A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
10 A HÍD Röviden 2022-ig repül a három megmaradt űrrepülőgép Március 24. A Columbia tragédiájának árnyékában a NASA bejelentette: keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel 2022-ig lehetne üzembe tartani a három megmaradt űrrepülőgépet. A múlt héten New Orleansben megrendezett konferencián Michael Kostelnik, a NASA emberes űrrepülésért és az űrállomás-programért felelős vezetője és más szakértők felvázolták azokat a tennivalókat, amelyek a jelenlegi űrrepülőgép flotta élettartamának megnövelését szolgálják. A tervek szerint a flottának egészen addig kell aktívnak maradnia, amíg az új generációs technológiával épült gépek - amelyek fejlesztése a legelső fázisban van - fel nem váltják a jelenlegi űrrepülőgép-rendszert. Az új gépek első kipróbálása 12 évnél korábban nem várható, de a váltás valószínűleg nem azonnal következik be. A jelenlegi flottának - amely a Discovery, az Adantis és az Endeavour űrrepülőgépekből áll - reális számítások szerint 2022-ig kell kiszolgálnia a Nemzetközi Űrállomást. Természetesen rengeteg módosítást terveznek, amelyek során felhasználják a Columbia tragédiájának tapasztalatait is. Alapvető lesz például annak biztosítása, hogy a gépek legénysége rutinszerűen megvizsgálhassa és az eddigieknél sokkal hatékonyabban kijavíthassa az esetleges sérüléseket. A flotta legkorábban idén ősszel térhet vissza az aktív működéshez. Addig az űrállomás legénységének cseréjét és ellátását orosz űrhajók és teherűrhajók biztosítják. Fényes üstökös a Nap közelében- CSAK BEAVATOTTAKNAK A C/2002 VI jelzésű kométa viszonylag új ismerőse az emberiségnek, hiszen tavaly novemberben fedezték fel. Akkor még nagyon halovány volt a földi távcsövekkel nézve. Most ugyan nagyon is megközelítette a Napot, mindössze 0,15 csillagászati egységre, és ennek megfelelően fényes csóvát is növesztett, de mégsem látni, mert a Nap fényessége elnyomja az övét. (Egy csillagászati egység a Nap-Eöld közepes távolsága, azaz 150 millió kilométer.) A NASA és az európai űrügynökség ESA közös szondája, a SOHO azonban speciális műszereivel le tudta fényképezni a kométát. A SOHO fényképező berendezése ugyanis egy "korongot illeszt" a napra, azt eltakarva mintegy mesterséges "fotónapfogyatkozást" idéz elő, és így láthatóvá válik a forró égitest közvetlen környezete. A C/2002 VI, vagy NEAT kométa kozmikus vándorlása során egyszer már a Naprendszer belső vidékére került, de ez 37 ezer évvel ezelőtt történt. A tudósokat az is érdekli: mennyire sínyli meg a kométát az, hogy veszélyes közelségbe került a Naphoz. Először azt is feltételezték, hogy darabjaira szakad az égitest a Napból kiáramló nagy forróság miatt. Ez (egyelőre) nem történt meg, de izgalmas, hogy a napszél, a Napból kiáramló forró töltött részecskék miként hatnak az immár "kifelé" igyekvő üstökösre. Bemutatták az első fényképet EGY ÁLLÍTÓLAGOS KLÓNBÉBIRÓL Március 25. A Ráeliánus szekta „tudományos” vállalkozása, a Clonaid 2002 karácsonyán bejelentette, hogy segítségükkel megszületett az első klónozott ember. Az első klónozott csecsemő világrajöttének bejelen-Tudomány_____________________________ ____________________2003. MÁRCIUS 28. LAVINAVESZÉLY Március 24. A természet teljesen kiszámíthatatlan. A legnagyobb természeti katasztrófák mind-mind váratlanul érnek bennünket, ugyanis sem a földrengések, sem a földcsuszamlások nem jelezhetőek előre. Eddig a lavinákról is csak megközelítő adatokat tudtak szolgáltatni a tudósok. Most azonban egy Svájcban kifejlesztett berendezés segítségével néhány lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy a magashegyekben túrázók vagy síelők idejében értesüljenek a lavinaveszélyről. Az úgynevezett SnowMicroPen-t egyelőre csak Svájcban, Ausztriában, Indiában és az Egyesült Államokban használják. A téli időszakban szinte minden héten hallhatunk híreket meggondolatlan síelőkről, figyelmetlen hegymászókról. Olyan áldozatokról, akik nem vették komolyan a táblákon jelzett lavinaveszélyt. Márpedig attól a pillanattól fogva, hogy megindul a hömpölygő fehér áradat, már senki sem tehet semmit. A katasztrófát túlélni csak a csodával határos módon lehet. Ha valaki át is vészeli a több száz kilométer per órával rázúduló, több tonnás tömeget, és nem fullad meg perceken belül a levegőhiánytól, az sem tehet már sokat a hó fogságában. De, hogy pontosan miért is indulnak el ezek a pusztító görgetegek? Szakértők szerint elég néhány centiméter friss hónak hullnia egy már tömörebb jeges rétegre. Akkor pedig egy hangosabb kiáltás vagy egy rossz helyre tévedt síelő is elindíthat egy lavinát. Juhász Árpád geológus azt mondja, hogy a havazások közötti szünetben a hó felszíne keménnyé válik. Ha pedig erre a megkeményedett felületre jön egy újabb nagy havazás, akkor az arra érkező friss hótömeg mint egy szánkópályán hihetetlen sebességgel elindulhat lefelé. Tehát ahhoz, hogy megtudhassuk, vajon kellően biztonságos-e a sípálya, amelyen siklani szeretnénk, egy másfél méter mély árkot kellene ásnunk. így a hó rétegzettsége árulkodik arról, érdemes-e felcsatolni a síléceket. És ha hiszik, ha nem, eddig a szakemberek is ezt a módszert alkalmazták. Most azonban megoldódni látszik a lavina előrejelzés problémája. Egy svájci kutató ugyanis kifejlesztett egy alig hét kilogrammos berendezést, amellyel pontos adatok gyűjthetőek a hó aktuális állapotáról. A világon mindössze négy helyen alkalmazzák az úgynevezett SnowMicroPent. Az ausztriai Innsbruckban például Reinhardt Fromm, az Innsbrucki Lavinakutató Intézet meteorológusa az, aki a lavina előrejelző berendezést nap, mint nap alkalmazza. A szerkezet egy teleszkópos berendezés. Úgy működik, hogy a kutató egy majdnem két méteres rúdból, ceruzahegyre emlékeztető szenzort juttat a hóba. A pálca addig megy, amíg a hórétegeken áthatolva el nem éri a szilárd talajt. Ez idő alatt pedig egy számítógép rögzíti az adatokat a hó mélységéről és szilárdságáról. A méréseket több helyen is elvégzik, így pontos képet kapnak arról, hogy hol és mikor várható egy esetleges lavina. Gyakorta egyébként maga az ember hoz létre lavinákat a saját biztonsága érdekében. Innsbruckban a hegyet minden reggel egy öttagú úgynevezett lavinaőr csapat ellenőrzi. Ha az öt lavinafigyelő közül egy is azt mondja, hogy életveszélyes a sípálya, azt azonnal lezárják, és elrendelik a szükségrobbantást, mellyel több ezer életet menthetnek meg, hiszen így kordában lehet tartani a természet erejét. Sugárzás és felmelegedés Március 21. A NASA szakembereinek megfigyelései azt bizonyítják, hogy a napból kilépő sugárzás ereje a XX. században növekedett - ez a jelenség globális felmelegedés folyamatát is erősítheti, vélik az amerikai kutatók A NASA mérései szerint a Napból kilépő sugárzás mennyisége, nagyjából tízévente 0,05%-kal növekszik. Éz a jelenség, amennyiben folytatódik, a Földi klímaváltozást tekintve meghatározó jelentőségű lesz. Az amerikai űrhivatal a ’70-es évektől kezdte folyamatosan megfigyelni a napsugárzás változásait, de már korábbról is származnak adatok a Naptevékenységek következtében mérhető napból kilépő sugárzás változásairól. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a XIX. Század végétől a napsugárzás mértéke folyamatosan növekszik. A NASA szakemberei szerint, amennyiben ez a trend a XX. században folyamatosnak volt mondható, akkor a napjainkban tapasztalható globális felmelegedést kiváltó hatások egyik fontos összetevőjeként is azonosítható ez a fokozottabb naptevékenység. Természetesen nem arról van szó, hogy az eddigi 0,05%os emelkedés jelentékenyen befolyásolta volna a globális felmelegedés ütemét, de annyi biztos, hogy amennyiben ez a folyamat még egy évszázadon keresztül tartana, akkor a Földet érő többletsugárzás már jelentősen befolyásolhatja bolygónk légkörének változását. A fenti következtetéseket tartalmazó tanulmányt 24 évnyi, egymást kiegészítő műholdas megfigyelés adatai alapján készítették a NASA Goddard Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók azt remélik, hogy munkájuk a globális felmelegedés folyamatait tanulmányozó klimatológusok számára segíthet, hogy a klímaváltozást előidéző, embertől származó, illetve a Nap okozta összetevők sikeresen megkülönböztethetőek legyenek.
