A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-31 / 87. szám
2003. JANUÁR 31. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 HÁBORÚELLENES TÜNTETÉSEK VILÁGSZERTE Január 19. Több tízezer tüntető vonult az utcákra Európa nagyvárosaiban és Ázsiában az Irak ellen készülő támadás ellen tiltakozva. Brüsszelben mintegy ötezren vonultak utcára elítélve az Egyesült Államok iraki politikáját. A tüntetők transzparenseiken Washington “lefegyverzését” követelték és a feliratokon egyebek között a “Nem adunk vért olajért” mondatot lehetett olvasni. Nagy-Britanniában, Londontól északra mintegy négyszázan vonultak a brit egyesített fegyveres erők north-A több ezer madridi tüntető a városhoz közeli Torrejónba, az egykori amerikai támaszponthoz vonult. A megmozdulást baloldali csoportok szervezték. Itt is hirdették a feliratok: “Ne adj vért az olajért, Állítsuk meg az imperialista háborút.” Több megmozdulás volt vasárnap a török fővárosban, Ankarában és az ország legnagyobb városában, Isztambulban is. A tüntetők feliratai egyebek között azt hirdették: woodi támaszpontjához. A rendőrség útját állta a tüntetőknek, akik egy ökumenikus istentiszteletet tartó csoporthoz csatlakoztak. A több vallás híveiből szerveződött csoport tagjai a Bibliából, a Koránból, Gandhi írásaiból olvastak fel, énekeltek és háború-ellenes plakátokat lengettek. Tüntettek az iraki háború ellen Ciszjordániában. A több ezer résztvevő iraki és palesztin zászlókkal vonult az utcára. Dzsenínben ezerötszázan, Túl- Karmban ezren követeltek békét Iraknak. Az Irak elleni agresszió egyet jelent a palesztin nép és az egész arab világ elleni támadással - hirdette az egyik felirat. “Nem leszünk az Egyesült Államok zsoldosai.” Washingtonban is több százan tüntettek vasárnap az iraki háború ellen. A tüntetők a szombati több tízezres békés megmozdulásnak csak a töredékét tették ki. A tiltakozók az igazságügyi minisztérium épületétől a Fehér Ház elé vonultak amerikai zászlókat lengetve, amelyeken a csillagok helyett a béke jelképe volt látható. Néhány tüntető a Fehér Ház közelében egy útelzáráson megpróbált átmászni, őket letartóztatták. A szónokok szerint George Bush amerikai elnök fegyverzetellenőrzést követel mindenhol, így méltányos lenne a Fehér Házat is átvizsgálni, tömegpusztító fegyverek után kutatva. Áz egyik szónok azzal vádolta az amerikai rendfenntartó erőket, hogy 2001 szeptember 11 óta rasszista boszorkányüldözést folytatnak. A chicagói városi tanács ellenzi az Irak elleni háborút, amíg nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy Bagdad valóban veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve. A harmadik legnagyobb amerikai város ezzel San Francisco, Seattle, Ithaca és Kalamazoo példáját követte, amelyek hasonló határozatot fogadtak el. Oszama bin Laden és a mobiltelefonja Január 21. Oszama bin Laden egyszerű csellel rázta le üldözőit 2001 végén Afganisztánban, a Tora-Bora hegységben vívott harcokban: a The Washington Post keddi száma szerint az al-Kaida terrorszervezet vezetője a Pakisztánba vezető hegyi ösvények felé menekült, műholdas mobiltelefonját előtte marokkói testőre kezébe nyomva, aki azután a másik irányba futott. A trükköt arra a nyilvánvaló gyanúra alapozták, hogy az amerikai hírszerzés a mobiltelefon révén megpróbálja bemérni Oszama bin Laden tartózkodási helyét. Abdallah Tabarak sűrűn használta is a készüléket, hogy tévútra vezesse az üldözőket. A 43 éves marokkói férfit végül elfogták a maroktelefonnal együtt. Jelenleg a kubai Guantánamói-öbölben lévő amerikai támaszponton őrzik 600 fogolytársával együtt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az al-Kaida tagja, illetve a tálibok katonája volt. Áz Abu Omar néven is ismert testőr nagy tekintélyre tett szerint a fogolytáborban, és több éhségsztrájkot is szervezett. A guantánamói fogolytábor, a Camp Delta megközelíthetetlenségét jelzi, hogy a lap értesüléseit Rabatban szerezte marokkói tisztségviselőktől, akik a támaszponton kihallgathatták az észak-afrikai arab ország ott őrzött állampolgárait. 2001 novemberében B-52-es bombázók és támadóhelikopterek támogatásával az amerikai különleges erők hadműveletet indítottak a Tora-Bora hegység barlangrendszerébe visszahúzódott terroristák kifüstölésére. Mobiltelefon ide, mobiltelefon oda, egyes elemzők szerint az amerikaiak alapvetően azért szalasztották el az alkalmat az al-Kaida vezérének elfogására vagy megölésére, mert a szükségesnél sokkal kevesebb amerikai katonát vetettek be a harcokban, és túlságosan is afgán szövetségeseikre hagyatkoztak a hágók lezárásában. Röviden Újabb bin Laden felhívás Január 20. Újabb Oszama bin Ladennek tulajdonított felhívást közölt eg)' arab lap. A Londonban szerkesztett as-Sark al-Auszat vasárnapi számában részletek jelentek meg eg)' olyan, a muszlimokat a “keresztes koalíció” elleni összefogásra biztató, 26 oldalas felhívásból, amelyet állítólag az al-Kaida terrorhálózat feje maga írt - jelentette az AR Bár az amerikaiak afganisztáni hadjáratának kezdetétől fogva számos írott szöveget, illetve magnóra- vagy videóra felvett nyilatkozatot tulajdonítottak a 2001. szeptemberi terrortámadások főbűnösének tartott bin Ladennek, máig sem tudni, hol van a szaúdi születésű iszlám szélsőséges, és egyáltalán él-e még. Találtak négy üres rakétafejet Január 19. Az irakiak közölték az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetőjével, hogy maguk is találtak négy, vegyi töltet hordozására alkalmas üres rakétafejet. Mint Hans Blix vasárnap este Bagdadban jelezte, az irakiak szerint olyan üres rakétafejekről van szó, mint amilyeneket az ENSZ- ellenőrök leltek a múlt héten - mondta Blix. Az ENSZ-szemlézók egyik csoportja tizenegy, vegyi töltet hordozására alkalmas rakétafejre bukkant csütörtökön egy dél-iraki lőszerraktárban. Bagdad azt állította, hogy az 1980-as években importált, régen elavult rakétafejekről van szó, amelyeket lepecsételt ládákban felejtettek. Az USA “zavarónak és komolynak” minősítette a leletet. Blix viszont azt mondta, hogy “nem nagy dolog”. Irak lesz az amerikaiak temetője Január 20. Irak lesz az amerikai csapatok temetője, amennyiben az Egyesült Államok megtámadja az országot - hangoztatta hétfő este az iraki elnök katonai vezetők előtt. Szaddám Húszéin szavai szerint, akit az iraki INA hírügynökség idézett, a háború kérdése nem a katonák számától függ, hanem a jó vág)' rossz ügy szolgálatától. “Az ellenséges erők képesek lehetnek csapást mérni ránk, ám a támadás visszaverése nyomán Irak lesz a temetőjük, ha Allah is úgy akarja” - mondta a elnök. Szaddám Húszéin saját bevallása szerint “nem idegeskedik” az esetleges amerikai támadás miatt, nem szenved álmadaaságtól, s arra intette a katonai vezetőket is, hogy ne essenek pánikba, vegyenek róla példát “Higgyék el, nyugodt az álmom: rögtön elalszom, amint a párnára hajtom a fejem. Éjszakai békémet csak egy dolog zavarhatja meg: ha valami fontos gondolatom támad, gyorsan felkelek, felírom, és már alszom is tovább.” Amerika támadni fug Január 21. Az iraki alelnök szerint a bagdadi kormány bővíti együttműködését az ENSZ fegyverzetellenőreivel a vasárnapi-hétfői tárgy alások eredményeként létrejött új megállapodás alapján, de biztos abban, hogy az Egyesült Államok mindenképpen megtámadja Irakot. Bármelyik percben lehetséges, ha még itt vannak is az ellenőrök, hogy megindul a támadás - idézi Taha Jaszin Ramadan iraki alelnököt az AR Az alelnök szerint Washington csak azért küldte a fegyverzetellenőröket Irakba, hogy válságot provokáljon. Ez azonban nem sikerült, mivel Bagdad jól együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Ramadan attól tart, hogy’ az ellenőrzés ellenére háború lesz. Az ellenőrök feladata az, hogy megvizsgálják, Irak rendelkezik-e atom-, biológiai- vagy vegyi fegyverekkel, illetve képese ilyeneket előállítani. Áz Egyesült Államok katonai csapással fenyegette meg Irakot arra az esetre, ha az ország nem tesz eleget az ENSZ által rá rótt leszerelési kötelezettségeinek.
