A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-14 / 93. szám
2003. MÁRCIUS 14. Tudomány A HÍD 11 AGRESSZIÓ Március 10. Az agresszió, erőszak, illetve az ezeket a viselkedésformákat alátámasztó biológiai folyamatok mióta világ a világ foglalkoztatták a tudósokat, több - néha nevetséges - próbálkozás irányult arra, hogy megismerjék, vajon mi alapján cselekszik az az embertársunk, aki önszántából az erőszakot választja. Egy svájci tudós szerint az agresszív viselkedés mögött alapvetően az agyműködés sajátos alakulását kell látnunk, amelyet viszont a környezeti hatások is befolyásolnak. Norbert Herschkowitz, a svájci Beme Egyetem neurológusa régóta az agyműködés és a különböző viselkedésformák közötti kapcsolatot kutatja. Véleménye szerint, ahogy azt mindannyian gondoljuk, egyetlen olyan gyermek sincs, aki eleve rossznak vág}- jónak születne. Viszont a gyermekek felnevelésekor alapvetően meghatározható, hogy felnőttkorában milyen irányba fordul majd, és ez esetben nem csupán arról van szó, hogy szülei milyen példával jártak elől. Agyműködésünk lehetőségei gyermekkorunkban még egyáltalán nem meghatározottak, csupán az ebben a korban tapasztaltaknak megfelelően változik. Mégpedig oly módon, hogy a gyermek növekedésével, a viselkedését meghatározó idegpályák alapjait jelentő gének is működésbe lépnek. Ezek pedig már ténylegesen eltérnek egy-egy gyermeknél, attól függően, hogy milyen tapasztalatokat szereznek gyermekkoruk során. A képlet persze nem olyan egyszerű, hogy azt mondhassuk egy gyermek csak akkor lesz békés természetű, ha toleráns, széles látókörű szülők nevelik - de ez is óriási jelentőségű tényező, ugyanakkor ismert a táplálkozás szerepe is az agyműködés fejlődését tekintve. Tehát a gyermek szellemi, fizikai jóléte nagymértékben meghatározza felnőttkori jellemvonásait. Ehhez hozzájön még a felnőttéváláskor jelentkező hormonális változások szerepe, amelyek a serdülő fiatal tapasztalatainak, az őt ért fizikai, emocionális élmények érzelmi hatásait felnagyítják. Emellett éppen ebben a korban erősödnek meg az agy kognitív és érzelmi képességeit vezérlő területei közötti kapcsolatok. Mindezeket figyelembe véve Herschkowitz professzor szerint a gyermekkor, és a felnőttéválás korának körülményei igen kockázatosak a destruktív magatartás kialakulását tekintve, de ugyanígy kiváló esélyt is jelentenek a konstruktív gondolkodásmód kialakulása terén. Ugyanakkor a svájci tudós annak a ténynek a felismerését is ugyanolyan fontosnak tartja, mint a fentieket, hogy az agy gyakorlatilag egész életünk során képes változni. Ilyenformán gondolkodásunk mindvégig képes a külső hatásokra reagálva változni. Ez Herschkowitz szerint azt jelenti, hogy együttesen a génjeink, cselekedeteink és környezetünk még a korábbi negatív élmények hozadékait is képesek ellensúlyozni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a pozitív gondolkodásmód felé terelt gyermek felnőttkorában egyáltalán nem viselkedhet majd agresszív módon, de a destruktív magatartás, mint választandó cselekvésforma jóval kisebb mértékben esik majd latba, mint az erőszakmentes alternatívák. Tudományos lehelet Amerikai tudósok a nyelvlepedék genetikai elemzése során nem kevesebb, mint 92 különböző baktériumtörzset azonosítottak, köztük 29 eddig ismeretlent. A bostoni kutatók megállapították, hogy a szájszag (halitosis) minden esetben a nyelven megtelepedett baktériumtörzsektől függ. Pontosabban a baktériumtörzsek jellegétől. A rossz lehelettel rendelkező személyek szájából hiányoznak az édeskés leheletet biztosító baktériumok, állapították meg a kutatók. Ehelyett náluk a kéntartalmú baktériumok érzik jól magukat a nyelvükön, ami így’ a társas kapcsolatok kialakítása terén némiképp hátrányosabb helyzetet eredményez. A New Scientist legújabb számában is megjelent híradás szerint az, hogy7 valakinek a nyelvén milyen baktériumok élnek, sokféle tényezőtől függ, egyebek közt az illető vércsoportjától is. A kutatók ennek ismeretében sajátos kezelési módszereket próbálnak kidolgozni a halitosis ellen. Lehetővé tennék például, hogy "jó baktériumokat" telepítsenek a nyelvre, amely ek azután ott a "rossz" baktériumok helyét elfoglalnák. Ma a rossz szájszag ellen baktériumölő öblítő szerekkel veszik fel a harcot, de remélhetőleg az újabb, még ismeretlen eljárások nagyobb sikerrel lehetnek alkalmazhatók. Hulladék-hasznosítás - égés Magyarország, a szelektív hulladékgyűjtésben meglehetősen elmaradott térségnek számít Európában. Egyes európai országok szeméttárolói a hazai kukákhoz, konténerekhez, nomeg utcáinkhoz szokott szemünknek szinte utópisztikus látványt jelentenek. Ám meglehet, hogy mi csináljuk jobban - legalábbis a legújabb svéd szakvélemények szerint. Tekintélyes svéd környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakemberek szerint a háztartási szemét újrahasznosítása fabatkát sem ér. Sőt, az erre fordított idő elvesztegetett, a pénz pedig kidobottnak mondható. De akkor mi a helyes megoldás, ami a környezetünk számára jobb és minket embereket sem terhel meg annyira. A skandináv szakértők szerint - noha évtizedeken keresztül ennek az ellenkezőjéről lehetett hallani - a legjobb rendelkezésünkre álló eljárás, ha megfelelő hulladékégetőkben a háztartásokban keletkező szemetet egyszerűen elégetik. Ez, a legújabb vizsgálatok szerint a környezet számára nem káros, viszont gazdasági szempontból sokkal előnyösebb, mint a reciklálás. Valóban meglepő vélemények ezek egy olyan ország vezető környezetvédelmi szakembereitől, amely a világon a környezettudatos életmód, illetve hulladékhasznosítás terén nem csak úttörőnek, de példaértékűnek is számít. A svéd szakértők véleménye felett már csak azért sem lehet átsiklani, mivel a közleményt kiadó csoport tagjai között, ex-környezetvédelmi miniszterek, környezetvédelmi szervezetek vezetői és a hulladékgazdálkodási ágazat igazgatói találhatók. Persze ne gondoljuk, hogy pl. a hétvégi telkek lelkes „tüzelőállásai" a környezettudatos életmód útmutató példáinak számítanak. A hulladékégetés komoly dolog, és a skandináv ajánlás egyik sarkalatos érveként a modem technológiák megjelenése szerepel, mivel ezek lehetővé teszik, hogy a hulladékégetés a korábbi megoldásokhoz képest is sokkal tisztábban, környezetbarát módon legyen végezhető. Sőt, felvázolták annak lehetőségét is, hogy a hulladékégetésre használt telepek esetleg később energiafejlesztő erőművekként is funkcionálhatnának, ami már nyilvánvalóan nem csak költségcsökkenést jelentene. Ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés ügyében hangsúlyozták, hogy a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében az elkülönítést folytami kell, ilyennek számítanak az elemek, gyógyszerek, elektromos készülékek vagy festékfélék. Sőt, ezek újrahasznosítása felé komoly lépéseket kellene tenni, mivel esetükben az elégetés szóba sem jöhet. Röviden Agykutatási program - Vas MEGYE IS BEKAPCSOLÓDOTT Március 11. A Vas Megyei Markusovszkv Kórház és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) is bekapcsolódik a budapesti Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetében zajló tudományos agykutatási programba. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testületének sajtótájékoztatóján jelentették be hétfőn. A megyei kórház és a főiskola közösen vesz részt a kutatásban - mondta Kovács L. Gábor professzor, a tudományos testület elnöke. Palkovits Miklós professzor, a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének vezetője arról szólt, hogy intézményükben működik az ország egyetlen agvszövetbankja. Szavai szerint a Lenhossék program lehetőséget kíván biztosítani minden agykutatással foglalkozó magyarországi laboratórium számára, hogy7 kutatásait az emberi agyra is kiterjessze. A Lenhossék program együtt kíván működni a hazai idegtudományi PhD-programokkal, több PhD hallgatót - köztük a szombathelyi kórházban és főiskolán dolgozókat is - be kíván vonni az agyminta-bank működtetésébe és felhasználásába. A program minden tekinetben eleget tesz a legszigorúbb szakmai és etika követelményeknek, amelyet az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) kutatási engedélye is tanúsít - nyilatkozta Palkovits professzor. A Lenhossék program Vas megyei alprogramjának beindításához a Berzsenyi Dániel Főiskola 6,5 millió forintos támogatást nyert el a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Phare CBC tükörprogramjának keretében kiírt pályázaton. A pénzt a tudományos munkát elősegítő műszerek vásárlására fordították. Energiafegyverek Irak ellen Március 12. Az lrak elleni esetleges háborúban az Egyesült Államok először valószínűleg energiafegyvereket fog bevetni - írja a Bild der Wissenschaft című német folyóirat. Az energiafegyverek letörlik a számítógépek lemezeit és megbénítják a radarok és kommunikációs központok működését, amit azzal érnek el, hogy erős elektromágneses impulzust (EMP) keltenek. Az amerikai légierő eddig kétféle "nem halálos" fegyvert tesztelt. Az egyikben egy áramtól átfolyt tekercset robbanóanyaggal vesznek körül és felrobbantják. Az impulzus ilyenkor igen nagy szögben szóródik, de kicsi a hatótávolsága. Ezért a katonaság inkább az EMP-fegyvert részesíti előnyben, amelyben speciális kondenzátorokat egyszerre sütnek ki. Ebben az esetben az impulzus aránylag szűk tartományra koncentrálódik, hatósugara pedig 30Ü méter. A fegyvert robotrepülőgéppel szállítják célja közelébe. Az EMP-effektus jóideje ismert. A kutatók már az 1940-es évek atombomba-kísérletei során észlelték, hogy a termonukleáris bomba robbanása túlfeszültséget idézett elő a környező elektromos készülékekben, amelyek tönkrementek, vagy legalábbis működésképtelenné váltak.
