A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-18 / 98. szám
8 A HÍD Hazai hIrek 2003. ÁPRILIS 18. Röviden Medgyessy történelmet ír Népszavazás - több mint 3 millió igen ROMA RÁDIÓ JAVÁRA Április 15. Szimbolikus lépésnek tartja és nagyra értékeli a miniszterelnök felajánlását a Rádió C megsegítésére az adó főszerkesztője, Kerénvi György. Medgyessy Péter miniszterelnök a magyar delegáció athéni indulása előtt, a Ferihegyi repülőtéren úgy nyilatkozott: Magyarország EU-csatlakozási szerződését egy iparművész által erre az alkalomra készített díszes tollal fogja aláírni szerdán. A kormányfő hozzátette: szándékai szerint a tollat árverésre ajánlja majd fel annak érdekében, hogy a befolyt (összeggel hozzájáruljon a működésképtelenné vált Rádió C újraindításához. Kerényi György ezzel összefüggésben úgy nyilatkozat: bízik abban, a gesztus elsősorban azt jelzi, hogy a kormány elkötelezett a romák helyzetének javítása iránt. Szavazott a legidősebb polgár Április 12. Voksolt a szombati európai uniós népszavazáson Magyarország legidősebb polgára is, a Lepsényben élő 109 éves Csíki Sándomé. A nénihez mozgóumát vittek. Mivel látása nagyon megromlott, vele élő lánya segítségével húzta be az ikszet az általa jónak tartott rubrikába. Rozika néni rutinos szavazó, a rendszerváltozás óta minden alkalommal élt ezzel a jogával. Százszázalékos részvétel Szanticskán Április 12. Mint a rendszerváltozást követő valamennyi választáson és népszavazáson, ezúttal is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szanticskán, az ország legkisebb lakott településén fejeződött be legkorábban a referendum, ugyanis kora délutánig a falu valamennyi szavazópolgára leadta voksát. Az abaúji településnek jelenleg 19 háza, két temploma és fél tucatnál is kevesebb állandó lakosa van. A település állandó lakói a szomszédos Abaújlakon szavaztak, a kicsiny falu közigazgatásilag ugyanis oda tartozik. Csütörtöktől másképpen KELÜNK ÁT A HATÁRON Április 14. A határőrség egy úgynevezett Schengen minimál ellenőrzésre tér át, amelynek a lényege, hogy a szlovák, szlovén és osztrák határszakaszon, tehát a most meglévő uniós határszakaszon és a leendő uniós Gaál Péter Több mint 3 millió választópolgár szavazott Magyarország európai uniós tagságára az ügydöntő népszavazáson. A mintegy 46 százalékos részvétel mellett megtartott referendumon a szavazók túlnyomó többsége, csaknem 84 százaléka mondott igent arra, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. A legtöbben Budapesten (mintegy 56 százalék), a legkevesebb pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (több mint 36 százalék) vettek részt a népszavazáson. A referendumon az összes választásra jogosult - 8 millió 13 ezer - állampolgár 37,95 százaléka szavazott igennel. Az európai uniós népszavazáson kevesebben vettek rész, mint az elmúlt évben tartott országgyűlési és önkormányzati választásokon, illetve az 1997-es NÁTO-népszavazáson. Medgyessy Péter miniszterelnök Budapesten, a Roosevelt téren tartott ünnepségen azt mondta: olyan világba érkezünk, ahol nem kell választani haza és haladás, nemzet és köztársaság között, gazdagabb, biztonságosabb, nyugodtabb világba, az újraegyesült Európába. A belépés melletti állásfoglalást úgy értékelte, hogy a köztársaság polgárai jó szülőként gondoskodtak gyermekeikről, Magyarország jövőjéről. A kormányfő szólt arról, hogy a választás mindig a demokrácia ünnepe, ekkor mutatkozik meg leginkább “közös csodálatos alkotásunk, a modem, európai Magyar Köztársaság”. Orbán Viktor a Fidesz rendezvényén nemzeti érdeknek nevezte, hogy az ország ne szakadjon ketté az uniós csadakozással igenre, illetve nemmel szavazók mentén. A fideszes politikus, volt kormányfő leszögezte: most nagy szavak helyett nagy tettekre van szükség. Meggyőződése szerint a következő időszakban azon kell dolgozni, hogy a csadakozásnak mindenki a nyertesévé váljon. A parlamenti pártok üdvözölték a népszavazás eredményét, ám többen csalódottságuknak adtak hangot az alacsony részvételi arány miatt, az MSZP és a Fidesz ennek kapcsán egymást vádolta. Kovács László szocialista pártelnök, külügyminiszter szerint nem az egyértelmű igennel vagy nemmel való voksolásra buzdító felhívások bizonytalaníthatták el az embereket, hanem az “igen, de” típusú álláspont. A Fidesz szerint viszont a szocialisták “pazarló, közpénzekből folytatott dilettáns kampánya vezetett oda, hogy Magyarország produkálta a legalacsonyabb népszavazási részvételi arányt az uniós csatlakozás kapcsán az elmúlt 30 évben”. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke elmondta: nagyobb részvételre számított, de a legnagyobb eredmény az, hogy Magyarország csadakozhat az Európai Unióhoz. Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő szerint intenzívebbnek kellett volna lennie az uniós kampánynak, és hasznos lett volna, ha érdemibb vita folyik a csadakozásról, és a “nem” vélemények is jobban megjelennek. Herényi Károly MDF-frakcióvezető szerint meg kell vizsgálni, hogy miért volt viszonylag alacsony a részvételi arány a népszavazáson, és elemezni kell a kormány kampányát. Kitért arra: az MDF minden olyan ügyben, amely a csatlakozás feltételeit javítja, együttműködik a parlamenti pártokkal, de keményen fogja bírálni a kormányt a csadakozással össze nem függő, vagy az unióval kapcsolatos rossz, illetve elmaradt döntései miatt. A népszavazás alatt több bejelentés érkezett a kampánycsend megsértéséről. A Lelkiismeret ,88 csoport több helyen próbálta megzavarni a szavazást, hogy így tiltakozzon a referendum miatt. Az Európai Unióhoz csadakozó országok közül Magyarország volt a harmadik - Málta és Szlovénia után -, ahol népszavazás döntött az EU-tagságról. Általánosságban leírható: többnyire az “igennel” szavazók mentek el az urnákhoz és adták le voksukat. Sokan annyira egyértelműnek tartották a csadakozás létrejöttét, hogy nem érezték személyes szavazásuk jelentőségét, el sem mentek a választásra. Egyébként az is tény, hogy az Unióban minden egyes voksolás hasonló aktivitást mutat, ott sem lépi túl a részvétel a 40-50 százalékot. Tehát senki, egyeden Uniós ország sem tehet szemrehányást a magyar polgárok közönyösségére. Arról nem is beszélve, hogy az “igennel” szavazók aránya több, mint imponáló volt. Mindent egybevetve most jön az az egy év, amikor a már tagországok polgárai mennek szavazni és azt döntik el, hogy támogatják-e a Magyar Köztársaság Unióba történő felvételét. Figyeljék csak meg akkor sem lesz nagyobb a részvételi arány, mint most volt nálunk. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Allampolgársá Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT Megtörtént az aláírási ceremónia Április 16. Athénban megkezdődött az EU bővítéséről szóló szerződés aláírásának ceremóniája. A dokumentum, amelyet 15 jelenlegi és 10 leendő tagállam vezetői látnak el kézjegyükkel, megpecsételi az EU történetének legnagyobb arányú bővítését. Az állam- és kormányfők sorában Medgyessy Péter miniszterelnök is elmondta beszédét, mielőtt kézjegyével látta el a dokumentumot. A kormányfő megköszönte az elődöknek és az Európai Unió tagországainak, hogy Magyarország csadakozhat a közösséghez. A költő szavaival élve úgy ítélte meg, hogy a magyar nép az lemúlt 13 évben csuda dolgokat vitt véghez. Összességében pedig a kormányfő úgy ítélte meg, hogy Magyarország otthon lehet Európában, miként az uniós polgárok is otthon érezhetik magukat Magyarországon. A csadakozási szerződés aláírása utáni legsürgetőbb tennivaló annak elérése, hogy az emberek most már konkrét válaszokat kapjanak az unióval kapcsolatos konkrét kérdéseikre - mondta az aláírási ceremónia előtt a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint eddig a kérdés viszonylag egyszerűen merült fel - jobb-e az unión belül, mint az unión kívül? -, és erre a magyar nép meggyőző többséggel választ is adott. Most viszont az egyes társadalmi rétegek, szakmák képviselői pontosan is tudni akarják majd, milyen változásokat jelent számukra a csatlakozás. Folytatni kell emellett a felkészülést a tényleges taggá válásra. Ennek jegyében kezdte meg például a kormány a mezőgazdasági adósságok csökkentését, igen jelentős részt vállalva át ezekből - mondta újságíróknak a miniszterelnök.
