A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-10 / 85. szám
16 a HÍD 2003 .JANUÁR 10. A PLACEBO HATÁS VALÓDI A pozitív gondolkodás gyógyító erejéről számoltak be azok a kutatók, akik depressziós pácienseiknél placebo kezelés során jelentékeny javulást észleltek. A hatóanyagot nem tartalmazó pirulák hatására fizikai reakciók is jelentkeztek, amelyek nagymértékben különböztek azoktól a reakcióktól, amelyek gyógyszeres kezelés esetében fedezhetők fel. A vizsgálatokat kilenc héten át végezték, és a folyamat alatt a kísérletben résztvevők agyműködését vizsgálták egy új fejlesztésű, az agy elektromos jeleit mérő, és összegző digitális EEG készülékkel. A kísérletben résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport placebót, míg a másik csoport valódi antidepresszánst kapott. Dr. Andrew Leuchter, az UCLA Neuropszichiátriai Intézetének igazgatója így számolt be a kísérletről (Leuchtner professzor kísérleteinek eredményei az American Journal of Psychiatry legutóbbi számában jelentek meg): „Úgy gondoltuk, hogy a placebo hatás pszichológiai, és nem fizikai folyamat." „Az eredményeink azt mutatják, hogy azoknál a betegeknél, akiknek placebót szedve is javult az állapota, megnövekedett az agy prefrontális területeinek aktivitása. Ugyanakkor a valódi gyógyszert szedő pácienseknél ezen agyterület működése csökkent, miközben esetükben is javulást tapasztaltunk. Ez pedig azt jelzi, hogy a depresszióban szenvedők számára a gyógyuláshoz több út is kínálkozik. Az egyik esetben a gyógyszerekkel el kell nyomni az említett agyterület abnormális működését, a másik esetben pedig kezeléssel gerjeszteni ugyazon agyterület aktivitását." Dr. Leuchter szerint a placebo és a gyógyszerek egyaránt hatékonyak a depresszióban szenvedők tüneteinek enyhítésében, de más-más, és feltételezhetően egymást kiegészítő mechanizmusokon keresztül működnek. „Nagyon valószínű, hogy más jellemzők is olyan hatást váltanak ki a betegeknél, mint a placebo. Ezek közé sorolnám a páciensek pozitív hozzáállását is. Vagyis azt a magatartást, amikor a beteg meg akar gyógyulni, és hisz abban, hogy a kezelés eredményes lesz. Ennek megfelelően fel is keresi a segíteni tudó szakembereket, és folyamatosan kapcsolatban marad a kezelőorvosával. Nekünk orvosoknak az a dolgunk, hogy meghatározzuk, hogy a kezeléseknek melyik formája különösen hatásos, majd alkalmazzuk azt." Az eredmények ezen felül nagyban elősegíthetik új gyógyszerek kifejlesztését is, oly módon, hogy a placebo kutatás segítségével meghatározható, mely páciensek gyógyíthatók eredményesen az újonnan kifejlesztendő gyógyszerrel, illetve melyek nem. Ugyanakkor, Dr. Leuchtner szerint az eredményeik azt is bizonyítják, hogy a betegeknek nem szabad önhatalmúlag megváltoztatni az előírt gyógyszeradagolást, miközben a legjobb kezelést keresik. De lássuk, mik azok a számok, amelyek a fenti megállapítások alapját képezik: Leuchtnerék első mérései szerint a betegek 30-60%-ánál tapasztaltak jelentős javulást akkor, amikor placebót szedettek velük. Akkor a placebo hatásáról még nem volt kialakult képük. Éppen ezért 51 súlyosan depressziós páciens esetében újra megismételték a kísérletet. A gyógyszeres kezelésre a betegek 52%-a reagált a kilenc hét alatt pozitívan, míg a placebót szedőknek 38%-a. A műszeres méréssorozatok pedig minden páciens esetében dokumentálták az agy prefrontális kortexének elektromos aktivitását - ez az agyterület a hangulatállapot szabályozásával hozható összefüggésbe. A vizsgálatok nyolcadik hetének leteltével a betegeknek elárulták, hogy valódi vagy csak hatóanyag nélküli kezelésben részesültek-e. Ez drámai hatással volt a kísérletben résztvevőkre. A placebót szedő betegek állapotának javulása abbamaradt, sőt korábbi tüneteik is újra jelentkeztek. Leuchtner így kommentálta ezt: „Véleményünk szerint indokolt a feltételezés, hogy a kezelésben való hit a placebo hatás legfontosabb eleme. Az, hogy számítottak a javulásra, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy gyógyulni kezdtek." Agyvérzés-megelőzés hallal A KÖVÉREK KORÁN HALNAK A kövérség megrövidíti az életet, minél fiatalabb korban hízik el az ember, annál több évet veszíthet. A Johns Hopkins Egyetem kutatói az utóbbi 30 év halálozási statisztikáit és a témakörben végzett tanulmányokat vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy egy húszéves, elhízott fiatalember várható élettartama 13 évvel kevesebb, mint azoké, akik nem küzdenek súlyfelesleggel. Megállapításaikat a Journal of The American Medical Association legújabb, kedden megjelent számában tették közzé. Hétfőn ugyanebben a témakörben tanulmány jelent meg az Annals of Internal Medicine szaklapban is. A 3456 fos mintán alapuló vizsgálat következtetései szerint a 40 éves koruktól túlsúlyos emberek várható élettartama a dohányzókéhoz hasonló mértékben csökken. A felmérésekből szintén kiderül, minden negyedik amerikai túlsúlyos A BOLDOGSÁG EGYSZERŰ KÉPLETE Brit kutatók szerint a boldogság titka a következő képlet: P+5E+3H. Carol Rothwell pszichológus és Pete Cohen kutató e meglepő bejelentéssel hétfőn lepték meg a nagyérdeműt: a kutatók kérdőíves vizsgálatokra alapozzák a fenti kijelentésüket. Több mint ezer 18 éven felüli férfit és nőt kértek meg arra, hogy 80 szituációtól válasszák ki azt az ötöt, amelyik a legtóldogabbá tenné őket, és azt az ötöt, ami a legkevésbé boldoggá. A kísérletben alaposan kikérdezték ez embereket jellemvonásaikról és addigi élettörténetükről is, és a kutatók ez alapján jutottak a fenti képlethez, ahol a P a személyiségjegyeket jelenti (az életszemléletet, az alkalmazkodóképességet és a dinamizmust), az E az egzisztenciát (egészségi állapotot, társas kapcsolatokat és anyagi biztonságot), míg a H az igényszintet (önértékelést, ambíciót, elvárásokat és önbizalmat, humort, optimizmust). A kutatásból - nem meglepő módon - az is kiderült, hogy' a nőket más dolgok teszik boldoggá, mint a férfiakat: a napsütés, a családi élet és a fogyás. A férfiak boldogságérzetében ellenben az előbbieknél jóval nagyobb szerepet játszanak a szabadidő-tevékenységek, a kedvenc sportjukban elért győzelmek, a szex és a kalandok. Engedély nélküli gyógyszerek a NETEN Legalább százféle, engedély nélküli gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt lehet rendelni az interneten, amelyek mellékhatását egyetlen hatóság sem vizsgálta közölte az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) Kapható olyan szer is, amelyet már Németországban betiltottak, mert gyaníthatóan több ember halálát okozta. A magyar internetes hirdetések között találtak olyat, amely úgynevezett kavakava tartalmú készítményt ajánl, amely egyike a "betiltottaknak”. Az OGYI ugyan nem talált gyógyszert a hazai internetes hirdetések között, de Nyugat-Európából ezt már többször jelezték: azokat az orvosságokat akár a magyar vásárlók is megrendelhetik. Egy svájci szaklap nemrég arról számolt be, hogy egy - a világhálón is beszerezhető - illegálisan forgalmazott Ephedra növényből készült szernél koffeinszennyezettséget állapítottak meg.--------.-.j-j.H "".r-rT r-p^-TV T-rTTT*»" t; r;-; ITT A havonta mindössze egyszeri halfogyasztás is jelentős mértékben, több mint 40 százalékkal csökkenti az agyvérzés veszélyét férfiaknál - állítja egy nemrég nyilvánosságra hozott amerikai felmérés. És ami még meglepőbb, a jóval gyakoribb halevés nem sokkal véd jobban az agyvérzés ellen Azok a férfiak, akik havonta egy-három alkalommal ettek 90-150 gramm halat, a felmérés szerint 43 százalékkal ritkábban kaptak agyvérzést, mint azok, akiknek asztalára ennél is ritkábban, netán sohasem került halétel. Akik viszont havonta legalább hússzor ettek halat - hetente minimum ötször - csak 3 százalékkal javítottak tovább a mutatón: esetükben 46 százalékkal kisebb az agyvérzés veszélye. Már korábbi tanulmányok is kimutatták a halfogyasztásnak a vérkeringésre gyakorolt kedvező hatását, de ezt mindig nagyobb menynyiségű hal fogyasztásának tulajdonították, nem pedig havi egy-három alkalomnak. A Journal of the American Medical Association című szaklap leg. ív *w v. n A \ hju ^ c j újabb számában megjelent tanulmány elkészítői 43 000 férfit több mint 12 éven át figyeltek. Ka He, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem kutatója megjegyezte, hogy bár ez a vizsgálat csak férfiakra terjedt ki, egy tavaly készül felmérés eredménye azonban arra utal, hogy ha nők hetente két-négy alkalommal 120 gramm halat fogyasztanak, akkor ezzel felére csökken náluk az agyvérzés veszélye. A mostani tanulmány még egy meglepő eredményt produkált: úgy tűnik, mégsincs összefüggés - vagy legalábbis nincs túl szoros kapcsolat - az omega-3 zsírsavak és az agyvérzés megelőzése között. A korábbi nézetek szerint ugyanis a halétel elsősorban azért óvja a szívet és az érrendszert, mert gazdag omega-3 zsírsavakban. (A halolajat tartalmazó, gyógyhatásúnak minősülő kapszulák iránti kereslet ennek az elméletnek a hatására élénkült meg). A mostani tanulmány készítői azonban azt tapasztalták, hogy más titka lehet a halaknak, mivel az omega-3-ban gazdagabb halfajták nem védik jobban az emberi egészséget keringési szempontból, mint az omega-3-ban szegényebb pikkelyesek. A felmérés amúgy nem tett különbséget a halételek fajtái, a halak elkészítésének módjai - nyersen, pácolva, főzve, füstölve, sütve - között. Készítői azonban siettek leszögezni, hogy orvosi szempontból felelőtlenség volna az olajba teljesen belemerítve sütött halat, halrudakat is felmagasztalni, mert azok egészségtelen módon készülnek, jóllehet a hal jótékony hatása azért úgy is érvényesül. ITC .i'lJGilUAC litJi
