A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-03-28 / 95. szám

2003. MÁRCIUS 28. Hazai hIrek A HÍD 9 FORRADALOMRA VARVA Gaál Péter Az előző számban írtam dr. Samir Sabih Al-Duliaimi sejkről, a félig ma­gyar, félig iraki politikusról, aki Buda­pesten igyekezett megszervezni a Szad­­dam-ellenes iraki “egységfrontot”. Célja az, hogy amerikai segítséggel hazatérhessen és részese lehessen hazája demokratikus átalakításának. Egyes hí­rek szerint ő lehet majd Szaddam utód­ja. Hogy így lesz-e, az még a jövő titka. Az persze biztosnak látszik, hogy az iraki törzsek nem szívesen látnák az ország élén a libanoni származású amerikai tábornokot, John Abizaid­­ot. Márpedig az egyik amerikai forga­tókönyv szerint Irak lerohanása után a háromcsillagos tábornok lenne a kormányzó, akinek a demokratikus választásokig főszerepe lenne.- Erre az emberre úgy emlékeznek az arab világban, hogy ő az “őrült arab”, aki részt vett az 1983-as grana­­dai invázióban. Nem kérünk a West Point-i tábornokból. Ne úgy kerüljön valaki a kormányzói székbe, hogy amerikában végzett, hiszen mi irakiak magunk akarunk a saját sorsunkról dönteni - mondja Samir.- Ha ez nem lehetséges, akkor a törzsek fellázadnak és szembe kerül­nek az Egyesült Államokkal - érvelt tovább a sejk. Ez is bizonyítja, hogy mennyire bonyolult a helyzet Irakot illetően. Nincs egyezség a törzsek között, sőt az arab országok között sem. Elég ha csak arra gondolok, hogy volta­képp hányat is írunk. A mohamedá­nok ugye 1763-at, a Síiták 1148-at. Irak Nyugat-Európában élő, Szad­dam elől elmenekült politikai emig­ránsai mindössze azt érték el, hogy ab­ban konszenzust teremtettek, miszerint a jövőben Bagdadban is 2003-at fognak írni. Ennyi. Más kérdésben nincs egyet­értés. Önrendelkezést akarnak, de tartanak egy török bevonulástól, illetve egy auto­nóm kurd állam létrejöttétől. Félnek at­tól is, hogy a térség közös ellensége, Iz­rael minden amerikai kapcsolatát fel­használja majd egy egységes arab fellé­péssel szemben. Márpedig van olyan el­képzelés, hogy szülessen meg egy önálló független Palesztina. Látható tehát, hogy sok még a megol­dásra váró kérdés. Samir például reálpo­litikusnak tartja magát.- Nem akarunk úgy élni, hogy mindig megszáll bennünket valaki. Mert mi ma­Sir Mark Aurel Stein Világjáró Klub megmászásának 50 éves arany jubileuma a történelem tükrében Magyarok az Everesten Előadó: Ács Zoltán, a 2002-es Magyar Everest Expedíció vezetője Diavetíséses élménybeszámoló Április 12-én, szombaton délután 4 órai kezdettel Az előadás helyszíne: Kass/th Terem 344 East 69 St New York, NY 10021 (1st és 2nd A ve. között) Tel: (212) 570 0911 Email: ckib@eurocenterplus.com írii'H'. eurocenterplus. com club rád Irakból, ha mondjuk nem számo­lunk a sok olajjal? Homok, hegy és kecs­ke. Ebből következik, hogy mi csak az olaj miatt vagyunk fontosak. Samir családjának évi majd 1 millió li­ternyi olajkitermelése volt egészen ad­dig, amíg nem kerültek szembe Szad­­dammal. így mind az apját, mind Samirt halálra ítélte a diktátor. Közel 3 milliárd dollárnyi exportjuk volt csak az olajból. Irak “fontosságáról” tett állítása tehát több, mint elgondolkodtató. Ettől persze még igaz az is, hogy Szaddam po­litikai rendszere régen megérett a meg­döntésre. Húszéin kegyetlenkedései, el­lenfeleinek kivégeztetései megalapozzák a belső forradalom lehetőségét. Elég ha csak arra gondolok, hogy már évekkel ezelőtt ketté szakadt az ország. Van ugye Eszak-Irak, és van Dél. Középen pedig ott van hatalma birto­kában Szaddam. Ez a hatalom látszik most meginogni. De ehhez a váltáshoz külső erő, amerikai segítség kell, hiszen a Húszéin vezette klán a maga 24 ezer fős családi-törzsi összetartozásával túl erős a belső ellenzékhez képest. Ezt bizonyí­totta az 1996-os forradalomi próbálkozás is, amely kudarcot hozott. A nagy kérdés tehát, hogy az amerikai segítséggel hatalomra kerülő politikus mikor és miért kerül majd szembe támo­gatójával?- Az arab ember már rég nem tevén ül, leszállt róla, gyalog jár, ismeri a szá­mítógépet. A mobiltelefont még nem, mert Szaddam betiltotta a használatát, de már rég nem a banán és a teve képe jellemzi az arab embert. Erre fel milyen röpcédulákat dobnak le az amerikaiak? “Ne harcolj az amerikai katona ellen!” - felirattal egy tevén ülő és banánt zabá­ié arab látszik. Már ez elég volt ahhoz, hogy vérig sértsék az irakiakat. Csoda ha pocsék képük van az embereknek az amerikaiakról? Samir szerint az a félő, hogy Irak nyakán ott van Törökország és az autonómiára törekvő Kurdisztán. Izrael esetleges fellé­pése pedig azért tűnik veszélynek, mert Szaddam Irakban üldözte a zsidókat. Kényes kérdéseket kell tehát megoldania a jövendőbeli iraki vezetőnek. Külön érdekessége a jelenlegi helyzetnek, hogy a politikai visz­­szatérést tervezgető sejk minden érintett partnerrel magyarul tár­gyalhat. Elmondása szerint az amerikai támadást tervező egyik tábornok magyar származású és kitűnően beszéli nyelvünket. Ugyanígy magyar beütéssel bír az iraki védelmi parancsnok is. Ha Samir állítása igaz, akkor a helyzet hasonlít a Los Alamosi szituáció­ra, ahol ugye minden, az atom­bomba fejlesztésében részt vevő tudós magyar származású volt. És a sort folytathatjuk tovább, mert ha Samir visszakerül országa politikai vezetésébe, akkor mit gondolnak ki lesz a Nemzeti For­radalmi Bizottság hadseregének pa­rancsnoka? Rosa Flores Eduard. O is magyar! Igaz, hogy Bolíviában született, de ap­ja magyar festő és költő volt. Chilében is élt a család, és az 1972-es Pinochet dik­tatúra elől menekültek haza, Budapest­re. Eduard a budapesti ELTE irodalom­­történeti fakultásán szerzett diplomát. Ezt követően egy barcelonai lap ma­gyarországi tudósítója lett. Politológiát tanult Barcelonában, majd a Dél-szláv háború kitörése után haditudósító lett. A háborús élmények hatására beállt a Horvát Hadseregbe és ott hősies küzde­lemben ezredesi rangig vitte. A háború után meg is kapta a horvát ál­lampolgárságot. Visszajött Budapestre és ré­gi kapcsolatait felhasználva dolgozni kezdett. Samirral, a Független Iraki kormány elnökével vállalt kö­zösséget. És most, miközben Önök, kedves olvasók e sorokat látják, ők ketten már kint van­nak Irakban, hogy politikai cél­jaikat véghez vigyék. Ezek után mondhatja bárki, hogy tőlünk magyaroktól távol áll az iraki háború!? Röviden púkat”, azaz nemcsak az alapszervezete­ken keresztül, hanem a tagozatokon át is be lehet lépni a Fideszbe. Várhatóan ugyanakkor olyan megoldás is szület­het, hogy a belépéshez a párt helyi szer­vezeteinek a jóváhagyása is szükséges lesz. Szintén alapszabály-módosítással biztosítanák, hogy a Fidesz területi el­ven szerveződő megyei struktúrája he­lyett az országgyűlési választókerületek legyenek a politizálás súlypontjai - írja a Népszabadság. Az újság úgy tudja, hogy az alapszabály-reform előkészíté­sét Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke hangolja össze. Az egyik módosí­tás biztosítaná, hogy a Fidesz májusi kongresszusán a jelenlegi szélesebb el­nökség helyett egy szűk, operatív elnök­séget válasszanak. Ennek nyomán az ed­digi hét alelnök helyett kettőt választa­nának. Az egyik minden bizonnyal Pokorni Zoltán lesz, aki vasárnap úgy nyilatkozott a Népszabadságnak: felké­rés esetén vállalná a jelölést. A KURATÓRIUMI ELNÖKSÉG Ú] ELNÖKI PÁLYÁZATOT ÍR KI Március 27. Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának új elnöksége nem tu­dott kétharmados többséggel elnökje­löltet állítani az Rt. vezető posztjára, ezért új pályázat kiírásáról döntött csü­törtöki ülésén. A testület a tanácskozást követően az MTl-hez eljuttatott közle­ményében utal arra, hogy a keddi el­nökségi ülésen bontották fel a beérke­zett elnöki pályázatokat. A kiírásra ki­lencen jelentkeztek. Három pályázat nem felelt meg a formai követelmé­nyeknek, így hat érvényes dokumentá­ciót értékelt az elnökség. A testület megállapította, hogy a pályázók több­sége magas színvonalú, a kiírásnak megfelelő pályamunkát adott be. "Azonban a döntéshez rendelkezésre ál­ló idő rövidsége miatt a testület nem tudott olyan különbséget tenni a pályá­zatok között, amellyel bármelyiket ki­emelhette volna" - írják. Hozzáteszik: ezért az elnökség új pályázat kiírásáról döntött a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 61. paragrafus (6) bekez­dése alapján. Az elnökség - külön hatá­rozatban - arról is döntött, hogy a pá­lyázat szövege változatlan marad, a ki­írás március 29-én, szombaton jelenik meg négy országos napilapban. Abban az esetben, ha a most elbírált résztve­vők az új felhívás alapján újra indulnak, pályamüvüket kiegészíthetik, de a 75.000 forintos pályázati díjat nem kell ismét megfizetniük - tartalmazza a köz­lemény. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon (UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (W. Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/£ax: 1-718-275-1223 Kari Bardosh producer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents