A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-14 / 93. szám
10 a HÍD Tudomány 2003. MÁRCIUS 14. Röviden Egy tucat új hold a Jupiter körül Március 10. A Naprendszer legnagyobb bolygója immár több mint félszáz ismert holddal rendelkezik. A Jupiter valóban egy kis naprendszer a Naprendszerben: az újakkal együtt 52 ismert holdja van. A második helyezett Szatumuszt "mindössze" harminc ismert szatellit kíséri. A Jupiter 12 új holdját 2003 februárjában fedezte fel Scott Sheppard és David Jewitt (University of Hawaii, USA), Jan Kleyna (Cambridge University, UK) nevű kollégájukkal együttműködve. A holdak létezését március elején jelentették be hivatalosan. Az új holdak kis méretűek (2-4 kilométeres átmérő), és a bolvgótól távol keringenek. A bolygó forgásával ellentétes (retrográd) irányban keringenek, mint ahogyan azt az ún. irreguláris (szabálytalan pályájú) holdaktól megszokhattuk. Valószínűleg a gázóriás által befogott kisbolygók lehetnek. Áramfejlesztő tehenek Március 11. Már régóta köztudott, hogv a szarvasmarhák trágyájából kinyert biogázzal elektromosságot lehet termelni. A Haubenschild Farms az első olyan farm Minnesota államban, amelynek tehenei áramot termelnek. A 760 szarvasmarha istállótrágyájából anaerob baktériumok segítségével szabadítják fel a metánt az áramtermeléshez - számol be a kezdeményezés részleteiről Minnesota állam vidékfejlesztési ügynökségének havilapja, az AG Innovation News. A metán elégetésével előállított elektromos áram az egész farm, valamint 78 átlagos méretű otthon fogyasztását fedezi. A technológiával nemcsak új bevételi forráshoz jutottak a gazdák, de a környéket is megszabadították a bűzös trágyaszagtól. A farmon naponta 80- 90 ezer liter istállótrágya keletkezik. Ebből körülbelül 2200 köbméter biogázt lehet kivonni, amellyel háromezer kilowattóra elektromosság állítható elő. Az újrahasznosított újságpapírral kevert tehéntrágyát naponta háromszor kaparják ki az ólakból. A matériát egyenletes sűrűségűre keverik, majd belepumpálják egy 1,3 millió literes fedett emésztőtartályba. A trágyát ez után 37 Celsius fokra melegítik fel, így teremtve kedvezőbb feltételeket a metántermeló baktériumoknak. A begyűjtött metánt egy átalakított gázmotorban égetik el, amely egy' 150 kilowattos elektromos generátort hajt meg. A motor hőkibocsátásával az ólakat és az emésztótartályt fűtik. Haubenschild elmondása szerint a termelt áram 45 százalékát saját maguk használják fel, s ezzel hetente hétszáz dollárt takarítanak meg. A maradék 55 százalék értékesítésével pedig átlagosan 900 dollárt keresnek hetente. Nyilvános kutatás az e-kor-MÁNYZATRÓL Március 12. Az e-kormányzattal kapcsolatban végez vizsgálatot az ELTE Szociológiai Intézete. Olyan felhasználók jelentkezését várják, akik rendszeresen látogatják a www.ekomranyzat.hu, vagy a www.magyarorszag.hu honlapokat, és az elmúlt 6 hónapban igénybe vettek valamilyen (offline) állami szolgáltatást is. Azoknak a jelentkezését, akik személyes beszélgetés keretében is elmondanák tapasztalataikat, véleményüket a kormányzati portálokról, a bujdoso@suvet.hu címen várják. A gyengített uránt tartalmazó fegyverekről több független és egy belső vizsgálat is bizonyította, hogy azok komoly másodlagos környezeti és egészségügyi károkat is okoznak. Úgy hírlik az Irak elleni támadásban újabb, hatékonyabb uránmagos fegyverek is bevetésre kerülnek majd. Irak ellen katonai akció készül, mégpedig azért, mert - hírszerzési információk szerint - az országnak rendelkezésére állnak tömegpusztító fegyverek. Valóban, a nemzetközi szankciókra és a mindenkori Status Quo-ra fittyet hányó országok esetében jogos lehet az aggodalom, ha azoknak olyan modern fegyverei vannak, amelyekkel más országok biztonságát is veszélyeztetik - pillantsunk csak Eszak-Koreára. Ám a világ országainak fegyverzetét, illetve azok pusztító erejét fürkésző független szakértői szervezetek nem csak a tömegpusztító nukleáris-, biológiai- vagy vegyifegyverek veszélyességére hívják fel a figyelmet. A most mindenáron katonai beavatkozást sürgető Egyesült Államok is szinte folyamatos célpontja e szervezeteknek, mivel az Öböl-háborúban bevetett és azóta is több fegyveres konfliktus során alkalmazott gyengített uránt tartalmazó lövedékeit ma EGY FEGYVER ÉS MELLÉKHATÁSAI már talán csak a Pentagonnál tartják biztonságosnak. Szakértők szerint az USA hadserege, annak ellenére, hogy az öbölilletve balkán-szindróma elsődleges okaként éppen az uránmagos lőszert nevezték meg egészségügyi szakemberek, mégis bővíti fegyverarzenáljában a gyengített urán alkalmazását. Erre, az Egyesült Államokat kritizálok szerint egyértelmű bizonyíték az Afganisztánban az Al-Kaida barlangerődjei ellen használt, ún. "bunker buster" vagyis bunkerromboló bombák bevetése. Az amerikai katonai vezetés tagadja, hogy ezek az új összetételű, nagy robbanóerejű bombák, rakéták tartalmaznának gyengített uránt. Ugyanakkor ezekről a robbanófejekről semmilyen ismertetést nem hajlandóak haditechnikai szakértők számára kiadni, akik ebből arra következtetnek, hogy az elképesztő pusztító erő mögött - ezek a fegyverek képesek mélyen a föld alatt lévő bunkereket is elpusztítani - valószínűleg uránmag áll. Természetesen a katonai szakértők nem amiatt aggodalmaskodnak, mert a fegyver rombolóereje ilyen nagy, hiszen ez haditechnikai szempontból üdvözlendő. Az aggályok a gyengített uránt tartalmazó lövedékek, robbanófejek egészségügyi kockázatának szólnak. Ezek pedig nem csak közvetlenül bevetés esetén jelentkeznek. Ezt a másodlagos szennyezést alátámasztó bizonyítékokkal rendelkezik az amerikai hadsereg egyik orvosa, akit még 1991-ben bíztak meg az akkor először használt uránmagos fegyverek utóhatásának vizsgálataival. Kutatásai egyértelműen azt mutatták, hogy e fegyverek használatának következtében nem csak a katonai akcióban résztvevőknél mutatható ki az egészségi állapot romlása, de a bevetések környezetében élő civilek esetében is. Ezeket az adatokat a későbbi dél-szláv válságok idején használt hasonló fegyverek esetében is igazolták független európai egészségügyi és környezetvédelmi szakemberek. A Pentagon részéről hivatalos álláspontnak a mai napig is az tekinthető, hogy a gyengített urániumot tartalmazó lövedékek alkalmazása kockázatmentes. Dinoszaurusz-gyilkos kráter A földfelszínen alig ismerhető fel, az űrből azonban élesen kirajzolódik egy, a 65 millió évvel ezelőtti gigantikus becsapódás körvonala. Mint arról rovatunkban számos alkalommal olvashattak, 65 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kréta időszak és a harmadidőszak határán egy kb. 10 km átmérőjű kozmikus test - egy kisbolygó vagy egy üstökösmag - csapódott bolygónk testébe, globális éghajlatváltozást és fajkihalást idézve elő. A becsapódás maradványa, a 180 kilométer átmérőjű Chicxulub-kráter (vagy "gyilkos kráter") nagyobb része a Mexikói-öböl aljzatán található, ám íve áthúzódik a Yucatán-félszigeten is. A világűrből készített radarképek most minden korábbinál egyértelműbben rajzolják ki a kráter körvonalát. A képen látható ív tulajdonképpen egy 3-5 kilométer széles, ám mindöszsze 3-5 méter mély süllyedék, amely a becsapódás miatt megrogyott kőzettestet határolja. Az eredeti kráter egy kilométernél is mélyebb lehetett, ám a becsapódás óta eltelt évmilliók alatt nagy részét mészkőrétegek töltötték ki. Á geológusoknak már sikerült ezeket átfúrni, s mintát venni a kráter aljzatáról. Ezek elemzése még folyamatban van. A kréta és a harmadidőszak határán becslések szerint a fajok 70%-a halt ki. A becsapódás pillanatában több milliárd tonnányi kőzet szublimálhatott el, s a légkörbe kerülve drámai klímaváltozást okozhatott. A Chicxulub-kráter új képét a NASA globális radartérképező programja (Shuttle Radar Topography Mission) során nyert adatokból állították elő. Az Endeavour űrrepülőgép 2000 februárjában a szárazföldek felszínének azt a 80%-át térképezte fel, amelyen az emberiség 95%-a él. A térképezési terület az északi szélesség 60. fokától a Melees A Yucatán-félsziget északi csücskén1 kirajzolódó vonal jelzi a kráter ívét déli szélesség 56. fokáig terjedt. A felvett adatmennyiség néhány terrabájtnyira rúg, ami mögött kb. egymilliárd mérés van. A 233 km-es magasságból nyert adatokból számítógépes képalkotási módszerrel készítik a térképeket. Az adatfeldolgozás éveket is igénybe vehet, de a szakemberek szerint megéri majd a várakozás: a jelenleg használt legjobb térképeknél 30-100-szor pontosabb, csaknem az egész bolygóra kiterjedő domborzati térkép kerül a kezünkbe, legalább 30 méteres felbontással.
