A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-31 / 87. szám
4 ahíd A NAGYVILÁG HÍREI 2003. JANUÁR 31. A brit kormány bizonyítani tudja Január 29. Irak menedéket nyújt az al- Kaida terrorhálózat operatív embereinek - közölte szerdán a brit kormányfő hivatala. Tony Blair szóvivőjének nyilatkozata szerint a brit kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy az Oszama bin Laden nevével fémjelzett terrorcsoport tagjai az iraki kormány védelmét élvezik. Ez az első eset arra, hogy a brit kormány egyértelműen összefüggésbe hozza az al-Kaidát Szaddám Húszéin rendszerével. Bizonyos fokú kapcsolatra Blair már néhány napja is utalt, jóllehet kevésbé egyértelműen. A miniszterelnök az alsóházi bizottsági elnökök előtti, évente esedékes meghallgatásán a múlt héten azt mondta: nincs közvetlen bizonyíték az al-Kaida terrorszervezet és Bagdad kapcsolatára, de ez nem indokolja annak megállapítását, hogy nincs is semmiféle kapcsolat, sőt a szervezet és "egyes iraki emberek kapcsolata" bizonyosnak látszik. A Downing Street szóvivője ezt szerdán úgy pontosította: az iraki rendszer természetéből következik, hogy az al-Kaida emberei nem lehetnének az országban, ha Bagdad hivatalosan nem lenne hajlandó menedéket nyújtani nekik. Blair a múlt heti parlamenti meghallgatáson kijelentette azt is: bizonyosnak tartja, hogy az al-Kaida megpróbál valamilyen formában terrorcsapást mérni Nagy-Britanniára. Szavai szerint erre utalnak az akkoriban végrehajtott nagy-britanniai rendőrségi akciók is. A múlt héten rohamozta meg a Scotland Yard különleges ügyosztályának 150 fős osztaga London egyik legnagyobb mecsetjét, ahol hét személyt - hat észak-afrikait és egy kelet-európait, nem hivatalos hírek szerint egy albánt - vettek őrizetbe, fegyvereket, údeveleket foglaltak le, sőt, meg nem erősített brit lapértesülés szerint vegyi hadviselés hatásai elleni védőruhákat is találtak az iszlám vallási központban. Február második felében indul a katonai művelet Irak ellen Január 22. Az orosz hadsereg vezérkarának információi szerint az Egyesült Államok és szövetségesei február második felében indítják meg a katonai műveletet Irak ellen. Az orosz katonai vezetés egyik névtelenül nyilatkozó magas rangú képviselője azt közölte szerdáh az orosz Interfax hírügynökséggel, hogy Irakra egyszerre mérnek majd csapásokat a levegőből, a tengerről, valamint a szárazföldről, és a háború előreláthatóan egy hónapon belül befejeződik. Moszkva úgy tudja, hogy a hadműveletek rögtön elkezdődnek, amint 150 ezer amerikai és szövetséges katona lesz a Perzsa-öböl térségében (számuk most 100 ezerre tehető.) Az orosz katonai vezető úgy vélekedett, hogy a háború valódi célja az olaj fölötti ellenőrzés megszerzése. Alexander Vershbow moszkvai amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilapban szerdán megjelent interjújában, hogy Washington értelemszerűen kizártnak tartja az orosz részvételt az Irak elleni akcióban, de támogatást, vagy legalábbis politikai megértést vár Moszkvától. Milutinovic jelentkezett a hágai Nemzetközi Törvényszéken Röviden Terrorista támadás fenyegeti Január 27. A cseh polgári hírszerzés és a katonai felderítés is olyan információkat kapott a szövetséges államok titkosszolgálataitól, hogy Csehországot terrorista támadás veszélye fenyegeti - mondta Frantisek Bublan, a polgári hírszerzés, illetve Josef Proks, a katonai felderítés vezetője. "Ezek az információk valamivel komolyabbak, mint azok a figyelmeztetések, amelyeket korábban kaptunk" - mondta Bublan. A titkosszolgálati vezető szerint nem zárható ki, hogy az értesülések éppen abból a központból származnak, amely a támadásokat tervezi. Bublan nem zárta ki azt sem, hogy ezek a - szerinte néhány fős - terrorista csoportok esetleg kapcsolatban állnak az al-Kaida terrorszen ezettel. Nyolcmillió észak-koreait FENYEGET AZ ÉHHALÁL Január 18. Nyolcmillió ember életét fenyegeti éhezés Eszak-Koreában - figyelmeztette a nemzetközi közösséget szombaton Pekingben Maurice Strong, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja. A vezető ENSZ-diplomata óvott attól sajtóértekezletén, amelyet négynapos észak-koreai látogatásáról visszatérőben tartott a kínai főváros repülőterén, hogy bárki is összekapcsolja az éhező észak-koreai lakosok segélyezését a jelenlegi plitikai válsággal, amely Phenjan nukleáris programjával kapcsolatban alakult ki a kelet-ázsiai térségben. “Nem szabad gyermekeket, betegeket, idős embereket egy plitikai válság áldozataivá tenni, hiszen nekik semmi közük a válság kialakulásához" - mondta. Eszak-Korea hét éve súlyos élelmezési gondokkal küzd, és erősen rá van utalva a külső segélyekre 23 milliós lakosságának élelmiszerrel való ellátásában. Ez a helyzet részint a közpntosításra épülő gazdaságplitika csődjének, részint a vissza-visszatérő súlyos természeti csapásoknak a következménye. Nyugati becslések szerint csaknem kétmillió ember halt éhen a kelet-ázsiai kommunista országban 1995 óta. Ismét sztrájkolnak a BRIT TŰZOLTÓK Január 21. Ismét sztrájkba léptek kedden a brit tűzoltók, akik tavaly óta próbálják hasonló akciókkal elérni 40 százalékos fizetésemelési követelésük teljesítését. A kedd délelőtt kezdődött 24 órás munkabeszüntetést a tervek szerint január 28-án, majd február 1- jén újabb, de akkor már 48 órás sztrájkok követik, ha addig nem sikerül egyezségre jutni a tűzoltókat munkáltató helyi tanácsokkal. A keddi a harmadik tűzoltósztrájk Nagy-Britanniában a bérvita kezdete óta. A tárgyalások két évre szóló 11 százalékos béremelési ajánlatnál szakadtak meg hétfő este. A tűzoltósztrájk ismét komoly felfordulással jár a londoni tömegközlekedésben is, mivel megint lezárták azt a húsz metróállomást, ahonnan csak liften lehet feljönni, és tűz vág)- üzemzavar esetén csak a tűzoltók tudnának segíteni. Az újabb sztrájk plitikailag kényes időpontban kezdődött, a tűzoltókat ugyanis rendre a hadsereg helyettesíti sztrájk idején. Éppen hétfő este jelentette be azonban a brit kormány az utóbbi tíz év legnagyobb mozgósítását. A közlemény szerint 30 ezer katona - a szárazföldi haderő negyede - indul a Perzsa-öböl térségébe, a tűzoltók biztonságos helyettesítéséhez pdig legalább 19 ezer katona készenlétben tartása szükséges. Január 20. Önként jelentkezett hétfőn a hágai Nemzetközi Törvényszéken Milan Milutinovic volt szerb elnök, akit rögtön a törvényszék fogdájába szállítottak. A 60 éves politikus ellen 1999 májusában, Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnökkel egyidejűleg emelt vádat a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó intézmény. A vádirat szerint Milutinovicot közvetett felelősség terheli az 1998-99-es koszovói konfliktusban a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokért. Miloseviccsel és Milutinoviccsal együtt akkor három másik jugoszláv vezetőt, Dragoljub Ojdanic volt vezérkari főnököt, Nikola Sainovic volt miniszterelnök-helyettest és Vlajko Stojiljkovic volt szerb belügyminisztert is vád alá helyezték Hágában. Ojdanic és Sainovic már korábban jelentkezett a törvényszéken, Stojiljkovic pedig tavaly áprilisban öngyilkos lett. Milutinovic esetében tekintetbe vették, hogy a múlt év végéig Szerbia hivatalban lévő elnöke volt. Mandátuma december 29-én járt le. A belgrádi hatóságok azt kérték a törvényszéktől, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel pere kezdetéig ne tartsa őrizetben Milutinovicot. A vádirat szerint Milutinovic azoknak a volt jugoszláv vezetőknek a szűk csoportjához tartozott, akik az 1999-es koszovói konfliktus idején aktívan közreműködtek több százezer albán polgári személy elűzésében. A vele együtt vád alá helyezett Milosevichez hasonlóan ő is kezdettől fogva határozottan tagadta, hogy bármilyen felelősség terhelné a koszovói események miatt. Állítása szerint hivatali ideje alatt semmilyen formában nem gyakorolt ellenőrzést a jugoszláv fegyveres erők felett. Radomir Markovié, a szerb titkosrendőrség volt főnöke azonban a Milosevic-perben tett korábbi tanúvallomásában arról is beszámolt, hogy a koszovói konfliktus idején Milutinovic naponta kapott jelentéseket a tartományban zajló eseményekről. Milutinovicot négyrendbeli emberiség elleni és egyrendbeli háborús bűncselekményekkel vádolja a hágai törvényszék. A 2001 októberében módosított vádirat szerint a politikus a koszovói konfliktus idején betöltött tisztségeiben - szerb elnökként és a legfelső védelmi tanács tagjaként - felügyeletet gyakorolt azok felett a szerb rendőri alakulatok felett, amelyek a jugoszláv hadsereg oldalán részt vettek az atrocitások elkövetésében.
