A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-02 / 100. szám

4 A HÍD Röviden Iraki állampolgárok MIT INDÍTANAK Tommy Franks tábornokot 19 iraki jelentet­te fel a Brüsszeli Törvényszéknél, élve a vi­lágon egy edülálló belga törvény lehetőségé­vel. Ennek az úgynevezett egyetemes kom­petenciatörvénynek alapján Belgiumban bí­róság elé citálhatok külföldiek is, súlyos, em­beriség elleni és háborús bűnökért, bárhol követték is el azokat. A Franks tábornok elle­ni kereset benyújtásáról, illetve annak tervé­ről a Washington Post adott először hírt teg­nap. Ezt belga források éppúgy megerősítet­ték, mint azt, hogy' washingtoni kormánykö­rök nyomban jelezték, Belgium megtorlásra számíthat, ha a Brüsszeli Bíróság befogadja az iraki civilek indítványát Franks tábornok ellen Elhallgattak A HÁBORÚELLENES MŰVÉSZIK Martin Sheen, Mike Farrell és Sean Penn: csak néhány név azon színészek közül, akik a háború ellen léptek fel, s akik a gyors győze­lem hatására ma már szót sem ejtenek Irak­ról. Elhallgattak azok a hollywoodi művé­szek, akik az iraki háború megkezdése előtt többször is felemelték szavukat az erőszak ellen. A hallgatás oka valószínűleg az lehet, hogy a gyors amerikai győzelem “megfosz­totta” őket attól a lehetőségtől, hogy7 felszó­laljanak a Itékés megoldásúik) mellett. Szere­pet játszhat nyilvánvalóan az is, hogy a köz­vélemény egyre nagyobb arányban áll a Bush fémjelezte politikai vonal mellé. Aktí­van ellenezte a háborút például Martin Sheen, Mike Farrell, Sean Penn és Janeane Garofalo, ők képviselték e kérdésben Holly­wood “kemény magját”, nyíltan kiállva a há­ború ellen. Jelenleg azonban “minden csen­des a nyugati parton”, többen szinte eltűntek a médiákból. Tartva attól, hogy' a gyors győ­zelemtől elbódult közvélemény lehetetlenné teszi további karrierjüket. Persze akad, aki másképp magyarázza azt, hogy mi is történt. Mike Farrell - “civilben” a MASH tv-sorozat sztárja - a Háborúellenes Művészek Szövet­ségének szervezője úgy látja, nem vonult vissza a szerinte “rendkívül sok" embert tö­mörítő mozgalom, hanem helyette a mosta­ninál alkalmasabb időpontra tartogatja ere­jét. ______Amerika hírei____________________________________________2003.május2. SAJTÓKÖZLEMÉNYEK Magyar Köztársaság Főkonzulátusa Április 27-én a New York állambeli Kingston városában került sor a jeruzsále­­mi Yad Vashem, a vészkorszak Mártírjai­nak és Hőseinek Emlékhatósága “A világ jámbor” emlékérmének és oklevelének poszthumusz átadására mintegy 2300 ma­gyar zsidó életének megmentéséért néhai Ócskay László századosnak. Az esemé­nyen az ünnepi méltató beszédet Horváth Gábor New York-I magyar főkonzul tar­totta. Az 1965-ben lehunyt százados nevé­ben fia, a Kingstonban élő Ocskay György és családja vett át Izrael Állam New York- I konzuljától az elismerést. Ocskay László 1944 decemberében mintegy 2300 magyar zsidó életét mentet­te meg, saját életének kockáztatásával, megtagadva a megszálló náci katonai pa­rancsnokság deportálási parancsát, amely haláltáborba küldte volna az Ocskay pa­rancsnoksága alá tartozott un. Ruhagyűjtő 101/359. Számú zsidókból álló munkaszá­zadot. A Magyar Köztársaság elnöke már 1997-ben poszthumusz arany emlékérmet adományozott néhai Ocskay Lászlónak a magyar zsidók megmentéséért. Szemta­núk és túlélők több éves erőfeszítései nyo­mán most Izrael és a Yad Vashem is elis­merte Ocskay életmentő bátorságát. Horváth Gábor főkonzul méltató beszé­dében hangsúlyozta, hogy Ocskay száza­dos 2300 ártatlan magyar zsidót megmentő hősiessé­gét mindennél ékesszólób­­ban összegzi a “Világ jám­bora” emlékérmen olvasha­tó Talmud idézet, “aki egy lelket megment, az egész világegyetemet menti meg”: Ocskay százados, valamint a több, mint 600 magyar, akinek embermen­tő bátorságát és emberségét ismerte el hasonló kitünte­tés adományozásával a Yad Vashem, csak lelkiismeret­ük és emberiességük parancsára hallgattak, saját életüket is kockáztatva, amikor szem­beszálltak a történelem legsötétebb korsza­kának, a Vészkorszaknak esztelen, ember­telen és brutális bűntetteivel. Horváth Gábor rámutatott annak fon­tosságára, hogy a jövő nemzedékei megis­merjék a Vészkorszak áldozatainak sorsát és a zsidó életek ezrei megmentéinek csele­kedeteit, hiszen csak így kerülhető el az ilyen borzalmak megismétlődése a jövő­ben. Sajnos - mondotta a főkonzul - egyre kevesebb túlélő van közöttünk, így a jövő nemzedékei egyre in­kább csak közvetetten tanulhat­nak, tudhatnak a Vészkorszak ese­ményeiről. A Nobel-díjas Kertész Imre “Sorstalanság” című regé­nye és a magyar “Világ jámborai”, köztük immár Ocskay László szá­zados hősies embersége jelenti az alapvető üzenetet, az erkölcsi út­mutatást ahhoz, hogy egyetlen ki­sebbségre, vallási csoportra, egyetlen emberre se jelenthessen veszélyt az embertelenség sötétje. A megindító megemlékezésen felolvasásra került George Pataki, New York állam kormányzójának és az Egyesült Államok Kongresszusának határozata, amely 2003. Április 27-t néhai Ocskay László százados zsidómentő hősiessége emléknapjává nyilvánította. New York, 2003. Április 27. Magyar Köztársaság Főkonzulátusa Április 28-án a New York-I Főkonzu­látuson került sor az Európai Unióhoz csatlakozó 10 ország és 3 tagjelölt ország közös rendezvényére. A magyar kezde­ményezésre megvalósult rendezvény, amelyet az Európai Bizottság és az EU soros görög elnöksége is támogatott, ré­sze annak az eseménysorozatnak, amely a 10 leendő tagország csatlakozási szer­ződésének április 16-1 aláírása alkalmá­ból az Eu bővítésének pozitív üzenetét kívánja eljuttatni az amerikai közélet meghatározó személyiségeinek és az amerikai közvéleményhez. A 13 ország közös rendezvényén, amelyen az amerikai politikai és üzleti élet, az amerikai és nemzetközi sajtó, va­lamint a diplomáciai testület 150 vezető személyisége jelent meg, azt az egyértel­mű üzenetet fogalmazta meg, hogy az Európai Unió bővítése kedvező hatást gyakorol az amerikai-európai együttmű­ködésre és a transzatlanti kapcsolatok jö­vőjére. A fogadás során beszédet mondott az Európai Bizottság nevében Paul Nielson, az európai Bizottság fejlesztési és huma­nitárius kérdésekért felelős biztosa az unió soros görög elnöksége nevében Rodoula Zissis görög környezetvédelmi miniszterhelyettes, a tagjelöltek nevében Petr Mares cseh miniszterelnök-helyet­tes, Danuta Hübner lengyel külügyi ál­lamtitkár és Horváth Gábor főkonzul. Horváth Gábor főkonzul kiemelte, hogy a 2004-ben csatlakozó 10 ország és Románia, Bulgária és Törökország közös megjelenése egyben az uniós bővítés nyitott és befogadó jellegét is hangsú­lyozni kívánta, Magyarország a jövőben is kész tapasztalataival segíteni a három ~l------------------------------­tagjelölt felkészülésest annak érdekében, hogy Európa visszafordíthatatlan újra egyesítése mielőbb megvalósuljon. Nielson európai biztos kiemelte, hogy a bővítéssel megerősödő EU a globális kihívások megválaszolásában is komo­lyabb nemzetközi szerepet tölt majd be, Mares cseh kormányfő-helyettes arra mutatott rá, hogy Európa történelmi új­raegyesítése immár kézzel fogható közel­sége került, s hangsúlyozta, hogy az új tagok új értékekkel is gazdagítják majd az Európai Uniót. Hübner lengyel kül­ügyi államtitkár pedig azt emelte ki, hogy a csatlakozásról tartandó népszava­záson Lengyelország is, a már népszava­zást tartott többi leendő tagországhoz hasonlóan, határozott “igen”-nek kíván állást foglalni az uniós bővítésének közös érdekei mellett. New York, 2003. Április 28. Eredeti magyar izek Házias konyha Kellemes környezet Ezeket nálunk mind megtalálja TToucft e>j^^~£unjary Authentic Hungarian Cuisine Homestyle Cooking 121-17 14th Road, College Point, NY 11356 Tel.: 718-762-3435 Fax: 718-762-3436 Nyitvatartás: Kedd 11:30-9:00 Szerda 11:30-9:00 Csütörtök 11:30 - 9:00 Péntek 11:30-9:00 Szombat 12:00 -10:00 Vasárnap 1:00 -10:00 Akció!! 10% ezzel a szelvénnyel ^ p mmMamSm« szelvénnyel, Magyar magazinok kaphatók a helyszínen ú Menedékjog az amerikaiak informátorának Május 1. Családjával együtt menedé­ket kapott az Egyesült Államokban az az iraki ügyvéd, aki segített kiszabadítani a dél-iraki Násziríja kórházában fogva tar­tott Jessica Lynch amerikai őrvezetőt. A hírt Tom Ridge amerikai belbiztonsági miniszter jelentette be kedden. Mohammed Odeh al-Rehajef ápolónő­ként dolgozó feleségénél járt a násziríjai kórházban, amikor észrevette a fiatal ka­tonalányt. Mint elmondta, látta, amint egy őr bántalmazta a kórházi ágyon be­kötözve, sebesülten fekvő Jessica Lynchet, és ekkor elhatározta, hogy se­gít rajta. Több mint 10 kilométert gyalo­golt, hogy értesítse az amerikai tenge­részgyalogosokat és egy térképet is raj­zolt nekik a kórházról, hogy könnyen rá­találjanak. Az amerikai különleges erők április 1-jén egy éjszakai akcióban kisza­badították a sebesült katonalányt. A mentőakció után az amerikai katonák al- Rehajefet, feleségét és lányát először egy menekültközpontba, majd az Egyesült Államokba vitték, ahol a család menedé­ket kért. Az Egyesült Államokban annak jár a menedékjog, aki meglapozottan bi­zonyítani tudja, hogy hazájában faji val­lási, etnikai vagy politikai okokból ül­döztetésnek van kitéve. Egy amerikai tisztségviselő szerint az iraki ügyvéd ese­tében teljesül ez a feltétel. „Al-Rehajef úr az életét kockáztatta. Az amerikaiak hálásak bátor kiállásáért és együttérzéséért” - jelentette ki a mi­niszter. Tom Ridge közölte, hogy iraki megmentéi meglátogatják Jessica Lynchet, akit még mindig a Washington melletti Walter Reed katonai kórházban ápolnak. A fiatal lánynak eltört mindkét lábszára, az egyik lába és a bokája, vala­mint porckorong sérülést is szenvedett.

Next

/
Thumbnails
Contents