A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-11 / 97. szám
10 A HÍD Kultúra 2003. ÁPRILIS 11. Könyv Hofi Gézáról A PROLETÁRHUMOR KIRÁLYA Nem járt Amerikában. Nem tülekedett az újvilági hakniért, mint ahogy sok középszerű hazai színpadi ember a lelkét adja érte, meg a honoráriumként kifizetett dollárért. Hofi Gézában, a magyar proletárhumor királyában ez volt az elegancia: nem jött el ide. Itt járt persze mégis: lemezei, kazettái már két nemzedéket röhögtettek Egyszer őszelőn, a 80. utcában végigsétálva három nyitott ablak mögül is őt lehetett hallani, ahogy „nyomja a szöveget", meg a függöny mögötti családfel-felcsattanő nevetését. Most majd nemcsak kazettán lesz jelen New York magyarlakta otthonaiban, hanem olvasni is lehet róla: halálának egy esztendős fordulóján özvegye mutatta be Hofi Gézáról írott könyvét. Földessy Dénes Röviden A PÁL UTCAI FIÚK ÚJ FILMSORSA Horváth Ádám tévérendező, aki korábban a Magyar Televízió elnöke is volt, s Molnár Ferenc egyik örököse, közölte az MTI-vel, hogy a hamisító olasz forgatókönyv teljes megismerése után dönti el, a film teljes betiltása véget indít-e pert. De a legkevesebb követelése így is Molnár Ferenc szerzőként szereplő nevének levétele a produkcióról, s az eredeti regényeimtől, továbbá az eredeti szereplők nevének használatától való eltiltás. Máskülönben legutóbbi írásaink óta kiderült: Molnár Ferenc és felesége halála óta az Egyesült Államokbeli Trust iroda kezeli a Molnár hagyatékot, így a filmes jogokat is. Szaknyelvi nagygyűlés A Magyar Tudományos Akadémián megrendezték a Magyar Szakírók Szövetségének első nagygyűlését. Kimondták: a tudás nem magántulajdon, el kell számolni vele, de csak érthetően, szabatosan lehet az ismereteket közölni. PÉNZ A FILMESEKNEK A Magyar Mozgókép Közalapítvány és a kulturális tárca a múlt héten végre arról szerződött, hogy a filmipar támogatására előirányzott 2.8 milliárd forintot a minisztérium átutalja a közalapítvány számlájára. A Filmes kerekasztal részvevői egyeztették a mozgóképtörvény tervezetének pontjait. ÚJ HALHATATLANOK Négy évnyi szünet után új tagokat választanak a halhatatlan színi művészek tagjainak sorába. Idén a jelöltek között van négy legkiválóbb magyar színésznő: Béres Ilona, Halász Judit, Lehoczky Zsuzsa és Moór Marian, illetve a férfiak közül Avar István, Bálint András, Kern András vagy Tordi Géza kerülhet be a halhatatlanok közé. Az operaénekesek közül Molnár András, Anatolij Fjokanov, Hamari Júlia és Csavlek Etelka, a táncművészek soraiból pedig vág)' Havas Ferenc, Novák Ferenc koreográfus (becenevén: Tata), Pongor Ildikó vagy Szakály György kerülhet a jeles helyre. Á négy féle listából egyet-egyet választanak majd ki. Penderecki véleménye Az idén a Budapesti Tavaszi Fesztiválon részt vett a ma hetvenesztendős Krzystof Penderecki világhírű lengyel zeneszerző is. Elmondta: őnáluk ugyanaz a helyzet, mint Magyarországon, vagyis a kommunizmus bukása után megszűntek a régi monopóliumok s a régi intézmények, de nem kerültek a helyükbe új, az állami és önkormányzati támogatást tökéletesen működőképes alapok. Tizenhárom év telt el a rendszerváltás óta, de még legalább kétszer ennyire szükség van, hogy megszűnjék a káosz és az értékzavar. Az EU-csatlakozás nem hoz semmi újat, mert Európa kultúrája már eddig is lényegében egységes. Keresztény könyvhétvége A múlt héten keresztény könyvhétvégét rendeztek Budán. Ebből az alkalomból Erdő Péter új Esztergom-budapesti bíboros érsek misét mutatott be, Jókai Anna előadást tartott az író vállalásról, Bajcsy Lajos grafikus és Füst Péter faszobrász kiállította alkotásait. Megjelent a nagy felvidéki magyar író, Féja Géza fia, Féja Endre is, aki dedikálta új kötetét. Mi, magyarok nem egyszer győztük le a történelmet az éltető nevetéssel. Na persze nem legyőztük, csak túléltük. A sokféle rossz históriai kor sokszor döglődött már a lábunk előtt, mi meg még mindig éltünk. Magyar sors. A Színes Mai Lapban, most ott a fotó Hofi Géza sírkeresztjéről is, rajta egy pici nemzeti színű szalag. Egy rajongója odakötötte. Nem magyarkodás, Hofi abban sem volt harsogó, csak parányi jelzés, hogy a magyarok szeretnek nevetni. Lássuk sorra a lemezeit, amelyek mind arany és platina lemezek lettek: Első menet, Második menet, Hofizeusz, Akácos út, Próbálj meg lazítani, Szabhatjuk, Te, figyelj, haver!, Hofélia, Húsmentes árú, Szíveslátás, Pusszantás mindenkinek, Kossuth-díj, Hofi-1004. Vajon hány száz lapul belőlük a new yorki magyar lakások fiókjaiban? A színész érzékeny fajta, sosem tudja, meddig kap még szerepet, ezért oldalt is figyel. A kollégákra.'Ez nem is mindig irigység, inkább szorongás, amikor jól jön a megnyugtató tudat, hogy ha ebben a színházban nem kellek, hát máshol mindig tárt karokkal várnak. Vagy visszavárnak. Mondják: pályakezdő korában a színházi büfékben Hofi olykor megjegyezte: ”A főnök mondta megint, ha baj van, hozzám mindig visszajöhetsz!” Egy színésznemzedék ette ilyenkor a meszet, hogy melyik színi direktor várja mindig vissza a Gézát? O csak mosolygott, mert a porcelánfestő mesterét emlegette. Nem vették fel ugyanis a színművészeti főiskolára s előbb porcelánfestő lett. Bizony a felvételi bizottságok sem mindig tehetségjósok. O meg a Rózsahegyi Kálmán Színiiskola után Debrecenben kapott státuszt, a legendás Szendrő József igazgatósága alatt, aki az addig Hoffman Géza nevű ifjú színészt elkeresztelte Hofinak. Aztán jött 1967, s Hofi Géza az akkor rendkívüli tömeghatású szilveszteri rádiókabaréban az országot fektette padlóra a röhögéstől - egy csapásra sztár lett! Még egy felsorolás: két Jászai-díj, Érdemes művész, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, Kossuth-díj, Pro urbe-díj, a Magyar színészet örökös tagja... Jelek arról, hogy ebben az országban nagy humoristának lenni hatalmas dicsőség. Hofi Géza humorának sajátos filozófiája is van: proletárhumor. Ebben a minősítésben azonban a proletár valamilyen kesernyés, kételkedő, életsodorta, kiszolgáltatott lény, mindig vékony a pénztárcája, mert szegény ember, de gazdag a tapasztalatokban. Ismeri a dürgést! Gyanakvása értelmiségi szintű, életismerete egy bölcsé. Hofi Géza úgy tudta megformálni, hogy nyers beszéde, a bárdolatlan megfogalmazása mégsem volt útszéli, hanem az intellektuel is értette, s beszélte, tragikusan emberi nyelven szólt a publikumhoz. Visszavitte érzelmi proletárnak a nagyképű értelmiségit is. Ebben rejlett a proletárhumora, amely olykor értelmi-ségibb volt az intellektuális humornál. Az meg egyenest kortörténeti értékű, ahogy borotvaélen táncolt Kádár János kigúnyolása és meg nem sértése között, s a kommunista diktátor és szovjet helytartó modorosságáról, butaságáról és suta jópofáskodásáról, olykor csupán a hangszínekkel elhitette magával Kádárral, hogy szereti őt a nép, azért tapsol a róla készük paródiának. Nagy átverés volt! Mindezt színgazdag változatokban művelte. Letegezte a nézőt, sőt, leégette („Na végre, leesett a húsz fillér?”) Beszéde a legteljesebb színházművészeti jelen idő lett, mert ott fent a színpadon úgy beszélt, úgy gúnyolta a társadalmat, teljes hülyeségtárával együtt, hogy közben ő is elröhögte magát. Végtelenül lenézte és végtelenül szerette a világot: valahogy életre kelt benne az „Ejted haragszom, nem ellened!” klaszszikus érvényű mondás. Özvegye, Hofi Ildikó most fellebbenti a fátylat a nagy humorista életének hátteréről. Szemérmesen teszi, hiszen önmagáról nem sokat ír, pedig ő volt a legfontosabb, az érzelmi háttér. Megtudjuk a könyvből: Ildikó a második feleség, az elsővel, Gittivei negyven esztendeig élt a nagy humorista, ám Gitti meghalt. Ildikó még most is álomnak tartja, hogy Gitti után, aki mellett Hoffmann Gézából Hofi Géza lett, ez a zárkózott művész egyáltalán szóba állt vele, majd kinyílott előtte, s miután felismerték, hogy nagyon egymáshoz illenek, feleségül vette. De a ceremónia is Hofi Géza stílusában történt: egy vadászatra vitte el Ildikót, s utána vadászvacsora következett, a vacsora után pedig megjelent az anyakönyvvezető és a meglepett Ildikóból néhány perc alatt feleség lett. De még valamit érint a könyv: Komlós János és Hofi Géza közös szereplését a Mikroszkóp Színpadon, amelyet Komlós elvtárs vezetett. Komlósról köztudott, hogy azok közé a volt Andrássy út 60,-beli ávóstisztek közé tartozott, akik később a művészeti életben tették magukat szalonképessé. Am Hofi nem bírta sokáig ezt a sajátos ’’házi őrizetet”, összekülönbözött Komlós elvtárssal és elhagyta a Mikroszkópot. A Madách Kamarában először 1983. április 7-én lépett fel, késő éjszaka a Hofélia című remekkel, amelyet ötszázszor adott elő. Majd az Félelem bére című másik remek következett, amely minden este más és más volt hasonlóan a híres párizsi cafe theatreokhoz, amelyekben az aznapi politikai és más eseményeket figurázzák ki, csak Hofi műsora csattanósabb volt. Talán azt mondhatnánk: magyarabb. A legutolsó Félelem bére közvetlenül a halála előtt hangzott el: 2002. április 7-én. Boldogok azok a tízezrek, akik e két Madách Kamarabeli műsort legalább egyszer láthatták. Odahaza Csiga-Tévének hívják a TV2 nevű csatornát, mivel az emblémája csigához hasonlít. Pintér Dezső a pártállami Magyar Hírlap belpolitikai rovatvezetője alapította, akinek az alapításhoz - több jel szerint - az MSZP 6 milliárd forintot adott. Mindez akkor történt, amikor a Horn kormány idején az MSZP keresztülvitte a parlamentben a tévétörvényt. E szerint a kereskedelmi csatornák kétszer akkora összegért vehetnek fel hirdetést, mint a közszolgálati csatornák Ezzel a nem baloldali kormányok idejére már előre lehetedenné tették a nyereséges közszolgálati tévéadók létezését. A kereskedelmi tévéket viszont átvette, vág)' legalább is a befolyása alá vonta a baloldal. így azok nagy tömegnek sugározhatták és sugározhatják a demokratikas erők elleni propagandát. Ilyen a Csiga-tévé is. Most azonban ez az. adó bajba került: eg)' olyan cigányműsort sugárzott, amely a humor, a szórakoztatás kedvéért elvetette a sulykot. A cigányságot túlzott szexuális gondolkodású és életű, erkölcsileg laza népnek állította be, s egyáltalán - nagyon lejáratta. Ezért a kormány bal-liberális szárnya, vágyás az SZDSZ megtámadta a Csiga-Tévét, s követelj Pintér Dezsőnek, a csatorna elnökének lemondását. Maga az. MSZP sem állhat már Pintér mellé, hiszen a több mint negyed milliónyi cigánysággal, - éppen a szavazatai végett - minden párt barátkozni kényszerül. A cigány szervezetek pedig kezdik kiközösíteni maguk közül azokat a cigány énekeseket, akik ebben a programban szerepeltek. Az eseményt a nemzetközi liberális média is felkapta. Bajban a Csiga-tévé
