A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-02 / 100. szám
10 a HÍD Röviden _______________ X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A négy napig tartó könyvfesztivál íróvendégrekorddal kecsegtet. Várhatóan 21 országból 53 író érkezik. A sztár, a díszvendég Mario Vargas Llosa, aki iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a kongresszusi központ díszterme sem volt elég nagy az érdeklődők számára. Bella István díja A lengyel irodalomból készített műfordításaiért a Poezja dzisiaj című lengyel folyóirat Grand Prix díjával tüntették ki Varsóban Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költőt, műfordítót. A kitüntetést a költészet világnapja (április 21.) alkalmából ítélték oda, melyet idén harmadszor ünnepeltek meg. A központi rendezvényt Párizsban tartották, ehhez több mint egy hónapon át különböző rendezvények kapcsolódnak világszerte. Kertész Imre spanyolul Április 23-a Spanyolországban is a költészet ünnepnapja, mely alkalomra Madridban és Barcelonában egyaránt könyvnapokat rendeztek. A madridi könyvünnep keretében adták át szerdán a Cervantes-dfjat, míg a barcelonai könyvfesztiválon Gabriel Garcia Márquez és Michel Houellebecq nevében vehették át megbízottaik a Qué Leer irodalmi folyóirat díját. A könyves események alkalmából jelent meg spanyol nyelven Kertész Imre A kudarc című regénye is. A könyvnapok sikerlistáin a magyar művek közül Márai Sándor könyve, a Vendégjáték Bolzanóban szerepel előkelő helyen. Világirodalom a tévében Bestseller - A világ nyitott könyv címmel havonta jelentkező kulturális műsort indított április 28-án a Magyar Televízió a kortárs világirodalom ismert szerzőinek a bemutatására. Az új program egy-egy félórás portréfilm keretében igyekszik megismertetni a tévénézőkkel a leghíresebb alkotókat. A sorozat Jose Saramago Nobel-díjas portugál író portréjával kezdődik. A műsor vendégei között szerepel majd John Updike, Harold Pinter, Philiph Roth, Helen Fielding, Umberto Eco, Michael Cunnigham, Mario Vargas Llosa, Paul Auster, Viktor Pelevin, Tom Stoppard, Günter Grass, Nick Hornby. A sorozat ötlete a műsorvezető-riportertől, Lévai Balázstól származik, aki 1995 óta dolgozik a Magyar Televízióban. 2000 óta ő vezeti a magyar kettes egyik éjszabi kulturális rétegműsorát, a Záróra című programot. A műsor szakmai együttműködő partnere az Európa Könyvkiadó. Osztovits Levente igazgató 2004-ben, az ünnepi könyvhétre szeretné megjelentetni az interjúk szerkesztett változatát. ELENA I. BODONI, PDS. Fogorvos 35 Egst 38th Street Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212)499-9083 Személyhívó: (917) 925-0090 E-mail:BodoniDDS@aol.com Kultúra 2003. MÁJUS 2. Áttörésre készül a magyar oktatási minisztérium az idegennyelv-tanítás területén. MIT ER A MAGYAROK NYELVTUDÁSA? Kárpáti Tünde Megalkották az úgynevezett Világ Nyelv programot, melynek lényege, hogy hatékonyabbá tegyék a hazai idegennyelv-oktatást. Noha Magyarország sokkal jobban áll e téren mint Amerika - hazánkban minden általános iskolába járó tanul legalább egy nyelvet, a gimnazisták pedig kettőt van még mit javítani a nyelvtanulás hatékonyságán, vallja minden rendelkezésére álló fórumon Medgyes Péter államtitkár, a Világ Nyelv program egyik propagálója. Bár egy felmérés szerint a közoktatásban tanuló diákok szüleinek 56%-a nem használ nyelvtudást, 49%-uk nem is tud idegen nyelven megszólalni, gyerekeik egyfajta analfabétizmusnak érzik, ha valaki nem beszél legalább egy világnyelvet. Milyen nyelven tanulnak legtöbben Magyarországon? Természetesen angolul és németül. A nyelvet tanulók 98%-a ezeket a nyelveket szeretné elsősorban elsajátítani. A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület kimutatása szerint a nyelvvizsgák 90%-a e nyelvekből van. Csak az angol és a német után következik az eszerantó(!), a francia, a lovári(í), az olasz, az orosz és spanyol nyelvből letett nyelvvizsgák száma a nyelvvizsga statisztikák szerint. A legtöbb fiatal jó munkahely, külföldi munka megszerzésének reményében tanulja az idegen nyelvet. Mivel a szülők többsége szeretné, ha gyermeke többre vinné, mint ő, aránylag szívesen áldoz pénzt gyermeke nyelvtanulására. A vidéki nagyvárosokban élők és a diplomás szülők gyakrabban íratják be gyerekeiket nyelvórákra, mint a fővárosiak, illetve alacsonyabb végzettségűek. Ilyen háttérrel azt gondolhatnánk, hogy sok magyar beszél jól idegen nyelvet, pedig ez sajnos nem így van. Egy felmérés szerint a teljes felnőtt lakosság mintegy 19,2%-a gondolja úgy önbevallás szerint, hogy képes idegen nyelven magát megértetni és mást megérteni. Az Európai Unióba hamarosan csatlakozó országok között nagyon hátul kullogunk az idegennyelv-tudásban. E területen messze megelőz bennünket Szlovénia, Csehország, Észtország. Valószínűleg mindezért gondolta úgy az oktatási tárca, hogy megpróbálja megváltoztatni a tanulási szokásokat, s ezzel igyekszik hatékonyabbá tenni a nyelvtanulást. A kérdés csak az, hogy a beavatkozás hatására jó irányba mozdul-e a nyelvtanítás? A megkérdezett tanárok többsége úgy véli, hogy 5 évig körülbelül heti 6-8-ban kell nyelvet tanulni ahhoz, hogy valaki használható nyelvtudásra tegyen szert. Talán ez az adat is befolyásolta az illetékeseket, amikor a Világ Nyelv program egyik sarkalatos pontjának a 0. évfolyam bevezetését tették meg, ami azt jelentené, hogy 2004. szeptemberétől a négyéves középiskolai képzést egy olyan év előzné meg, amelyben heti 15-20 órában, tehát a tanórák mintegy 40%-ában idegen nyelveket, 15%-ában informatikát tanulnának a diákok. A kérdés csak az, hogy mit csinálnának a fennmaradó időben. A minisztérium elképzelése szerint ebben az időkeretben felzárkóztató órák lennének (az nem derül ki, hogy milyen tantárgyakból). Az elképzeléssel szemben állók két ponton érzik elhibázottnak a tervet: nem gondolják úgy, hogy 15-20 órában két nyelvet, szerintük inkább csak egy nyelvet kellene tanítani (statisztikai felmérés szerint a szülők és a gyerekek egy jó része is azon az állásponton van, hogy az iskolákban csak egy nyelvet kellene tanítani, de azt tényleg jól), másfelől nem látják mindennek a finanszírozási oldalát, attól félnek, hogy pedagógusok számára ez újabb óraszámemelést jelentene. A minisztérium a finanszírozással kapcsolatban általában csak anynyit mond, hogy van pénz, van keret, ám arról eddig még mélyen hallgatott, miként kívánja a rendelkezésére álló összeget felhasználni. A napjainkban érzékelhető nagyszámú iskolaösszevonások és -bezárások idején viszont e kérdések rendkívül fontosak. A Világ Nyelv program keretén belül - ha elnagyoltan és mindössze érintőlegesen, megkockáztatom, álságosán - a felnőttek nyelvtanulásáról is szó esik. Szó vaiAirról, hogy az akkreditált nyelvi képzésben részt vevő magánszemélyek a képzési díj 30%-ával, maximum 60 000 forinttal csökkenthetik majd adójukat, csak éppen rendre azt felejtik el az illetékesek hozzátenni, hogy ez ugyanaz a 60 000 forint, amelyet számítógépvásárlás esetén vehetnének igénybe az adófizető állampolgárok. Miként arról sem beszél a minisztérium, hogy miként óhajtja megoldani az egyetemisták nyelvtanulási problémáit, hogyan kíván hozzájárulni ahhoz a ma már általánosnak mondható elváráshoz, hogy diploma csak olyannak adható, aki legalább egy nyelvből középfokú nyelvvizsgát tesz. A felsőoktatásban részt vevők nagy százaléka ugyanis ma nem jut hozzá ingyenes idegen nyelv tanulási lehetőséghez. A Világ Nyelv programból úgy tűnik, mintha Magyarország lakosságának legnagyobb hányadát a 15 évesek tennék ki, egyedül ugyanis ez a korosztály remélhet aránylag valódi segítséget a nagy hanggal hirdetett program által. És a többiek? Velük mi lesz?
