A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-22 / 79. szám
2002. NOVEMBER 22. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Az Európai Parlament jóváhagyta a bővítést November 20. Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel jóváhagyta azt az állásfoglalást, amely szerint 2004-ben tíz tagjelölt ország csatlakozhat az EU-hoz. A határozat Magyarországgal foglalkozó részében a testület támogatta Budapest kérését a magyar európai parlamenti helyek számának növeléséről. A döntés azért fontos, mert jelzi: az EP-ben a túlnyomó többség (505-en szavaztak a mostani határozat mellett, 20-an ellene, 30 tartózkodás mellett) támogatja a bővítési folyamatot, s így jövőre várhatóan a csatlakozási szerződéseket is ratifikálni fogja. A EP határozatában kiemelte, hogy az új tagállamoknak folytatniuk kell a reformokat, s üdvözölte, hogy az Európai Bizottság (EB) a csatlakozásig maradt időben, sőt, ezt követően is figyelemmel akarja kísérni az általuk elért haladást. A testület kiállt a tagjelöltek által bírált lépés, a csatlakozás utáni védzáradékok bevezetése mellett: úgy foglalt állást, hogy a mostani bővítés különleges jellege miatt ezekre szükség van. Kérte viszont, hogy a védzáradékokat csak végső esetben alkalmazzák, ha az átmeneti problémákat semmilyen más módon nem sikerült megoldani. A strasbourgi testület támogatta azt a kérést, hogy a csatlakozás utáni első években egyetlen új tagállam se válhasson nettó befizetővé (azaz ne kelljen több pénzt befizetnie az EU költségvetésébe, mint amennyit onnan visszakap). Mi több, azt November 19. - Az amerikai Time magazin európai kiadása szerint a NATO nem tartott lépést a világhelyzet gyors átalakulásával, és a prágai csúcsértekezleten fog eldőlni, hogy végre hajlandó lesz-e. Francois Heisbourg francia katonai szakértő szerint “a NATO mint hadviselő gépezet meghalt, és jobb lenne, ha abbahagyná a színlelést”. Julian Lindley- French brit szakértő azt mondta a magazinnak: az amerikai haditechnika olyan messzire távolodott az európaiak színvonalától, hogy némelyik tagország haderejével már nem is tud együttműködni. Ennek a fő oka pedig a Time szerint az, hogy évek óta süllyednek a védelmi kiadások, idén is csak Anglia, Franciaország, Norvégia és Portugália emelt valamelyest - a franciák sem azért, mert az amerikaiak erre ösztönzik szövetségeseiket, hanem mert nem akarnak lemaradni Anglia haderejétől. A holland Rob de Wijk biztonsági szakértő úgy vélekedik, hogy az új, gyorsan bevethető dandár amerikai terve, áríiéis elfogadta, hogy az új tagállamok a csatlakozás után ne kerüljenek annál rosszabb pénzügyi helyzetbe, mint amilyenben közvetlenül a csatlakozás előtt voltak. A közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében a képviselők az új tagállamoknak járó összegek fokozatos emelése mellett foglaltak állást. Végezetül a EP leszögezte: továbbra is fontosnak tartja a korrupció elleni küzdelmet és a közkiadások átláthatóvá tételét, s minden egyes országtól jelentést vár a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban elért eredményekről. A Magyarországgal foglalkozó fejezet a gazdasági kérdések kapcsán elismerően szól a növekedés üteméről, az infláció és a munkanélküliség csökkenéséről, de bírálja az államháztartási deficit nagyságát. Ami pedig a politikai témákat illeti: tárgyalásodét a csúcson várhatóan jóváhagynak, “világosan arra irányul, hogy visszatartsa Európát önálló utak keresésétől”. A cikk külön tematikus írásokban mutatja be, milyen katonai képességeket hoznak a szövetségbe a kelet-európaiak: lengyelek, csehek, szlovákok, szlovénok. A három kis balti országnak összesen alig húszezer főnyi hadserege van. Utóbbiak stratégiai jelentősége a NATO számára abban áll, hogy 100 millió dolláros amerikai-norvég befektetéssel létrehozták azt a BaltNet radarhálózatot, amely figyelni tudja a kalinvingrádi orosz terület felett szálló orosz harci gépeket. Ellenpéldaként a Magyar Elonvédség szerepel a Time cikkében, mint amely alig tett valamit tagsága idején a korszerűsítésért. A cikk idézi Juhász Ferenc honvédelmi miniszter lesújtó élményét, amely Lord Robertson főtitkárnál tett első látogatásakor érte: “Megértőbb szavakra számítottam. Minden más ország barátságtalan volt.'Kétségbe vonták komolyságunkat kát sürget a státustörvény kapcsán a szomszédos államokkal, nevezetesen Szlovákiával és Romániával, elismeri a romák helyzetének javítását célzó intézkedéseket, de hangsúlyozza, hogy őket még jobban be kell vonni a fejlesztést célzó erőfeszítések tervezésébe, végrehajtásába. Miközben üdvözli a médiatörvény nyári módosítását, amely lehetővé tette a csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezetének lezárását, úgy véli, hogy továbbra is bátorítani kell a média pluralizmusát, szabadságát. A jelentés a versenyfejezettel kapcsolatban sürgeti, hogy a magyar kormány tegyen erőfeszítéseket a magyarországi kedvezmények és az európai uniós rendelkezések közötti összhang megteremtésére. Egyúttal az EB-t is rugalmasságra szólítja fel - méghozzá nem csak e témakörben, de az összes, még nyitott kérdés tárgyalásában. Emellett kiemeli, hogy hatékony intézményi keretet kell kialakítani az Európai Unióból érkező strukturális és kohéziós alapok pénzeinek fogadására. A bővítési dokumentumhoz egyébként hatvannál is több módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, de a szerdai szavazás során ezek többsége elvérzett. Elfogadták ugyanakkor a képviselők azt a javaslatot, amely - a nagybányai ciánszenynyezés tapasztalatai nyomán - felszólítja a román kormányt, hogy ezentúl ne adjon ki működési engedélyt újabb külszíni aranybányáknak. a terrorizmus elleni harcban. Kétségbe vonták szövetségesi megbízhatóságunkat.” Simonyi András volt NATO nagykövettől azt idézte, hogy “elvesztegettünk három értékes évet. Nem gyorsítottuk fel, sőt be sem fejeztük hadseregünk sokat emlegetett átszervezését. Magyarország ma nem alkalmasabb a szövetséghez való hozzájárulásra, mint amikor beléptünk.” Tbomas Szayna, az amerikai Rand kutató intézet munkatársa szerint “a három új tag közül Magyarország tette a legkevesebbet. Továbbra is nagyon keveset költ, nem váltja be vállalásait, és nem is veszik valami komolyan”. Ellenvéleményként Simicskó Istvántól, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnökétől azt idézte a Time, hogy az ilyen bírálatok alaptalanok, mert a kormányzásuk alatt minden évben emelték a GDP 0,1 százalékával a védelmi költségvetést, és a honvédség jól helytáll a balkáni békefenntartó erőkben is. Röviden ■ VÁLASZTÁSI KAMPÁNY November 17. Ausztriában a jövő vasárnapra kiírt előre hozott választások előtt eg)’ héttel a kampány egyre inkább a két nagy párt elnökeinek párharcává válik, miközben azonban Alfred Gusenbauer, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPO) elnöke az elmúlt héten váradan sikereket ért el, a legújabb adatok szerint az élen nem egész 1 százalékos előnnyel Wolfgang Schüssel kancellár Osztrák Néppártja (ÓVP) áll. ■ Jemenben keresik Ladent November 19. A brit hadsereg különleges erői, az SAS katonái Oszama bin Laden után kutatnak Jemenben, mivel új hírszerzési adatok azt sugallják, hogy az, al-Kaida vezetője tavaly Afganisztánból az Arab-félszigeten lévő országba menekült - tudta meg amerikai védelmi illetékesektől a The Sunday Telegraph. Eközben a brit külügyminisztérium a hét végén a növekvő terrorveszélyre hivatkozva Jemen elhagyására szólította fel a brit állampolgárokat azután, hogy eg)' héttel korábbi felhívásában eltanácsolta a briteket a térségbe utazástól. ■ Fegyverehenórók November 20. .Amerikai fegyverzetszakértők tartózkodnak Jugoszláviában annak ellenőrzésére, hogy Belgrad csakugyan leállította-e Irakkal folytatott, az ENSZ-határozatok által tiltott fegyverkereskedelmét. Azt is fel kívánják mérni, hogy az iraki hadsereg katonailag mennyit profitált a jugoszlávokkal folytatott együttműködésből. A belgrádi kormány hivatalosan is elismerte korábban, hogy a Yugoimport állanti fegyverkereskedő cég vétett az. ENSZ-tilalom ellen, amely az Irakba irányuló fegyverszállításokra vonatkozik. Egyúttal ígéretet tett a hasonló esetek elkerülésére. ■ Andreottit 24 évre ítélték November 19. Huszonnégy' évi börtönbüntetésre ítélte a perugiai fellebbviteli bíróság vasárnap Giulio Andreotti volt olasz miniszterelnököt a Minő Pecorelli újságíró 23 esztendővel ezelőtti meggyilkolásában való részvétel vádjával. Ugyancsak 24 évi börtönre ítélte a testület Gaetano Badalamentit, a maffia amerikai börtönben ülő tagját, míg a többi vádlott esetében jóváhagyta az első fokú bíróság által hozott felmentő ítéletet. Első fokon 1999. szeptember 24-én minden vádlottat felmentettek, mivel a bizonyítékok nem voltak elegendőek elítélésükhöz. .Andreottit, aki 7 alkalommal töltötte be a kormányfői posztot, nem kevesebbel vádolták, mint azzal, hogy ő adott utasítást Pecorelli meggyilkolására. ■ Nem nyúlnak Arafathoz November 15. Ténvként kezeli a palesztin állam létrejöttét Ariel Sáron izraeli miniszterelnök. Tévéinterjújában úgy vélte, máris minden adott az önálló államhoz palesztin részről, azaz. létezik az elnöki tisztség, van kormány és vannak miniszterek is. Hozzátette, a jelenlegi erőszakhullám végeztével lesz békeegyezmény is a felek között. Szerinte az izraeli gazdasági érdekeknek is a béke és a palesztin önállóság felel meg. Sáron az interjúban megismételte: ellenzi Jasszer Arafat palesztin vezető kiutasítását, ezt a jelenleg külügyminiszterként tevékenykedő Benjamin Netanjahu szorgalmazza. Sáron azt is elmondta, már hatalomra kerülésekor arra kötelezte magát az USA-nál, hogy fizikai értelemben nem nyúl Arafathoz. Fura arab polgárkök Antwerpenben November 20. Belgium második legnagyobb városában, Antwerpenben polgárvédelmi járőröket állított fel az Európai Arab Liga (EAL) a helyi rendőrség tevékenységének figyelésére. Ez aggodalmat kelt a kormányban és a fajgyűlölet ellen küzdő központban is. A járőrök az arablakta negyedekben figyelik a belga rendőrség fellépését: nem irányul-e elfogultan a muzulmán bevándorló népesség ellen, és hogy szükség esetén feljelentést tegyenek az eljáró rendőrök ellen. A tetőtől talpig feketébe öltözött, mobil telefonokkal felszerelt fiatal csoportokat az EAL az arab ifjúság védelmi bizottságainak hívja. Főtitkáruk, Arkub Halid állítja: szó sincs magánmilíciáról, s úgy véti, Antwerpenben a fajgyűlölet mértéke az európai nagyvárosok között az egyik legmagasabb. Antoine Duquesne belügyminiszter azonban már jelezte: ha azt tapasztalják, hogy a járőrök rontják a rendőri munka hatékonyságát, intézkedni fognak, hogy bíróság elé kerüljenek a magánmilíciákat tiltó törvény alapján. A hatóságokat nemcsak a járőrözés aggasztja, az EAL mögött ott áll ugyanis egy olyan szellemi vezér, aki baljós, fundamentalista jelleget kölcsönöz a politikai-vallási szervezetnek. A libanoni származású Abu Jahja a brüsszeli és a leuveni egyetemen politológiát végzett és internetes honlapján nyáron olyan kijelentéseket tett, hogy Antwerpen az európai cionizmus bástyája. Nemrég azzal állt elő, hogy az arabot ismerjék el Belgium negyedik hivatalos nyelvének a francia, a flamand és a német után. A NATO nem tartott lépést a világ változásaival
