A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-02 / 100. szám

2003. MÁJUS 2. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 CSERNOBIL TITKOS IRATAI Április 28. Nyilvánossá vált az erőmű munkájával és a 17 évvel ezelőtti nukleá­ris baleset okaival kapcsolatos 121 doku­mentum az 1971 és 1988 közötti időszak­ból. A jelentések arról tanús­kodnak, hogy már a hetve­nes-nyolcvanas években is­mertek voltak a későbbi tra­gédiát okozó hibák, azaz a csernobili reaktor rossz konstrukciója, a reaktor­blokkok működési problé­mái és az építés során is jel­lemző folyamatos emberi hanyagság. Á17 évvel ezelőtti valaha történt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset évfordulóján 121, az erőmű mun­kájával foglalkozó dokumentumot tett közzé honlapján az ukrán biztonsági szol­gálat az 1971 és 1988 közötti időszakból. A nyilvánosságra került KGB iratok alap­ján az emberiség történetének egyik leg­súlyosabb technológiai katasztrófájának okait most pontosabban is feltárhatják. Az ukrán KGB vezetője Moszkvába írt jelentései szerint sorozatos biztonsági hiá­nyosság állt fenn és rendszeres szabály­­sértések történtek az erőmű 1976-1979 közötti építési munkálatai során. Dokumentumok szerint négy évvel a baleset előtt is erős radioaktív sugárzást mértek, amikor 1982. szeptember 9-én ki­sebb baleset történt az erőműben. A hár­mas és négyes reaktor hibáiról szóló 1984-es jelentés felhívta a figyelmet a ju­goszláv gyártmányú elemek gyenge mi­nőségére és a reaktor működési hibáira. 1986. április 26-án egy óra huszonhárom perckor a csernobili atomerőmű 4. reak­torblokkjában bekövetkezett robbanás nagy mennyiségű radioaktív anyagot jut­tatott a légkörbe. A lakosság evakuálását azonban csak másnap dél­ben, azaz csaknem har­minchat órával a baleset után rendelték el hangos­bemondón. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb tech­nológiai katasztrófája, amelynek a hatásait ma sem ismerhetjük pontosan. A robbanás következté­ben a légkörbe került mintegy 8 tonnányi hulladék. A talajba, majd a táplálékláncba kerülő szennyező anyagok megjelentek az élelmiszerekben. Az élelmiszerekben kimutat­ható radioizotópok méré­sével egyértelműen követ­ni lehetett ennek hatásait. Csernobil hatását gyakran hasonlítják az atombomba hatásához. Számítások szerint a robbanáskor leg­alább hússzor annyi ra­dioaktív anyag került a le­vegőbe, mint Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák együttes hatásaként. Az uk­rán titkosszolgálat internetes honlapján olvasható adatok szerint 15-30 ezer a köz­vetlen áldozatok száma. A sugárszennyezés következtében ed­dig - ukrajnai hivatalos adatok szerint -3,3 millió embert ért egészségkárosodás. Az ENSZ atomenergiai ügynökségének jelentései szerint közel hat millió ember él ma is szennyezett területen. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint tavaly 2,5 millió, a baleset követ­keztében egészségkárosodást szenvedett személy állt orvosi ellenőrzés alatt, közöt­tük 473 ezer gyermek. A gyermekek kö­zötti pajzsmirigyrákos megbetegedésnél egyértelműen és tisztán kimutatható a baleset következtében kiszabadult radio­aktív szennyeződés hatása. A tervek szerint még az idén elkezdik a 4-es reaktor fölé emelendő, a G8 országa­inak anyagi és műszaki segítségével meg­valósítandó új védőburok építési munká­latait, amelyek várhatóan 2008-ig tarta­nak. A körív vonalú új szarkofágot külön építik fel, majd síneken húzzák a jelenlegi fölé. Ezután tervezik a régi építmény instabil részeinek lebontását. Az új burkolat élettartama a tervek szerint 100 év lesz, ezalatt kívánják a reaktorból kivonni, és biz­tonságos tárolókba elhelyez­ni a radioaktív fűtőanyagot tartalmazó masszát is, amely a katasztrófa idején alakult ki. Az erőmű üzemterületén európai és amerikai közre­működéssel folyik a folyékony sugár­­szennyezett anyagokat feldolgozó üzem, illetve a 2000. december 15-én végleg le­állított erőmű 1-es, 2-es és 3-as reaktorá­ból kivonandó kiégett fűtőelemek elhe­lyezését szolgáló tároló építése is. 45 ember ellen emeltek vádat a Djindjic-gyilkosság ügyében Április 30. Szerbiában 45 ember ellen emeltek vádat Zorán Djindjics miniszterelnök meg­gyilkolása miatt. A feljelentettek között van a miniszterelnök meggyilkolásával vádolt zimonyi klán számos tagja, valamint magas rangú katonatisztek és politikusok, akiknek ál­lítólag közük volt a merénylethez. A belügy­miniszter Dusán Mihajlovics sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy 45 személy ellen indul bírósági eljárás. Egyikük a Szerb Radi­kális Párt elnöke Vojislav Sesclj, akit gyilkos­ságra való felbujtással gyanúsítanak. Kijelen­tették ezenkívül a katonai elhárítás egykori fő­nökét és a volt jugoszláv elnök Vojislav Kostunica nemzetbiztonsági tanácsadóját is. A belügyminiszter állítása szerint a gyilkosságot megtervező zimonyi-maffia, arra kérte az em­lített tisztségviselőket, hogy a hadsereg a me­rénylet után ne avatkozzon bele az események folyásába. A tábornok és a tanácsadó pedig er­re állítólag ígéretet is tettek. A fővádlott a Legija néven ismert Milorad Lukovic, aki a bclügy elit kommandóját, az úgynevezett \ orössapkás alakulatot irányította. 11 év börtön Berlusconi ügyvédjének Április 30. Hivatalos személyek megvesztegetése miatt 11 évi szabad­ságvesztésre ítélte kedden éjjel egy mi­lánói bíróság Cesare Previtit, a Forza Italia parlamenti képviselőjét, aki az olasz miniszterelnök személyes jó ba­rátja és védőügyvédje, s aki az 1994-es első Berlusconi-kormány védelmi mi­nisztere volt. Az ítélet, amelyet nyolc­órás, zárt ajtók mögött lefolytatott ta­nácskozás nyomán hoztak meg - nem jogerős. A törvényszék bűnösek találta Previtit, amiért az 1991-ben bírókat vesztegetett meg annak érdekében, hogy Silvio Berlusconi holdingja, a Fininvest rátehesse kezét a Mondadori kiadóvállalatra. Az ügyben korábban per folyt a kormányfő ellen is, ám elle­ne elévülés miatt az eljárást végül meg­szüntették. Previti egyébként hasonló­an járt el SIR olajtársaság és az IMI holding közötti vitában is: a bíróság ezért a két ügyet összevontan tárgyalta és a politikust mindkettőben bűnösnek találta. Previti meg­mentése érdeké­ben a kormány­zat minden tőle telhetőt megtett. Előbb az igazság­ügyi miniszter | próbálta elmoz­dítani a törvény­szék egyik bíró­ját, majd, amikor ez nem sikerült, a parlament olyan tör­vényt hozott, hogy amennyiben egy vádlott elfogultnak érzi az ügyében el­járó bíróságot, akkor kérheti perének egy másik városba való áthelyezését. Az ellenzék szerint mindkét esetben az volt a cél, hogy a vádak elévüljenek. Previti ügyvédjei egyébként még teg­nap is - hetedszer - kifogást emeltek a bíróság állítólagos (baloldali) politikai elfogultsága miatt. Az ítélet pikantériája, hogy Previti és Berlusconi egy másik, a Mondadori megszerzéséhez rendkívül hasonló ügyben együtt ül a vádlottak padján: a nyolcvanas években az SME élelmi­szer-ipari céget szerezték meg a Fininvesnek korrupció révén. A SME- perben a verdikt a nyárra-őszre várha­tó, ami rendkívül érzékenyen érintheti az ekkor az EU soros elnökségét betöl­tő Olaszországot. Silvio Berlusconi ko­rábban kilátásba helyzete, hogy akkor sem mond le, ha elítélik. Röviden nap az AP-nek nyilatkozva elmondta, hogy katonái azóta üldözik a támadókat, az ágyúk­kal és rakétavetőkkel felszerelt mintegy 250 tálib harcost, és 10-et már megöltek közülük. Katonái közül többen megsebesültek. Erősí­tést kértek Karzai elnök formálódó hadsere­géből - tette hozzá. A tálib erők maradványai az utóbbi hónapokban fokozták a Karzai ve­zette, amerikai támogatást élvező afgán kor­mány elleni támadásaikat a déli országrész­ben. Ez a zóna volt a kíméletlen muzulmán milícia fellegvára 2001 végi elűzéséig. Megalakult A PALESZTIN KORMÁNY Április 30. Jasszer Arafat és Mahmud Abbasz Ramallahban. Kedden a Palesztin Törvényhozási Tanács megszavazta az új kormány megalakulását. Az új miniszterel­nök, Mahmud Abbasz (Abu Mazen) beikta­tásától azt várják, hogy utat nyit az Izraellel történő megegyezésnek és az önálló palesz­tin állam létrejöttének. A palesztin elnöki posztot magának megtartó Jasszer Arafatot eközben egyre többen szeretnék a háttérbe szorítani. Arafat arra hívta fel a parlament képviselőit, hogy szavazzanak bizalmat Abbasz kormányának. Mahmud Abbasz teg­napi ramallahi beszédében hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktusnak nincs katonai megoldása. Ígéretet tett rá, hegy el­­koboztatja a palesztin területeken illegálisan tartott fegyverarzenált. A Hamasz és az Isz­lám Dzsihád iszlám szervezetek vezetői ezt visszautasították: leszerelésről csak akkor le­het szó, ha megszűnik az izraeli megszállás. Az amerikai béketerv az erőszakos cselekmé­nyek azonnali leállítását és a zsidó települé­sek építésének befagyasztását követeli a megszállt területen. Véres sortúz Irakban Április 29. Amerikai katonák legalább 15 tüntető irakit lőttek agyon hétfő éjszaka az iraki fővárostól, Bagdadtól 50 kilométerre fekvő Fallúdzsában. Irakiak állítása szerint a tüntetők fegyvertelenek voltak és nem veszé­lyeztették a katonákat. Amerikai katonai for­rás szerint a Szaddám Húszéin születésnap­ján tüntető tömegben géppisztolyosok is vol­tak, akik tüzet nyitottak az amerikaiakra. Az esetről szemtanúk számoltak be. A halálos áldozatok számáról eltérő adatokat közöltek. Egy helybeli szunnita muzulmán pap el­mondta, hogy a fegyvertelen tüntetők este a helyi iskolához vonultak. Az ott tartózkodó amerikai katonákat felszólították, hogy tá­vozzanak, ők azonban válaszul tüzet nyitot­tak a megmozdulás résztvevőire. Arnold Bray, a 82. légi szállítású hadosztály ezrede­se viszont arról számolt be, hogy az esti órákban 5-20 éves, géppisztolyokkal felfegy­verzett fiatalok tüntettek az iskolánál, és rá­lőttek az amerikaiakra. A katonatiszt szerint az amerikaiak ekkor viszonozták a tüzet, és hét tüntetőt eltaláltak lövedékeikkel. Bray nem erősítette meg az iraki halálos áldoza­tokról szóló értesülést. Hangoztatta ugyan­akkor, hogy a katonák önvédelemből nyitot­tak tüzet. Egy szemtanú szerint az irakiak, akik Szaddám Húszéin volt iraki diktátor 66. születésnapját ünnepelték, nem veszélyez­tették az amerikai katonákat. Az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió helybéliekre hivatkozva azt jelentette, hogy valaki követ hajított az épü­letre, és az amerikaiak ezután lőttek rá a tün­tetőkre.

Next

/
Thumbnails
Contents