A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-18 / 98. szám
2003. ÁPRILIS 18.______________________ ________________________________Hazai hIrek____________________________________ _________________________A HÍD 9 A Rózsadomb nekem is álom (folytatás a címlapról)- Különböző települések vannak. Budapestnek az a problémája, hogy kiköltöznek az emberek, egyre kisebb a helyben maradó szja. A Perbálra egyre többen költöznek, a bérekkel és a lélekszámmal arányosan nő az szja-ból ott maradó forrás. A hátrányos helyzetű falvak, települések felzárkóztatáshoz pedig a kormány milliárdokat szán. Évi tíz milliárd szerepel az idei költségvetésben is az elmaradott térségek felzárkóztatásához. Az a célunk, hogy a kistelepülések ne néptelenedjenek el, hogy az ott élő családok találják meg a számításaikat és a gyermekek ezeken a helyeken is megfelelő ismereteket szerezzenek, nyelveket tanulhassanak. A pénzt tehát a képzésre, oktatásra kell költeni, a nyitott határok pedig lehetővé teszik azt, hogy nemcsak a magyarok, de a külföldiek is egyre nagyobb számban jönnek majd Magyarországra. Ez is a helyi bevételek növekedését eredményezheti. Mindezek mellett igaz marad, hogy az önkormányzatoknak a központi költségvetéshez hasonlóan a források hatékony felhasználására kell törekednie. A magam részéről úgy látom, hogy a szellemi tőke ma a legfontosabb, aki ebben a versenyben lemarad, az behozhatatlan hátrányba kerül. Ez világos, de infrastruktúra, úthálózat nélkül aligha fog a külföldi vállalkozó áttelepülni Magyarországra csak azért, mert itt szép a táj. így pedig nem nő majd a munkahelyeken foglalkoztatottak száma.- A vasút és az úthálózat valóban a gazdaság motorja, ezért küzdenek aberuházásokért az önkormányzatok. Szeretnék, hogy az emberek és az árukgyorsan és kis környezeti kárt okozva jussanak el egyik helyről a másikba.De ma már az élet számos területén elképzelhető az is, hogy valaki otthon végzi a munkáját. Az önkormányzatoknak erre is gondolniuk kellene. Tehát nemcsak az iparosítás lehet az üdvös megoldás. Ezekről a szempontokról nem sok szó esik. Sokkal inkább visszhangzik a Parlament attól a szócsatától, hogy a jelenlegi kormány túlköltekezett, hogy egyre gyengébbek a gazdaság eredményei.- Ez szakmailag nem felel meg az igazságnak. Varga Ur, az elődöm azt állította, hogy 1300 milliárddal költöttünk többet a lehetségesnél. Hát a számok mást mutatnak, a költségvetési többlethiánya 1100 milliárd, ám ebből 900 milliárdot még az előző kabinet osztott szét. Tehát a többlethiány 90 százalékához nekünk semmi közünk. És hogy ez a továbbiakban ne lehessen vita tárgya, rövidesen nyilvánosságra hozzuk az adatokat. Ezekből kiderül, hogy milyen kötelezettségvállalásokat örököltünk. A gazdaság eredményei mindezek ellenére nem rosszak. Az idei költségvetés tartható, a 9 százalékos hiányt lefaragjuk 4,5 százalékra. Ez nagyon nagy ugrás lenne, ha az előző évi többletkiadások jelentős része nem egyszeri tétel lett volna. Ezeket leszámítva már kisebb a deficit csökkentése, ami komoly takarékoskodással, de lakossági megszorítások nélkül elérhető. Az lehet, de az ellenzék azt kéri számon Önökön, hogy nincs közép- & hosszú távú stratégiájuk.- Természetesen van gazdaságpolitikai stratégián. Egészen más ugyanis a mi szemléletünk, mint az előző kormányé volt. Akkor erről mondjon valamit.- A Fidesz kabinet elvette az emberek pénzét, aztán saját gazdaságélénkítő elképzelései szerint szétosztotta. így támogatásokhoz jutott egy-egy vállalkozás, de maradt, sőt nőtt az adóterhelés. Mi mást mondunk. Kevesebbet veszünk el az emberektől és a vállalkozásoktól, csökkentjük az adókat, a cégek gazdálkodási környezetét javítjuk, viszont nem kápráztatjuk el a cégek egy kisebb csoportját támogatásokkal. Téved, aki azt gondolja, hogy így kitolunk ezekkel a társaságokkal. A helyzet ezzel szemben az, hogy a támogatást, mint a drogot könnyű megszokni, elhomályosítja a látást, felelőtlen, a versenyszempontokat figyelmen kívül hagyó döntésekhez vezet, holott az EU- csatlakozás után ezek nélkül kell majd szembenézni a versenytársakkal. Lehet tehát, hogy egyes területeken fájdalmas az elvonás, de még rosszabb lenne a későbbi csőd. Ez a helyzet a vállalkozások szintjére bontva, de mi van a gazdaság egészével?- Lefordítva mindezt a gazdaság egészére a korábbi gazdaságpolitika azt jelentette, hogy föllazult a költségvetés, elszaladtak a bérek, amit a szigorú monetáris politika, magas reálkamatokkal, és erős árfolyammal kompenzált, hogy mindez ne hasson az inflációra. Ez nemcsak az álmoskönyvek, de lengyel példa tanúság szerint is öngyilkos stratégia, mert a költekező állam mellett az igazi versenyszféra nem jut hitelekhez és nem tud exportálni, végső soron pedig leáll a gazdaság növekedése. Mi a Magyar Nemzeti Bankkal közös gazdaságpolitikát dolgoztunk ki, ez pedig az államháztartási hiány határozott, de fokozatos csökkentéséről szól, és arról, hogy ezt a korábbinál kedvezőbb monetáris kondíciók kísérik. Mit kell ennek megvalósításához kibírnunk?- Semmi különöset, a labda nem a lakosság, hanem az állam térfelén pattog. A költségvetés túlköltekezését nekünk kellett megállítani, az általunk javasolt óvatos bérpolitika pedig nem terhelte a lakosságot, mert az adócsökkentések miatt a nettó jövedelme akkor is az inflációnál gyorsabban nőtt, ha bruttó alig emelkedett. Bár a trendek még nem egyértelműek, a statisztikák mindebből már visszaigazolnak valamit, nő a foglalkoztatottság és gyorsult valamelyest a növekedés is. Ezen változtathat az iraki háború, illetve az amerikai ésfőként a német gazdaság hanyatlása. Kell-e ezek miatt módosítani a költségvetést?- Az iraki válsággal nagyon áttételes és nagyon gyenge a kapcsolatunk, így ez önmagában nem okoz gondot. Az amerikai és a német gazdaság eredményeire nem lehetünk hatással, viszont figyelnünk kell arra, hogy a háború után mit hoz ott a jövő. Legfontosabb kereskedelmi partnerünknél Németországban reformszelek fújnak, úgy vélem ennek nagyobb a hatása, mint a háborúnak. Amerikával kapcsolatban sok függ a háború időtartamától és rendezés módjától, nekünk ezekre kell koncentrálni. Közvetett módon érvényesülő hatások persze már most jelentkeznek. Csökken a légiforgalom, a turizmus bevétele. Az biztos, hogy a következő 1-2 év nem a nagy álmok megvalósításának ideje lesz a világgazdaságban. Most az óvatosaké a világ, és a 2003-as költségvetés is ennek szellemében készült el. A nagy célok elérése mellett szólnunk kellene a személyét ért támadásokról is. Gondolok például az APEH adatbázis elmentése körüli botrányra.- Szó sincs botrányról, az adatvédelmi biztos legutóbb azt mondta, hogy nem sérültek senkinek sem a személyiségi jogai. A parlamenti bizottság sem juthat más eredményre, hiszen az elmentett adatokhoz képtelenség volt hozzáférni. Azt csak sajnálni tudjuk, hogy a saját ellenőrizhetőségünk érdekében meghozott döntések nem nyerték el az ellenzék tetszését, de azadatvédelmi biztossal nem illik vitatkozni, ezért megsemmisítettük az adatokat. Kár ezért, bár biztos vagyok benne, hogy sem a PM, sem az APEH nem ad okot egy olyan későbbi vizsgálatra, amelyben nagyon hiányozna az átvételkor készült pillanatfelvétel. Most, hogy adatbiztos reakciójára tekintettel megsemmisítettünk minden adatot elveszett az utólagos kontrol lehetősége, mindenki láthatja, nem rajtunk múlott. Mi történhet az APEH-ban, amit utólag ellenőrizni kell?- Normális körülmények között semmi. Sajnos az előző ciklusban hallanilehetett adatok eltűnéséről, az pedig tény, hogy valakik akkor ellenzéki személyek - újságírók, politikusok, közszereplők - adatait nézegették a rendszerben. Van még két dolog, amivel ugyancsak Önt, a pénzügyminisztert támadják. Egyrészt Arnold Mihálynak, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának távozását, másrészt a Malév körüli helyzetet tulajdonítják László Csabának.- Arnold Úrral korrekt volt az együttműködésünk. Ő jelentette be, hogy nyugdíjba kíván menni, és én ezt tiszteletben tartom. 11 évig volt országos parancsnok, gyakorlatilag elkormányozta a Vám- és Pénzügyőrséget az Európai Unióig. Az új vezetőtől azt várom, hogy a szervezet az Ünióba lépésig korszerűsödjön, alakuljon át, és közben még több bevételt produkáljon. Az adó és vámhivatali adatokat a KSH fogyasztási statisztikáival összevetve az látszik, hogy évente 60-100 milliárd forintnyi ÁFA tűnik el a költségvetésből, ennyit nem fizetnek be. Ez rengeteg pénz, nem hagyhatjuk az ablakban. Ami pedig a Malév dolgát illeti: sem a vezérigazgató, sem az igazgatóság nem tudta az elvárásokat teljesíteni. Nem összeesküvésről van szó, hanem arról, hogy olyan vezetőre van szükség, alti képes lesz a gondokat kezelni, abból pedig sok van, mást ne mondjak, itt vannak az olcsó légitársaságok és az iraki válság. Megkérdőjelezhetetlen menedzser szemléletű vezérigazgatóra, végrehajtható vállalti stratégia kidolgozására alkalmas igazgatóságra van szükség. Nem biztos, hogy a legjobb pilótából kell vezérigazgatót csinálni, az viszont igaz, hogy jó menedzser kell a cég élére. Röviden határszakaszon a határforgalom ellenőrzés módszere változik, így reményeink szerint főleg a nyári csúcsidőben, amikor az idegenforgalom jelentősebb ezeken a határszakaszokon, akár 40 százalékkal is tudjuk csökkenteni a várakozási időket. Az útlevélre továbbra is szükséges lesz, az útlevél ellenőrzés és a személyazonosítás továbbra is megmarad, azonban az átléptetés körülményei annyiban változnak, hogy az utasok csak a rövidebb ideig tartó ellenőrzést fogják észlelni. A Szlovéniába utazók nyugodtan utazhatnak mind a három típusú, most még használatban lévő személyigazolvánnyal. Emellett a horvát határszakaszon van egyezményünk, amely azt jelenti, hogy Horvátországba a magyar állampolgárok az új típusú, tehát a kártya típusú személyigazolvánnyal is átléphetnek az útlevélen kívül. Nem megfelelőek A KÖRÜLMÉNYEK Április 12. A M1EP elnöke szerint elszomorító az európai uniós csatlakozásról tartott népszavazás részvételi aránya. Csurka István a szavazóhelyiségek zárása után, szombat este megjegyezte: a választójoggal rendelkezők 56 százalék maradt távol a voksolástól. Szavai szerint azért is elszomorító a részvételi arány, mivel a nemzet huszonegyedik századi sorskérdése és jövője volt a tét. - Az állampolgárok többsége a kérdést nem érezte magáénak, nem kapott megfelelő tájékoztatást, és az a tapasztalat, amelyet a rendszerváltás óta megszerzett, passzivitásra, közömbösségre, közönyre vezette - fogalmazott a politikus. Csurka István attól tart, hogy “lesz még böjtje" a szavazástól való távolmaradásnak, amikor “a csatlakozás súlyos hátrányai előtérbe kerülnek". Kijelentette: nem megfelelőek a körülmények Magyarország uniós csatlakozására, a csatlakozási feltételek pedig megalázóak az egész magyarságra nézve. KÖZÖS NYILATKOZATTAL ZÁRULT az Európa konferencia Április 17. Az athéni Európai Konferencián részt vevő 40 ország állam- és kormányfői nyilatkozatban tettek hitet sokoldalú együttműködésük további szélesítése mellett csütörtökön. Az .Athénban kiadott nyilatkozat hangoztatja, hogy' az Európai Unió bővítésének, a tíz új országgal való csatlakozási szerződés aláírásának történelmi jelentőségű pillanatában a 40 ország vezetői "kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy' nem tűrnek új választóvonalakat, közösen előmozdítják a politikai közeledést, valamint a szociális és gazdasági struktúrákban való fokozatos integrálódást a kibővített EU és szomszédai között, felgy orsítják a politikai, gazdasági és kulturális dinamizmust az európai földrészen és azon túl". Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókonfUHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (W. Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer