A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
16 a híd Kultúra 2003. március 28. Felpattintjuk a titkot egy száműzetésről NEHEZ HARCOK A TAVASZI FESZTIVÁLÉRT Röviden Orgonaszó hajnalban Bach születésének órájában, március 21-én hajnali öt órakor adott hangversenyt Vamus Xavér korunk egyik legjobb fiatal magyar orgonaművésze a kőbányai református műemléktemplomban. Közreműködött a negyedszázados Tomkins Énekegyüttes és Horváth Mária énekesnő. A zártkörű hangversenyt a magyar ATV élő adásban közvetítette. Esterházy gyűjtemény A Budavári Palotában lévő Országos Széchenyi Könyvtár nyilvános restaurációs ceremóniát rendezett abból az alkalomból, hogy a kismartoni Esterházy könyvtár gyűjteményéhez tartozó 334 történelmi értékű kötet rendbetételét elkezdték. Hollywoodért Pest Dobó Kata, Hollywood már elismert fiatal magyar üdvöskéje elhagyja a világhírű filmvárost, hogy odahaza eljátszhassa Ä vád tanúja című .Agatha Christie-krimi női főszerepét, méghozzá csupán a színészek által mindig utált kettős szereposztásban Horváth Lilivel, aki máskülönben Tordai Teri igen tehetséges drámai színésznő leánya. A bemutató különlegessége: Komlós Juci húsz év után tér vissza a színpadra, miközben leánya, - a máskülönben kiváló színészpedagógus - rendezi az. előadást. Obersovszky plakett Rost Andreának Faludy György költő közbenjárására kapott kegyelmet Obersovszky Gyula költő, újságíró, akit az 56-os szabadságharcban való újságíró tevékenységérért jogerősen halálra ítéltek és már várta kivégzését. A nemrég elhunyt szabadságharcos zsurnaliszta barátai szervezték meg az Obersovszky emlékbizottságot, a bizottság pedig emlékplakettet alapított. Az érmét Búza Barna alkotását, amely Obersovszky Gyulát ábrázolja, az idén Rost Andrea, a világszerte ismert és a New \brk-i Metropolitan Operában is sokat éneklő művésznőnk kapta meg. Ő énekli ugyanis Obersovszky Gyula megzenésített verseit a januárban megjelent CD-n. Újabb bírálat a KULTUSZMINISZTERNEK Schmidt Mária történész, a Terror Háza igazgatója válaszolt Görgey miniszter sajtónyilakozatára, amelyben XX. századi történelmi anyaggal lehet bővíteni a Terror Házát, s ezáltal persze kimondatlanul gyengíteni annak tragikus és a kommunistákat vádló jellegét. Schmidt Mária szerint Görgey író, s nem jó, ha történészek munkájába avatkozik. E mellett bírálja a Terror Házát, amit eddig nem volt hajlandó megnézni. Schmidt Mária kérdéseire pedig nem válaszolt. Két Goya-képért ötmillió eurót KAPHATNAK Március 26. A spanyol Subastas Alcala aukciósház két hónappal ezelőtt bukkant rá egy gazdag madridi család házában a két Goya képre. A Francisco Goya festmények előkerülése az elmúlt húsz év legjelentősebb "lelete". A két kép címe a "Szent család" és a "Tóbiás és az angyal". Mindkettőt májusban bocsátják aukcióra, a szakértők szerint bizonyosan a nagy spanyol festő munkái és az 1787 körüli időszakban készültek. A vételár valószínűleg 3,5-5 millió euró közt lesz. Földessy Dénes Második félébe érkezett az évtizedek óta egyre gazdagabb músorú, egyre rangosabb Budapesti Tavaszi Fesztivál idei programja. Érdemes tehát kialakulásánakgyökeiről beszélni Lengyel Mártonnal, a Turisztikai és Gazdasági Szolgáltatások Főiskolájának főigazgatójával, aki annak idején az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőhelyettese, a magyar turizmus reformjának zászlóvivője, s a fesztivál ötletgazdája, megszervezője volt. Ezért száműzetésbe kényszerült.- A turisztikai reform előtt a kaput Sághy Vilmos nyitotta ki. - mondta Lengyel Márton - Nagyformátumú és tudós felkészültségű belkereskedelmi miniszter volt, nem a politikát szolgáló minisztertípus. Előbb kereste az ország két legjobb szakemberét, s így dr. Tamás György főiskolai tanárt és engem az Idegenforgalmi Hivatal elnökhelyettesévé tett. Megbízott bennünket távlati turizmusfejlesztési koncepció kialakításával, lássuk, mit lehet az országban a turizmusból kihozni. Egy miniszter ekkor mondta ki az elmúlt politikai rendszerben, hogy a szakmai munka előtt nem lehetnek politikai korlátok. így fejlődhetett ki a magyar turizmusban egy kis virágkor, mert a fejlesztéseket komoly szakmai tervek alapján készítették és hajtották végre. Ekkor valósult meg az emlékezetes 300 millió dolláros osztrák hitelszerkezet: felépült a Kongresszusi Központ, az új Ferihegy, az új hegyeshalmi határállomás, a gyógyszállók. Egyáltalán az új szállodákkal a háború után a főváros szállodai kapacitása először érte el az 1937-es szintet. S a nagy nyitás: megalakulhattak a tíznél nem több alkalmazottal működő magáncégek. Lengyel Márton erre már ráépíthette régi álmát, a tavaszi fesztivált, amit addig folyvást lesöpörtek az asztalról, mondván, ez nem gazdaságpolitika, ez „csak" kultúra. Holott a turizmus és a kultúra szoros kötődését már régóta nemzetközileg hangoztatták A WTC, a turizmus világszervezete konferenciákat is rendezett erről az UNECO-val együtt. Hiszen a két szféra egymásra utalt. A turizmusnak a kultúra új közönséget, a kultúrának a turizmus új vonzerőt jelent. A budapesti fesztiválban nemzetközileg az volt az új, hogy először volt a turizmus a kezdeményező. A rendezvénysorozat fókuszába már akkor a zenét helyezték, hiszen a külföldi turisták nem értenek magyarul. De a magyar kultúrát széles körben akarták megismertetni. Például az Erdélyből már régebben áttelepült Szervátiusz Jenő szobrászművésznek a pártállam román hatásra nem adott nyilvánosságot, a fesztiválon viszont megrendezték az első kiállítását. Nagy szerepe volt a folklórnak, felélénkítették a táncház mozgalmat: A fesztivál okán alakulhatott meg a klasszikus zenei fesztiválzenekar, avagy a száz tagú cigányzenekar. De 1983-ban nekiestek Lengyel Mártonnak, mondván, hogy a fesztivál fórumot ad az ellenzéknek. A programot, a szereplőket egészen 1983-ig ő határozta meg a munkatársaival, ekkor azonban afféle ellenőrző szervezetet helyeztek föléje. De Lengyel Márton látta: íróink, költőink a nyelvi korlátok miatt nem tudtak szerepelni, ezért kitalálta, hogy megszervez egy folklór konferenciát. Hiszen a folklór minden művészetnek az alapja, így az irodalomnak is. Több mint száz, határon túli olyan magyar népművészt kutattak fel és hívtak meg, akit az állami Népművelési Intézet nem is ismert. Nyugatról olyan írók, költők fogadták el a meghívást, akik Aczél Györgyék szavára sosem jöttek haza. De akadt erdélyi magyar író, aki köszönőlevelet írt a bukaresti magyar nagykövetségnek, azzal, hogy nem mer jönni, mert utána a románok megtorolják rajta. A hazai pártállam ebbe kötött bele, s akkor már a belügy segítségével. Bár Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula betegsége, majd halála következtében az elnöke és fővédnöke lett a konferenciának az írók soraiból felhangzó egyre keményebb követeléseket csitította, Lengyel Márton kapott egy fegyelmit, azzal a dodonai szöveggel, hogy őrizze meg a politika tisztaságát. Majd föléje rendeltek egy ellenőrző testületet. Ilyen körülmények között már nem vállalta a munkát, s elfogadta a madridi székhelyű turisztikai világközpont meghívását és odament tudományos kutatónak. Majd később hazaérkezve Juhár Zoltán akkori belkereskedelmi miniszter elbocsátotta őt formailag még megvolt állásából. Ekkor lett a madridi világközpont osztályvezetője. A rendszerváltás után turisztikai tanszéket vezetett a közgazdaság-tudományi egyetemen, amíg e tanszék meg volt. Úgy látja: a fesztiválért vívott harcainak egyre nagyobb eredményei születhetnek. Wajda-film a katyni mészárlásról Március 17. Andrzej Wajda filmet készül forgatni a katyni mészárlásról; tervei szerint a művet még az idén befejezi. A világhírű, Oscar-díjas lengyel filmrendező ezt múlt héten jelentette be a Varsói Egyetemen Wlodzimierz Odojewski lengyel prózaíró közönségtaláíkozóján. Wajda legújabb filmje Odojewski egyik elbeszélése alapján készülne. A hetvenhat éves művész elmondta: kötelességének tekinti ennek a filmnek az elkészítését, hiszen édesapja egyike volt annak a mintegy 22 ezer lengyel hivatásos és tartalékos tisztnek, akik a második világháború kezdetén szovjet fogságba estek, és akiket Sztálin rövid úton, ítélet nélkül kivégeztetett. Régóta dédelgette magában a tervet, de sokáig nem talált hozzá megfelelő irodalmi alapanyagot: a szocializmus idején Lengyelországban a cenzúra akadályozta meg, hogy a szerzők ehhez a témához nyúljanak, az emigráns irodalom számára pedig túlságosan nehéznek bizonyult Katyn feldolgozása. Odojewski elárulta, hogy az elbeszélés és a forgatókönyv megtörtént eseményeken alapul. BUDAPES TAVASZI FESZTIVÁ
