A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-02 / 100. szám
2003. MÁJUS 2. Hazai hírek A HÍD 9 TÍZ ÉV ELTELT, ÉS NEM TÖRTÉNT SEMMI Gaál Péter A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet álláspontja szerint a passzív eutanázia gyakorlásának szabályai szinte lehetetlenné teszik, hogy a beteg élni tudjon jogával, az Alkotmánybíróság (AB) mégsem vállalta a maga részét a szabályok megváltoztatásában. A TASZ úgy véli: az AB határozatát úgy hozta meg, hogy maga nem szerzett ismereteket arról, hogy a gyógyíthatatlan betegek élni tudnak-e az egészségügyi törvényben elismert jogaikkal. Nem vizsgálta meg, hogy ha nem tudnak élni jogaikkal, akkor ebben szerepe van-e a rossz törvényi szabályozásnak is. Az AB elismerte, hogy az életfenntartó kezelés visszautasítása a beteg alkotmányos joga. Ugyanakkor nem tartotta alkotmányellenesnek az életfenntartó kezelés visszautasítására vonatkozó hatályos eljárás szabályait. Az AB döntése nem zárta el az utat az aktív eutanázia szabályainak jövőbeni megalkotása előtt. Úgy foglalt állást, hogy a gyógyíthatatlan beteg önrendelkezési joga magában foglalja, hogy élet és halál között döntsön, halála időpontját maga választhassa meg.- Ennek értelmében a hatályos magyar szabályozás, amely nem teszi lehetővé, hogy a haldokló szenvedéseinek megrövidítése érdekében orvosi segítséget kérjen a halál időpontjának előbbre hozatalához, a beteg önrendelkezési jogának korlátozását jelenti - állítja a TASZ. A jogvédő szervezet tudatta: az AB határozata értelmében ez a korlátozás nem feltétlenül alkotmányellenes. Az aktív eutanázia elé emelt törvényi korlátok feloldásának feltételeként azt jelölte meg az AB, hogy álljanak rendelkezésre azok az eljárások, melyek garantálják, hogy a beteg nem kényszer hatására, hanem szabad akaratából kér segítséget a meghaláshoz.- Az aktív eutanázia törvényi elismertetéséhez az is szükséges, hogy az egészségügyi intézményrendszer fejlettségi szintje, szakemberekkel való ellátottsága olyan legyen, hogy a beteg kívánsága szerinti döntés önkéntességét és kivitelezhetőségét garantálni tudja - érvelt a TASZ. A szervezet arra is emlékeztet: az AB úgy foglalt állást, hogy a törvényhozónak kell megvizsgálnia, fennállnak-e a törvényi korlátok feloldásának feltételei. Egészségügyi és jogvédő szervezetek nemrég kezdeményezték, hogy az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága indítson átfogó vizsgálatot a gyógyíthatatlan betegek kórházi ellátásáról. A TASZ álláspontja szerint előbb fel kell tárni a tényleges helyzetet, majd ennek alapján új szabályokat kell alkotni.- A magyar közvélemény kétharmada az eutanázia mindkét formáját helyesli. Az állampolgárok azt szeretnék, ha az élet és halál végső kérdésében is élhetnének önrendelkezési jogukkal - hívja fel a figyelmet a jogvédő szervezet, amely tudatta azt is: várják a törvényhozóktól, hogy tegyenek eleget alkotmányos kötelességüknek. Az eutanáziával kapcsolatos alkotmánybírósági indítvány mindkét előterjesztőjét: Takács Albert alkotmányjogászt, az ombudsman jelenlegi általános helyettesét és Kmetty Ildikó ügyvédet is meglepte az Alkotmánybíróság elutasító döntése. Az előterjesztők - akik az 1993 novemberében, majd az 1997-es új egészségügyi törvény hatályba lépése után ismét előterjesztett indítványukban az egészségügyről szóló törvény és a büntetőtörvénykönyv egyes rendelkezéseit támadták - az AB állásfoglalása után nyilatkoztak. Takács Albert szerint - aki “nagyjából” a különvéleményekkel ért egyet - az AB a “jogi apró munkára” nem túl sok figyelmet fordított. Az ombudsman általános helyettese szerint mivel az AB azt mondta ki, hogy a jelenlegi szabályozással “minden rendben van”, a törvényhozást semmi nem készteti arra, hogy a kérdéssel foglalkozzon, finomításra, változtatásra törekedjen. Úgy véli, hogyha az Alkotmánybíróság az egészségügyi törvény általuk támadott, de érintetlenül hagyott részeit megsemmisítette volna, akkor a parlamentnek újra kellett volna szabályoznia a kérdést. S bár egy ilyen újra szabályozás még nem oldaná meg a kegyes halál kérdését, de segítene az eutanáziával kapcsolatos jogi fogalmak tisztázásában. Szavai szerint mivel az AB egyszer és véglegesen dönt - tehát ugyanilyen jogalapot és indoklást nem lehet az ügyben elé terjeszteni -, most azt kell felmérni vannak-e olyan kiskapuk a döntésben, főleg az indokolási részben, amelyek alapján ugyanezt az ügyet egy másfajta érveléssel vissza lehet vinni az AB elé. Takács Albert külön kérdésére válaszolva kifejtette: arra semmiképpen nem számított, hogy az AB a belga és a holland példát követi (Európában e két országban kezelik liberálisan, megengedően az eutanáziát), hiszen Magyarországon még nem zajlott érdemi vita a kérdésben. Nem lett volna időszerű tehát, ha ennél az ítélethirdetésnél dőlt volna el, tiltott-e az eutanázia vagy se - fűzte hozzá. Elmondta, hogy az ombudsmani hivatal - bár az eutanázia kérdését “globálisan” nem tisztázhatja - a betegek jogainak érvényesülését vizsgálhatja. A hivatal nemrégen indított vizsgálatot arról, hogy az egészségügyi igazgatás, illetve a kórházak igazgatása mit tesz e téren. , if; Közvélemény-kutatási adatok alapján azt mondta, hogy a magyar társadalom 60 százaléka valamilyen módon támogatja az eutanáziát. Kmetty Ildikó ügyvéd azon döbbent meg - mint mondta -, hogy az Alkotmánybíróság nem módosította a büntetőtörvénykönyvet, és azt is furcsállta, hogy sok fogalom meghatározása elmaradt. Megítélése szerint a különvéleményekből is látható, hogy az Alkotmánybíróság véleménye nem egyértelmű. Hogy mindebből mi a tanulság? Tíz év alatt nem tudott érdemi döntést hozni az Alkotmánybíróság. Pedig itt volna az ideje, hiszen a polgárok 60 százaléka valamilyen formájában mégiscsak szükségesnek tartaná a “kegyes halál”-hoz való jogot. Emlékeztetőül még egy történet. A kérdés Magyarországon először akkor vetődött fel, amikor 1993-ban egy kétségbeesett édesanya vízbe fojtotta menthetetlen beteg kislányát. Olyan súlyos beteg volt a kislány, olyan fájdalmai voltak, hogy hónapok óta könyörgött az anyjának, hogy végezzen vele. A mama ezt meg is tette, majd a bíróság jogerős, letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A tragédiában teljesen összetört asszony végül a Göncz Árpádtól kapott kegyelem révén nem kellett, hogy börtönbe vonuljon. És most , tíz év elteltével ugyanott tartunk, mint akkor tartottunk. Röviden szont nem. A legoptimistább verzió azzal számol, hogy a termékenységi ráta a közeljövőben lassan növekedésnek indul. A pesszimista forgatókönyv a termékenvség további romlásával kalkulál. Ennek alapján 2()50-re csak 6,5 millióan élnének Magyarországon - mondta Alács Péter. Február végén, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország lakossága 10 millió 146 ezer. Eszerint több mint 3,5 millió magyarral lenne kevesebb a század közepén. Küszöbön a megállapodás? Április 27. A Független Rendőrszakszervezet szerint nincs szükség további tiltakozó akciókra a rendőri bérek emelése érdekélren, ugyanis a megállapodás küszöbén állnak. A belügyminiszter ugy anakkor továbbra is azt mondja, nincs pénz arra, hogy az inflációt követve minden rendőr fizetését emeljék. Az idén sok rendőr, katona, vámos, börtönőr és tűzoltó egy általán nem kapott fizetésemelést. Emiatt április elején a parlament előtt tíz napin keresztül gy űjtötték a tiltakozó leveleket. Azt szerették volna elérni, hogy- a fizetések legalább infláció mértékével emelkedjenek. A Független Rendőrszakszervezet vezetője szerint a tiltakozás eredményes volt, most a tárgyalásokon a sor. „Azt hiszem, hogy a megoldás küszöbén ott vagyunk, és július elsejétől megszülethet a megegyezés. Tehát teljesen felesleges a továbbiakban egyelőre bármilyen figyelemfelkeltő akcióhoz múlnunk” - nyilatkozta Béres László, a szakszervezet elnöke. Még nem jött el az ideje... Április 27. Orbán Viktor a Vas megyei polgári körök rendezvényén beszélt vasárnap délután. “A hagy ományos pártvilágok korszab véget ért, amire most szükség van, az több mint párt, az egy szövetség” - jelentette ki Orbán Viktor. Úgy fogalmazott hogy, napjaink legfontosabb kérdése, hogy a polgári nemzeti értékrendet követő embereknek sikerül-e létrehozniuk azt a közéleti erőt, amely nemcsak ideig-óráig van jelen, és azután szétszalad, nemcsak egy- választást képes megnyerni, hanem mindig megkerülhetetlen, meghatározója lesz Magy arország szellemi, lelki életének. Szerinte a következő években kitartó, sokszor egyáltalán nem lelkesítő aprólékos munkára van szükség, az egyes embereknek kell külön-külön szövetséget kötniük egymással. “Tudom, hogy' sobn vannak közöttünk akik alig várják, hogy történjen egy- jelentős változás, de még nem jött el az ideje, hogy egymásnak feszüljenek az erők” - fogalmazott Orbán Viktor, aki szólt arról, hogy- a Fidesz május 17-én tartja a megújulást és kibővülést célul kitűző kongresszusát, ahol felelősséget kívánnak vállalni a nemzeti polgári egység megépítéséért. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adeikon(UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time yVámer Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (W. Palm Bcach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/£ax: 1-718-275-1223 Kail Bardosh producer
