A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-18 / 98. szám
10 A HÍD Kultúra 2003. ÁPRILIS 18. Röviden Pest várja Mario Vargas Llosa-t Április 23-án nyílott meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. E világhírű rendezvényre tíz esztendeje mindig díszvendéget is meghívnak: egy országot és eg}' híres írót. Idén Franciaország, illetve a francia könyvkiadás, valamint a perui Nobel-díjas szerző, Mario Vaigas Uosa lesz a díszvendég. A magyar könyvkiadás számára kitüntetés, hogy Llosa új, Edénkért a sarkon túl (El paraiso en la otra esquina) című regényének spanyol és magyar kiadása egyszerre jelenik meg, vagyis közös világpremiert tartanak. Kitüntetett szobrász Budapestért díjjal tüntették ki Jovánovics György szobrászművészt. Az indokolás: kortárs szobrászatunk egyedi formanyelvű mestere, akinek alkotó munkája intellektuális üzenetet hordoz. A ma 64 éves szobrász tervezte a Budapesten álló 56-os Vértanúk Emlékművét, amelyért 1993-ban Nagy Imre plakettet kapott. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1990. óta tanít, 1990-ben Kiváló művész címmel, 1997-ben Kossuth díjjal tüntették ki. Tragikus álmok Romániából Az április 24-én kezdődő budapesti Kortárs Drámafesztiválon, amelyet két esztendőnként szerveznek meg, többek között a barcelonai Sala Becket előadásában bemutatják a Herta Müller elbeszéléseiből készült Niederungen című színjátékot. Egy a Ceausescu rendszerben felnőtt lány időrend nélkül, álmokkal átszőve eleveníti meg emlékeit. Megnyílt az Illyés Gyula-archívum Az Orbán kormány határozata alapján egy esztendős munkával létrehozott Illyés Gyula .Archívum és .Alapítvány a költő halálának 20. évfordulóján, a Batthyány palotában megnyílt. Öt műemlék teremben fogadja a a költő életművét kutatni kívánó tudósokat, diákokra, érdeklődőket. Énekelt Biblia A Millenáris Teátrumban Grvllus Dániel, Gryllus Allmos, Halmos Béla és Sebestyén Márta adott koncertet Énekelt Biblia címmel. Örökségvédelmi díj A Forster Gyuláról elnevezett kulturális örökségvédelmi díjat a XX. műemléki világnap alkalmából adták át a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban. Tizenkét eredményes szakembert tüntettek ki vele. Terror a színészekkel szemben A túlnyomórészt kozmopolita elvű színházi, film- és tévészakma üldözi azokat a színészeket, akik bármilyen kapcsolatban vannak a Magyar Igazság és Élet Pártjával. Horváth Gyula, aki hatvan éve kezdte a színi pályát, évek óta nem kap semmiféle szerepet, mert néhány MlÉP gyűlésen elszavalt egy-egy Ady-verset. Fotóssiker Tóth György fotográfus 1995-ben megjelent Test-tér című albumának valamennyi fotóját megvásárolta a San Francisco-i Modem Művészeti Múzeum. Az indokolás: a kivételes mű jelentős hozzájárulás a múzeum állandó gyűjteményéhez. Pszichológus a színházi mágiáról HA KIMONDOD, MEGTÖRTÉNIK A színházművészeti mágia ismerete nélkül New York-ban sem lebet megérteni sem az angol, sem a magyar, sem a harmadik nyelvű színházat. Ezért beszélgettünk dr. László János professzorral, a Pécsi Janus Pannónius Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének igazgatójával. Földessy Dénes A professzor, növendéke volt az egykori Hevesi téri Nemzeti Színház első stúdiójának. Diplomájának megszerzéséig valamilyen minőségben naponta jelen volt e társulatban vagy annak színpadán. Egyetemi szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is színházi tárgyban írta: a színészek és a színpadi szituációk hatásáról az olvasott dráma értelmezésére és megfordítva: arról, hogy az olvasott dráma értelmezése milyen hatással van az előadás megértésére. Közben harmadéves egyetemista korában sikeresen felvételizett a főiskola színházrendező szakára, Major Tamás osztályába. Egyáltalán, ma ő a magyar pszichológus társadalomban az elismert színházi szakember.- Csakhogy, akkor az egyetemi diplomám befejezéséig nem akartam elkezdeni a rendező szakot, végül is egyáltalán nem kezdtem el. A színházban eltöltött sok év alatt tapasztaltam, hogy ott nagyon tehetségesnek kell lenni ahhoz, hogy egy művész boldog ember legyen. Akkor már láttam Äschert, Zsámbékit, Csiszárt, Ács Jancsit, akik jóval tehetségesebbek voltak nálam. Mellettük én is lehettem volna később fővárosi rendező, netán színházigazgató, de boldog művész nem, mert mindig magam felett éreztem volna a tehetségesebbeket. Az a fajta készség, fantázia, ami a jó színházcsináláshoz kell, bennem nem volt elég. Azért mondom ezt, mert másfajta készségek kellenek a színházművészethez és másfajták a tudományhoz. Az utóbbihoz rendszerező, logikus, racionális gondolkodás kell, az előbbihez pedig eredeti fantázia, amit az alkotó művész képes átültetni az előadásba. A tudományban vannak területek, ahol nyugodtan gondolhatom, én vagyok a legjobb, minden esetre azt, hogy a pécsi intézet a legjobb az országban. Tanítottam kanadai egyetemen, most jöttem meg Páduából, ahol angolul megjelent szakkönyveim alapján tartottam a doktori kurzust. A színházban nem lehettem volna ilyen eredményes.- Ne szerénykedjék, hiszen jelenlegi kutatási területe is a művészetre irányul?!- Valóban, hat-nyolc éve a művészeti, pontosabban az irodalmi jelentéssel foglalkozom: az elbeszélés jelentésének szerveződésével az olvasóban. Az elbeszélés pedig cselekmény, tehát dramatikus, és izgalmas benne a megértésének folyamata, annak pszichológiai tudományos vizsgálata.- Kétségtelen viszont, hogy a mágiát a kultúratörténet kezdetekor az irracionalitás jellemezte, ma pedig - a tudomány eredményeként is - a művészet lényegét, az emberkutatást segítheti elő. Ez elsősorban a verbális, az egyoldalúan szóbeli színházzal szembeni elégedetlenséget szülte.- Tisztázzuk a mágia fogalmát. - folytatta László professzor - A tudomány nyilvánvalóan racionális, tehát távol áll a mágiától, ugyanakkor köteles elemezni a mágia jelenségeit. A mágikus gondolkodás már a gyerekben megjelenik. A gyerek azt gondolja, hogy ha ő elképzel valamit, akkor az a valóságban megjelenik. Ez a szómágia, amit „ha kimond, megtörténik”. A felnőttnek más a valóságképe, mint a gyereknek... Nem jobb, hanem más! A gyerek komolyan elhiszi, hogy ha kimond valamit, akkor annak valóság a következménye. A mágia tehát az ember lelki életében a fejlődésétől kezdve benne van. Nem csak a babonák, hanem a legkülönbözőbb illúziók formájában. A tudományban nem csak a pszichológia, hanem a néprajz, az antropológia is foglalkozik vele. Másik példa a rítusok példája. Mi a rítus funkciója, az ember miért él vele? Mi volt a szerepe a törzsi társadalmakban a beavatási rítusnak? Ahhoz, hogy valaki egy törzsi társadalomban egészséges felnőtt legyen, kellett egy olyan szertartás, egy olyan átmeneti állapot, amikor például meg kellett kóstolni a halál élményét is. Ezt a testének egy jelképes kisebb fizikai megsértésével, megvágásával élték át. E rituális élmények jelezték a határkövet, hogy a fiatal ember egyik állapotból a másikba került át, gyermeklétből a felnőttlétbe. Egy serdülő úgy lehetett lelkileg kiegyensúlyozott felnőtt, ha ezt a rituális megerősítést átélte.- Mindez mit jelent a színházi publikum számára?- A mágia az irrealitás olyan valóságalapú, elképzelt formája, amely a valóság benyomását kelti. Ugyanilyen szerepe van a színházban: az emberben rejlő olyan primitív ősi erőkre hat, azokat hívja elő, olyan ösztönszerű szükségleteket elégít ki, amelyek már az emberré válás korai korszakában benne voltak. A színházban a mágia eredményeként a felnőtt ember lép át a mindennapokból, az illúzió világába.- A közvetlen mágikus hatásra jellemzőnek tartja-e Antonin Artaud kegyeden színházát? Vagy idehaza Hernádi Gyula alkotásait?- Igen. Ismeretes, hogy a mágiával a Pécsi Nemzeti Színház például 1972-ben Kaposvárott a Dunántúli Színházak Találkozóján szinte az összes díjat elnyerte Hernádi Gyula: Falanszter című félelmetes drámájával. De a mágia nem szó szerinti formában is megjelenhet, hanem akkor is, ha kollektív élményt, együttes élményt kelt a nézőtéren, amely már a színpadon generálódik ilyen élménnyé. Nem kell minden jó előadáshoz abban az értelemben vett mágia, ahogy Artuad csinálja. De szükséges hozzá egy olyan fajta transzcendencia, amely erős intenzitású s amellyel a néző kiléphet a mindennapi élet rutinjából és az illúzió hatása alá kerül. Erre a legprózaibb, a legelidegenítőbb színháznak is szüksége van.- Amikor előadást választ magának, hogy megnézze, leginkább mit vár el?- Az egységes játékstílust, hogy öt színész ne öt féle stílusban játsszon. Továbbá ne csak tudja és szépen mondja a szöveget, hanem azt is tudja, hogy mikor mit s miért kell a színpadon csinálni, azt meg is csinálja. Mondhatnám: összetett gondolatok éljenek benne. Április 12 .A baba látogatói című szalotikép rekordot döntött a magyar aukcuads történetében, a Mú-tercm Galéria átverésén Százhatvanmillió forintos leütési áron kelt el Munkácsy Mihály A baba látogatói című festménye; a 60 millió forintos kikiáltási árról induló alkotást egy magáaszemély vásárolta meg. Ezzel Munkácsy Mihály leghíresebb szalonképe rekordot döntött a magyar aukciózás történetében, a Mű-terem Galéria szombati árverésén Budapesten. A magyar aukciós rekordot eddig Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című alkotása tartotta, amelynek kikiáltási ára 28 millió forint volt. A baba látogatói című képet - amely korábban a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítását volt látható - a magvar állam képviseletében Görgey Gábor kulturális miniszter adta vissza tavaly novemberben három másik Munkácsy-művel egy idejűleg az eredeti tulajdonosoknak: az auschwitzi koncentrációs táborban meggyilkolt Vida Jenő műgyűjtő Dél-Amerikában élő örököseinek. A 1 Munkácsy 160 millióért
