A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
8 A HÍD Hazai hírek 2003. MÁRCIUS 28. HARCBAN ÁLLUNK? Röviden Medgyessy népszerűbb, mint Orbán, Horn vagy Antall volt Március 24. Az elmúlt egy hónapban a kormánypártiak közül csak Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének Kiss Péternek, a MeH nemrégiben kinevezett vezetőjének és Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek sikerült növelnie népszerűségét - idézi a Szonda eredményeit a Népszabadság. Bárándy Péter igazságügyi-, Jánosi György sport-, László Csaba pénzügyi- és Kovács Kálmán informatikai miniszternek azonban 3 ponttal csökkent a népszerűségi indexe. Medgyessy Péter 60 ponttal a harmadik helyen, Kovács László 53 ponttal a lista első negyedében található. Most debütál a rangsor tagjaként Burány Sándor. A munkaügyi miniszter a kevéssé ismert politikusok közé tartozik, s a közepesnél valamivel alacsonyabb, 45-ös a rokonszenvmutatója. Az első három helyezett személye változatlan, s lényegében pontszámaik és sorrendjük sem módosult az elmúlt hónapokban. Ez különösen a miniszterelnök esetében figyelemre méltó, hiszen elődjei kormányzásuk ezen időszakában rosszabbul álltak. Orbán Viktor 1999 tavaszán 53 ponttal a középmezőnyben, Horn Gyula 1995 ugyanezen időszakában 44 ponttal a lista utolsó harmadában, mint ahogy Antall József 1991 tavaszi megítélése is hasonló, 45 pontos volt. A választások után a parlamentből kiszorult pártok azóta sem tudtak megizmosodni, s vezetőik is inkább a politikusi lista vége felé találhatók. Még Kupa Mihály áll a legjobban, folyamatosan tartva a 48 és 50 közötti pontszámokat. Jóval rosszabb helyzetben található Thürmer Gyula és Csurka István. A Munkáspárt elnöke a hónapok többségében meghaladja a 30 pontot. A MIEP-elnök a választások óta nem tudott felülemelkedni a 20 ponton. Orbán szélesre tárná a kapukat, DE CENTRALIZÁLNA Március 24. A Népszabadság információi szerint a héten eldőlhet, hogyan módosítják a Fidesz alapszabályát, a változtatást ugyanakkor csak a májusi kongresszus szentesíti. Orbán Viktor elképzelései szerint „szélesre tárnák a ka-Gaál Péter Megkezdődött az iraki háború. És megkezdődött a szócsata Budapesten. Mádl Ferenc köztársasági elnök sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi szervezetek, az ENSZ, és a Nato nem tudott egységes álláspontot kialakítani, noha Irak leszerelésével mindegyik fél egyetértett. Úgy fogalmazott, hogy “háború van, de Magyarország nem vesz részt harci cselekményekben, az ország területe nem hadszíntér.” Majd így folytatta: “Abban is bízni kell, hogy Irak lefegyverzésének folyamata valahogy visszakerül a kollektív biztonsági rendszerek keretei közé. Nagy kár, hogy az egység, a hitel, a hatékonyság átmenetileg válságba került.” Medgyessy Péter kormányfő, aki hivatalában kereste fel és tájékoztatta a biztonsági intézkedésekről az államfőt, így nyilatkozott a helyzetről: “A kiindulópont az volt, hogy Irak valós veszélyt jelent a világnak, és ezt a problémát meg kell oldani, és lehetőség szerint keresni kell a békés megoldás eszközeit. A lehetőségek kimerültek, ezért indult meg a támadás Irak ellen. Ugyanakkor már most látszik, hogy mennyire hiányzik a közös európai biztonságpolitika, és jó lenne, ha létrejönne egy olyan csoport az EU-ban, amely a közös biztonságpolitika megvalósításának intézményi hátterét teremtené meg. Mindemellett-folytatta a magyar kormányfő-, az új Irak építésében Magyarországnak gazdasági érdekei lehetnek”. Mind az állam-, mind a kormányfő annak a reményének adott hangot, hogy a háború rövid lefolyású lesz és a lehető legkevesebb emberáldozatot követeli majd. A Fidesz mindeközben a következőket fogalmazta meg. “Magyarország katonailag nem, de jogi és politikai értelemben hadviselő fél az Irak ellen folyó háborúban. “ Orbán Viktor Brüsszelben háborúpártinak nevezte a magyar kormányt. Mindezt az Európai Konzervatív Pártszövetség vezetőinek találkozóján fejtette ki a volt miniszterelnök. Orbán szerint ugyanis semmilyen szövetségi kötelezettség nem teszi kötelezővé hazánk bárminemű szerepvállalását az Irak elleni háborúban. Főként nem, hiszen egyik nemzetközi intézmény sem hozott erre vonatkozó határozatot. Orbán szerint Budapest nem békepárti, sőt a kormány a Parlament kicselezésével kötelezte el magát a háború mellett. Kovács László külügyminiszter visszautasította a vádakat. Szerinte “a katonai erő bevetése sajnálatos, de jobb, mintha a világ tétlenül nézné, hogy mit tesz Szaddam Húszéin.” Mert a diktátor véleménye szerint képes lenne a tömegpusztító fegyverek bevetésére. Kovács azt is közölte: “ a kormány mindig békepárti volt, ma is az. A magyar légtér átengedése az amerikai csapatok számára nem más, mint az 1998-as országgyűlési határozat érvényesítése. Az, hogy Bush hazánkat a harmadik helyen említette, mint akik támogatjuk az Egyesült Államokat, nem jelent mást, mint annak elismerését, hogy átengedtük a légteret, a taszári repülőbázist.” Németh Zsolt, volt külügyi államtitkár egyenesen harcban álló félnek nevezte Magyarországot. A Fideszes politikus szerint hazánk a háborús koalíció tagja és nem tett semmit annak érdekében, hogy a magyar kormány lekerüljön az Egyesült Államokat támogató 30-ak listájáról. Németh szerint eljött az egyenes beszéd ideje. “Az Egyesült Államok nem rendelkezik a háborúhoz nemzetközi felhatalmazással.” Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte: “a terrorveszély a levegőben van, ami fokozott biztonsági lépéseket igényel. De reményeink szerint sikerül elkerülni, hogy Magyarországot ez elérje. “ Érdekes a helyzet, a Fidesz szerint a magyar kormány háborúpárti, sőt a világ hadban álló félként tartja nyilván hazánkat. Nem katonailag, de politikailag és jogilag igen. Főként azt sérelmezi a Fidesz, hogy a kormány egy öt évvel ezelőtti országgyűlési határozatra hivatkozva, a T. Ház nélkül döntött a magyar légtér amerikaiaknak történő átengedéséről. Márpedig a Fidesz ezt a kérést nem szavazta volna meg az országgyűlésben. Amikor pedig az év elején, az iraki ellenzékiek amerikai kiképzése céljából a taszári légibázis átengedéséről akart parlamenti voksolást az MSZP, akkor a Fidesz azt mondta, hogy a kabinet saját hatáskörben is dönthet. Hogy mi ennek az értelme? íme a Fidesz válasza: “Szerencsésnek tartjuk, hogy az iraki háború és az azzal kapcsolatos konfliktusokért a kormánynak kell viselnie a felelősséget, de a népszerűtlen döntések következményeit is” -jelent meg az idézet a Népszabadságban. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Állampolgárság Ingatlan — adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT Boldoggá avatták Battbyány-Strattmam Lászlót Március 23. Rohanó világunk számára korszerű üzenetet hordoz, hogy a pápa a boldogok közé iktatta Batthyány- Strattmann Lászlót - nyilatkozta Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki részt vett a római Szent Péter-téren a "szegények orvosának" boldoggá avatási szertartásán. A téren tízezrek gyűltek össze, hogy jelen legyenek a szentmisén, amelyen a szentatya öt személyt emelt az oltárra. A magyar és az osztrák zarándokok száma megközelítette a hatezret. A szentmisén megemlékeztek Batthyány-Strattmann László (1870- 1931) életéről, amelynek során a saját várkastélya egyik szárnyában berendezett kórházában a rászorulók tömegeit gyógyította szemspecialistaként. Az ő mennyei közbenjárására történt egyik csodás gyógyulást a katolikus egyház hitelesnek fogadott el. A magyar köztársasági elnök a delegáció tagjaival a szertartás végén az oltár előtt helyet foglaló II. János Pál pápához járult rövid üdvözlésre. Az esemény alkalmából a köztársasági elnök fogadást adott a Római Magyar Akadémia épületében. Mádl Ferenc újságíróknak kifejtette: ez az esemény korszerű üzenetet hordoz mai rohanó világunkban. Hiszen példaként állít elénk egy embert, aki egész életét, vagyonát, tudását, hivatását lelki indíttatásból, keresztényi emberszeretetből a szegények, az elesettek, a hontalanok és a betegek megsegítésének szentelte. Ez ráirányítja a mai állami és szociális intézmények, az önkormányzatok figyelmét a szegények, rászorulók, hátrányos helyzetűek problémáira - mondta az államfő.
