, illetve Irak között. A Rafidain Bank a szankciók tiltása alá nem eső arab bankokat használta az illegális átutalásokhoz, fegyverbeszerzéshez és a palesztin terroristák támogatásához. Irak jelentős bevételhez jutott a szankciókat megkerülő illegális olajkereskedelemből is. A háború utáni helyzet egyelőre tisztázatlan. Líbia: a pénzügyi SZANKCIÓK KIJÁTSZÁSA Líbia ellen 17 éve hatástalanok a gazdasági szankciók, ami nem utolsósorban Kadhafi befektetési tanácsadójának érdeme: Mohamed Ali el-Huvedzs forgatja az ország mintegy 8 milliárd dollár értékű befektetéseit. Líbiá-Leaven Ön is támogatónk! Hungarian MAGAZINE OF Queens Adásunkat július elsejétől minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, szerdán délután 5-től 6 óráig és vasárnap este 7-től 8 óráig. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721-2824, Fax: (718) 626-7566, E-mail: Uszhatvani@hotmail.com nak tulajdonrésze van egy olasz benzinkúthálózatban és több finomítóban, egy nemzetközi szállodaláncban, melynek magyar tagja is van, és az ország közös bankot üzemeltet a legnagyobb brit pénzintézettel. Észak-Korea: VIRÁGZÓ kereskedelem Az Egyesült Államoknak komoly gondot jelent az atomfegyverkezéssel gyanúsított Észak-Korea elleni hivatalos - ENSZ által jóváhagyott - gazdasági szankciók hiánya, ugyanis a kommunista vezetésű ország a tiltakozások ellenére egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatokat ápol Japánnal, Kínával, sőt Dél-Koreával is, így pedig meglehetősen nehéz gazdasági elszigeteléssel fenyegetőzni a nukleáris leszerelés elérése érdekében. Észak-Korea kábítószergyártásból és eladásból, valamint rakétakereskedelemből is jelentős éves bevételre tesz szert. Afganisztán: bin Ladent sem TÖRTÉK MEG A SZANKCIÓK Az afganisztáni tálib rendszer anyagi bázisát Oszama bin Laden bankja, az adott szó súlyára épülő pénzátutalási rendszer, a havala, és a mézben csempészett fegyver- és kábítószer-szállítmányok jelentették. A jelek szerint a terroristavezér már 911 előtt felkészült a várható pénzügyi szankciókra, és vagyonát aranyba, ezüstbe és drágakövekbe fektette. Ezt a pénzügyi hálózatot még mindig nem sikerült zárolni. Palesztina: Arafat, az EGYSZEMÉLYES PALESZTIN KINCSTÁR Szakértők szerint a közel-keleti békefolyamat elindulásának egyik legfontosabb eleme Jasszer Arafat pénzügyeinek vizsgálata. A palesztin vezető pénzügyeinek összetettségét jól jellemzi, hogy az irányítása alatt álló három szervezet, a Palesztin Hatóság, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ), illetve az általa alapított gerillamozgalom, a Fatah mind külön költségvetésből gazdálkodik, amiket Arafat személyesen felügyel. Becslések szerint Arafat 1,3 milliárd dollár felett rendelkezik. BOTRÁNYSORON: AXEROX A tavalyi Enron- és a friss WorldCom-botrány után az irodagépgyártó Xeroxról derült ki, hogy 1997-2001-es forgalmának könyvelési adatai nem megfelelőek. Június 7. A cégnél könyvvizsgálat tárta fel a visszaéléseket, amelyek a több milliárdos összegük miatt újabb cégbotrányt indíthatnak el. A Xerox papírjai máris közel egyharmados értékvesztést szenvedtek Európában, és az eset tovább rontotta a dollár árfolyamát is. A Wall Street Journal jól értesült körökre hivatkozva azt jelentette, hogv a cég könyveiben mintegy hat milliárd dollárnak megfelelő forgalmat nem megfelelően tüntette fel, így 1997 és 2001 közötti forgalmi adatairól újra kell nyilatkoznia. A tőzsdefelügyelet azzal vádolta a cégvezetőket, hogy úgy manipulálták a könyvelést, hogy a vállalat eredménye kedvezőbbnek tűnjön a valósnál, és a részvények árfolyama is magasabbra emelkedjen. Az amerikai tőzsdefelügyelet már áprilisban szabályellenesen könyvelt forgalmi adatokra bukkant, de a WSJ online kiadása szerint a cég öt évre visszamenőleg messze több forgalmat könyvelt szabályellenesen, mint azt a tőzsdefelügyelet korábban feltételezte. A Xerox szóvivője a lapnak azonban úgy nyilatkozott, hogy a cégnek az 1997-2001-es időszakból kevesebb, mint 2 milliárdos forgalomról kell újabb bevallást készítenie az elkönyvelt 92,5 milliárd dolláros összbevételből — ugyanakkor nem kommentálta a hat milliárdos adatot. A cég csúcsvezetősége peren kívüli egyezség részeként fizet, így elkerülheti a vállalat könyvelésének hibáival kapcsolatos további pereskedést. Hírek - magyar zene - hazai sport politika - NY magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021 212-570-6441 HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson A HÍD 7 Röviden Csalódott az Exxon Szaúd-Arábiában Június 8. Szaúd-Arábia törölte az Exxon Mobil vezette amerikai konzorciummal kötendő, 15 milliárd dolláros gáztermelési szerződés tervét. A június 4-i határidőre ugyanis nem tudtak megállapodni a feltételekről - idézi a Reuters Szaúd-Arábia olajminiszterének bejelenését. Az olajipari vezető elmondta, hogy az amerikaiak a szaúdiak által kínáltnál jóval több földgázt szerettek volna kapni a dél-gavari mezőről. A konzorciumnak tagja a Roval Dutch/Shell. a BP és a ConocoPhillips is. A társulás és a szaúdi kormány nem tudott dűlőre jutni a petrolkémiai, az áramtermelő és a sótalanító-beruházás tervezett megtérülésének arányáról sem. Nyugati szakértők szerint veszélyben forog a Shell által vezetett, 5 milliárd dolláros munka is a Sajbah-mezőn. Emelkedik az olaj ára Június 10. Az olajpiac némi drágulással reagált azokra a hírekre amelyek Szaúd- Arábia, Venezuela, valamint a nem OPEC-tag Mexikó olajügyi minisztereinek hétvégi találkozójáról érkeztek. A miniszterek a kőolajexportáló országok szervezete, az OPEC június 11-re kitűzött miniszteri értekezlete előtt a hét végén Madridban tekintenék át a termelési helyzetet, milyen politikát érdemes kialakítani ezen a téren. Az elemzők véleménye szerint a termelés csökkentésének módozatairól esik majd szó a találkozón. A New York-i árupiacon, a NYMEX-en pénteken a korai kereskedésben a nyersolaj ára középeurópai idő szerint kevéssel délután öt óra előtt 1 centtel emelkedett hordónként 30,75 dollárra, júliusi határidős szállításra. Az ár a kereskedés elején azonban 30,96 dollárig szaladt. A londoni nemzetközi olajtőzsdén a drágulás erőteljesebb volt: a júliusi irányadónak tekintett északi-tengeri Brent hordójának ára 18 centtel 27,62 dollárra emelkedett. Nem lesz brit euró Június 9. Nagy-Britannia egyelőre nem áll készen arra, hogy csatlakozzon az eurózónához. Gordon Brown pénzügyminiszter hétfő délután a törvényhozásban ismertette öt gazdasági teszt eredményét, amelynek értelmében jelenleg nem tanácsos bevezetni az eurót a font helyett. Az úgynevezett öt gazdasági teszt felemás eredményt hozott, három esetében egyértelműen negatív következménnyel járna a pénzcsere, de megfelelő fejlődés után mindegyik kritikus pont terén változást hozhat a jövő. Az általános konvergenciát vizsgálva, a foglalkoztatás és a növekedés stabilitása terén minden kétséget kizáróan negatív hatást váltana ki az euró jelenlegi bevezetése. A befektetések terén kedvező fordulatot hozna a brit euró, s az európai pénzügyi világ központja, a londoni City is jól járna, ez azonban nem eléggé pozitív hatás ahhoz, hogy a brit vezetés kiírja a népszavazást a kérdés eldöntéséről. Az Európai Bizottság "érdeklődve figyelte" az euróról Nagy-Britanniában zajló vitát. Neil Kinnock, az Európai Bizottság alelnöke közölte: a brit döntés "józan és célravezető".
