A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-11 / 97. szám

2003. ÁPRILIS 11. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 TÁMADÁS OROSZ DIPLOMATÁK ELLEN Röviden mintegy 40 tonna jótékonysági segélyszállítmány indult el Irak felé. Az orvosi felszerelésekből és gyógyszerekből álló szállítmányt egyiptomi orvo­sok gyűjtötték össze. Április 6.(MTI) - Az Irakban megse­besült orosz diplomata testéből két, amerikai M- 16-os ismétlőfegyverből kilőtt lövedéket operáltak ki a sebészek damaszkuszi orosz diplomáciai forrá­sok szerint. A műtétről a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség számolt be vasárnap este damaszkuszi orosz forrásokra hivatkozva. Az orosz diplomaták konvoja jelenleg Bag- j dadtól 40 kilométerre, Faludzse településen várakozik - itt ellátják a sebesülteket -, s hétfőn indult tovább a szíriai határ felé. Az orosz RTR állami tévé hír­adója vasárnap arról számolt be bagdadi tudósítójának jelentése alapján, hogy az orosz diplomatá­kat szállító gépkocsioszlop iraki és amerikai egységek kereszttüzé­be került alig egy tucatnyi kilo­méterre Bagdadtól. A konvojjal együtt utazó Alekszandr Minakov be­számolója szerint a “szörnyű lövöldö­zés” akkor robbant ki, amikor amerikai páncélozott harcjárművek nagy had­oszlopa jelent meg az orosz diplomáci­ai gépkocsioszlop előtt, amely orosz és fehér zászlókkal volt fellobogózva, s alig 50-70 méterre az orosz autók mel­lett vonult el csaknem 40 percen ke­resztül, megállás nélkül. Minakov - aki az egyik gépkocsiban ült - egyértelműen azt állította, hogy az amerikai egységek tüzébe kerültek az orosz gépkocsik. A tudósító szerint az amerikaiak valóságos tűzesőt zúdítot­tak a közeli iraki állásokra, s eközben az orosz konvoj mind a nyolc autóját go­lyók lyuggatták át. A RIA Novosztyi bagdadi tudósítója is megerősítette ezt, hozzátéve, hogy M-16-os fegyverekből lőttek, mint azt az autókon keletkezett bemeneti nyílások tüzetesebb vizsgála­ta is bizonyította. Moszkva hivatalosan nem vádolta meg sem az iraki, sem pedig az ameri­kai felet, hogy katonáik támadták meg az orosz állampolgárokat, de az Egye­sült Államok és Irak nagykövetét is be­kérették Moszkvában, követelve: bizto­sítsák a konvoj sértetlen elvonulását, vizsgálják ki az incidenst és vonják fele­lősségre a támadókat. Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő vasárnap este megismételte, hogy Moszkvának nincs tudomása arról, kik nyitottak tüzet az orosz diplomaták és újságírók gépkocsi- I oszlopára. Az összeköttetés nehéz­ségeire hivatkozva nem tudott tájé­koztatást adni arról sem, mennyire súlyos az öt orosz sebesült állapota, csak annyit szögezett le, egyikük sincs életveszélyben. Jelezte, hogy az amerikai és az iraki féllel is fo­lyamatos kapcsolatban vannak, hogy szavatolják az orosz diploma­ták és újságírók biztonságát és kide­rítsék a támadás körülményeit. Colin Powell amerikai külügy­miniszter vasárnap esti orosz sajtó­közlés szerint telefonon érintkezésbe lépett orosz kollégájával, Igor Ivanovval, akinek mélységes sajnálko­zását fejezte ki az orosz diplomatákat és újságírókat Irakban ért incidens miatt. Elmondja, hogy az amerikai fél és ő személyében is minden szükséges lé­pést megtesz annak érdekében, hogy szavatolják az orosz diplomaták bizton­ságos kiutazását Irakból. Hágai törvényszék: az első JOGERŐS ÍTÉLET BOSZNIAI MUZULMÁNOK ELLEN Április 8. A jugoszláviai háborús bűnöket vizs­gáló hágai Nemzetközi Törvényszék első ízben kedden ítélt ei jogerősen két boszniai muzul­mánt. A bíróság fellebbviteli tanácsa megerősítette három kegyetlen táborfelügyelő 18 évig terjedő börtönbüntetését. A hágai bírák bűnösnek találtak két muzulmánt és egy horvá­­tot abban, hogy a boszniai háborúban 1992-ben a boszniai muzulmán fegyveres erők Celebiciben lévő fogolytáborában szerb polgári személyeket öltek meg, kínoztak meg és bántal­maztak szexuálisan. Ez az úgynevezett Celebici­ügy volt az ENSZ-törvénvszék elé került első olyan per, amelyben muzulmánokat vádoltak szerb foglyok sérelmére elkövetett háborús bűnökkel ,és ebben az ügyben született meg 1998-ban egy nemzetközi bíróságon az első olyan ítélet, amely háborús bűnként ismerte el a nemi erőszakot. Á bírósági per átmenetileg 2001 októberében zárult le, amikor Zdravko Mucic horvát lágerfőnököt 7 év, sokkal súlyosabb bűnc­selekményekkel vádolt muzulmán helyettesét, Hazim Delicet 20 év, a neki alárendelt Esad Landzo muzulmán felügyelőt pedig 15 év szabadságvesztésre ítélték. A vádlottak első fellebbezése nyomán az ügyet visszautalták egy büntetötanács elé, amely a horvát Mucic bün­tetését 9 évre súlyosbította, a muzulmán Delicét 18 évre enyhítette, míg a szintén muzulmán Landzo büntetését változatlanul hagyta. A második fellebbezési eljárás most ezeket a bün­tetési tételeket erősítette meg. Az ügynek kezdetben volt egy negyedik gyanúsítottja is, Zejnil Delalic, alut 1998-ban minden vád alól felmentettek. Az elítéltek büntetésébe beszámítják az 1996 óta vizsgálati fogságban óta töltött időt. Egyelőre nem dőlt el, hogy az elítél­teknek hol kell letölteniük büntetésük hátralévő részét. A hágai Nemzetközi Törvényszéknek csak a vizsgálati fogság számára van helye, a büntetési tételek letöltése ügyében kilenc lehet­séges befogadó országgal kötött megállapodást. Megmutatták a titkosrendőrség börtönét Április 9. Irakiak megmutattak az új­ságíróknak egy bászrai börtönt, ahol állítá­suk szerint Szaddám Húszéin titkosrend­őrsége évtizedek óta kínozta foglyait ve­réssel, csonkítással, áramütéssel és vegyi anyagokkal. A Fehér Oroszlán néven em­legetett, fehér homokkőből épült börtön félig romba dőlt, falai elszenesedtek a har­cokban, amelyeket a brit erők vívtak Irak második legnagyobb városának, Bászrának az ellenőrzéséért. Aki egykor eltűnt a homokkő falak mö­gött, nemigen került többé elő - állítják bászrai lakosok, akik brit sajtóbeszámolók szerint százszámra jöttek el, hogy lássák az üres börtönt. Az eltűnt foglyok hozzátar­tozói átnézték azokat a ujjlenyomattal ellá­tott kartonokat és nyilvántartásokat, ame­lyeket a leomlott téglák között találtak. “Ez a hely magát a gonoszt jelentette” - mondta a brit riportereknek Hamed Fattil, aki 1991-ben két fivérével együtt járta meg ezt a börtönt. Nyolc hónappal ké­sőbb őt kiengedték, testvéreit azonban az­óta is eltűntként tartják számon. Elmon­dása szerint a foglyokat bőrszíjjal kötözték össze, és a földtől két láb magasra húzták fel őket. így felfüggesztve ütlegelték az embereket, és más elképzelhetetlenül ke­gyeden módon, például áramütésekkel kí­nozták őket, letépték kezükről és lábujjaik­ról a körmeiket, vegyi fürdőbe mártották őket. Az AP hírügynökség televíziójának ka­merái a földszinten összezsúfolt cellákat, szobákat és ketreceket mutattak, padoza­tuk rovarrágta gázmaszkokkal és palac­kokkal volt teleszórva. Hamid a brit riportereknek kissé messzebb szögletes fehér cellákat is muta­tott, piros drótkerítéssel körülvéve. El­mondása szerint a piros ajtajú cellákban nőket és gyerekeket őriztek. Arról is be­számolt, hogy több száz férfit zsúfoltak egy lakószoba méretű cellába, amelynek egyetlen rozsdás rostélyú ablaka volt. A női és férfi cellák között hosszú drótketrec húzódott, ahol a börtönőrök a többiek sze­me láttára kínozták a foglyokat, például hátukhoz tüzes vasat nyomtak, forró vizet öntöttek rájuk. Afganisztáni bombázás -11 áidozat Április 9. Amerikai bejelentés szerint 11 afgán polgári s&tnély esett áldozatul az ország keleti ré­szén a szövetségesek bombázásának Mint a bagrami amerikai támaszpont szóvivője szerdán a sajtóval közölte, a pakisztáni határ közelében fek­vő Skin külvárosának egyik házát találta el egy szövetséges gép által ledobott bomba szerdára virradó éjjel, Az esetet megelőzően “ellenséges erők” támadták az afgán hadsereg egyik ellenőr­zési pontját Az ártatlan polgári áldozatok halála kapcsán a szóvivő tragikus incidensnek nevezte a bombázást és hangsúlyozta: a szövetséges erők soha nem intéznek szándékosan támadást polgári célpontok ellen. Jelenleg mintegy 11.500 amerikai és szövetséges katona állomásozik Afganisztán­ban al-Kaida terrorszervezet tagjainak felkutatá­sára és a megdöntött tálib rendszer maradványai­nak felszámolására. Szaddám Húszéin újabb felhívása Április 6. Szaddám Húszéin iraki cincik vasárnap felszólította az egységeiktől elszakadt iraki harco­sokat, hogy csatlakozzanak a hadsereg bármely kötelékéhez. Az iraki államfő újabb üzenetét va­sárnap délután egy bemondó olvasta fel az iraki műholdas televízióban. A felhívásban Szaddám Húszéin azon iraki harcosokhoz intézte szavait, akiknek - mint szavaiból kitűnt - egységeit nem si­került újra betagolni. Az elnök szó szerint arra biztatta katonáit, hogy ebben az esetben “a legkö­zelebbi egységhez csatlakozzanak, s várják a leg­közelebbi parancsot.” Az elnök üzenete azt köve­tően hangzott el, hogy a szövetséges erők szomba­ton első ízben hatoltak be Bagdadba. Előző nap Szaddám Húszéin még sürgette az irakiakat, hogy erősítsék támadásaikat Bagdadon kívül, hogy ily módon enyhítsék az iraki fővárosra ne­hezedő nyomást. A szombati elnöki üzenetet az állami televízióban Egységdemonstráció április 16-án Április 6. A tíz új ország, köztük Magyarország csadakozási szerződésének április 16-i athéni alá­írási ünnepségét az Európai Unió ki akarja hasz­nálni az egység demonstrálására, különös tekin­tettel arra, hogy az iraki háború kapcsán jelentős nézeteltérések támadtak az egyes tagállamok kö­zött. Mindezt egy uniós forrás közölte vasárnap Athénban, beszámolva arról, hogy az aláírási ün­nepségen a tíz új tagállam vezetőin kívül - az elő­zetes terveken túllépve - részt venne a tizenöt je­lenlegi tagállam állam- illetve kormányfője is, sőt arra meghívták Vlagyimir Putyin orosz elnököt és más vezetőket is. Az. EU soros elnöki tisztét be­töltő Görögország külügyminisztériumának kép­viselője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette az idézett forrás értesülését. ELENA I. BODONI, DDS. Fogorvos 35 East 38th Street Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212)499-9083 Személyhívó:(917) 925-0090 E-mail:BodoniDDS@aol.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents