A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-11-22 / 79. szám

4 A HÍD Amerika hírei 2002. NOVEMBER 22. Washington diplomáciai lépései az Irak elleni háború előtt Röviden ■ Washingtoni tüntetés Szlovákia NATO-tagsága ellen November 20. Tüntetést szervezett Szlovákia és Románia NATO-tagsága ellen a washingto­ni Fehér Ház előtt az Amerikai Magyar Refor­mátusok Szövetsége - Hungarian Reformed Federation of America. A szervezet szerint eb­ben a két országban ugyanis nem tartják tiszte­letben az emberi jogokat. A szlovák külügymi­nisztérium már jelentést kapott az eseményről. „Sajnos, a gyűlés tartalma nem egészen világos számomra: nem tudni, a csadakozás ellen vagy a csadakozás feltételeinek szigorításáért gyűl­tek-e össze az emberek” - nyilatkozta Berényi József. ■ Hölgy a demokrata csoport éhén November 16. Nancy Pelosi kaliforniai képvi­selőt választották a Demokrata Párt képviselő­csoportjának új vezetőjévé. Pelosi az első nő, aki a kongresszusban ilyen magas tisztséget tölt majd be. Pelosi januárban - ekkor ül össze a no­vember 5-i választásokon megújított kongresz­­szus - veszi át a képviselőház demokrata párti kisebbségi csoportjának a vezetését Richard Gephardt Missouri állambeli képviselőtől. No­ha ellenfelei azzal éneitek, hogy’ túl liberálisak nézetei, Pelosi végül mégis megkapta a szavaza­tok elsöprő többségét, a 177 szavazattal messze megelőzve Harold Ford tennessee-i képviselőt, akire csak 29-en voksoltak. Pelosi asszony - Gephardttal ellentétben - az elnököt az Irak el­leni katonai fellépésre felhatalmazó kong­resszusi határozat ellen szavazott. Vélemé­nye szerint a pártnak határozottan meg kell mutatnia, miben különbözik politikája a re­publikánusokétól. November 18. Az amerikai kormány diplomáciai lépések sorával készíti elő Irak ellen a háborút, hogy késedelem nélkül megindíthassa, ha úgy ítéli meg, hogy elke­­rülheteden a katonai fellépés. Az Egyesült Államok nem hivatalosan már ígéretet ka­pott számos közép-ázsiai és Perzsa-öböl térségi országtól, köztük Kuvaittól és Katartól a helyi bázisok és a légtér használatára, de hivatalos formában még nem kötöttek erről megállapodást - írja a The New York Times hétfői számában. Donald Rumsfeld védelmi minisz­ter a prágai NATO-csúcson arról is konzultál majd a tagállamokkal, mi­ként tehermentesíthetnék az Egyesült Államokat Európában, hogy onnan amerikai katonákat vezényelhessenek át az öböl térségébe. A Pentagon a lap szerint már jelentős harckocsiál­lományt és nehézfegyverzet-készletet halmozott fel a Perzsa-öböl néhány or­szágában és hajókon, a további felszerelé­sek helyszínre küldése még 3-4 hetet vesz igénybe. Az amerikai védelmi minisztéri­um haditerveiben előirányzott negyedmil­lió katonának az a része, amely a hadműve­letek megindításához szükséges, már 30 na­pon belül a térségben lehet. Törökország a maga bázisaival alapvető fontosságú Észak-Irak elfoglalásához. Marc Grossman, az amerikai külügyminisztéri­um politikai államtitkára a minap Ankará­ban, Hilmi Özkök török vezérkari főnök pedig Washingtonban járt. Törökország garanciát követel Washingtontól, hogy az észak-iraki kurdok az alkalmat kihasználva nem teremtik meg önálló államukat, ami a törökországi kurdokat hasonló célokra ösz­tönözheti. A Pentagon egy háború esetén ezért mindjárt csapatokat küldene a Kirkuk környéki olajmezők biztosítására. Wa­shington Ankara megnyerése érdekében arra ösztökéli az európai országokat, hogy ne zárkózzanak el Törökország EU-tagsága elől. Ankara kárpótlásra is igényt tart a há­ború okozta gazdasági veszteségeiért. Izraelt az amerikai diplomácia arra igyekszik rávenni, hogy ne vágjon vissza egy esetleges iraki rakétatámadás esetén, mert az megingathatja a mérsékelt arab or­szágok támogatását. Washington azt ígéri, hogy már a háború elején kiiktatják Nyu­­gat-Irakban az Izraelt veszélyeztető Scud rakétákat. Izrael egyebek között arra szá­mít, hogy Washington közvetít a Libanon­nal és Szíriával a vízkészletek megosztása ügyében támadt vitájában. Az Egyesült Államok Iránnal is fel­vette a kapcsolatot különféle csatorná­kon, így Svájcnak az amerikai érdekek képviseletét is ellátó teheráni nagykö­vetségén keresztül. Washington azt kéri Teherántól, vesse latba befolyását annak megakadályozására, hogy az iraki síita többség az ország déli részén megkísé­relje az elszakadást Szaddám Húszéin bukása esetén. Irán cserébe azt várja, hogy az amerikai kormány felszabadítja azokat a dollármilliárdokra rúgó iráni követeléseket, amelyeket amerikai pénzügyi intézetekben zároltak az Egyesült Államok teheráni nagykövet­ségének 1979. évi elfoglalása után. Irán amerikai pénzügyi segítségre számít továb­bá az esetleges iraki menekültek ellátásá­hoz. A Bush-kormánynak azt is el kell majd döntenie, kérje-e a Biztonsági Tanács hoz­zájárulását a katonai fellépéshez, ha Szad­dám Húszéin megpróbálja kijátszani a fegyverzetellenőröket. George Bush ame­rikai elnök persze előnyben részesítené a BT általi jóváhagyást, de csak akkor, ha azt rövid idő alatt megkaphatja. Az amerikai diplomácia ebben is már előre segíteni pró­bál a New York-i lap szerint. % MR TIRES AUTOMOTIVE 490 Coney Island Ave, Brooklyn, NY ^Church Ave mellett 718-853-6800 I OFFICIAL NY STATE EMISSION INSPECTION STATION TM • rr „ , NYITVA HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 8:00-6:00 SZOMBATON 8:00-3:00 I--------------------------------------------------------1 I---------------------------------------------------------1 Bush Prágában nem fogja kérni a szövetség katonai támogatását 4 GUMIABRONCS $99.95.m INGYENES KERÉK ÁTHELYEZÉS 5000 MÉRFÖLDENKÉNT KAPHATÓ A KÖVETKEZŐ MÉRETEKBEN: P155/80-13 P175/70-13 P165/80-13 I------------------------------------1 L i---------------------------------1 r ! ELSŐ FEKEK I j $39.95 », i j ELSŐ TÁRCSÁS FÉKPOFA BESZERELÉS ELSŐ KERÉKCSAPÁGY ELLENŐRZÉS FÉKNYEREG, FŐFÉKHENGER, FÉKVEZETÉKEK RUGÓK ÉS ALKATRÉSZEK ELLENŐRZÉSE KUPON NÉLKÜL $ 69,95+TAX i | SEMI METALLIC FÉKPOFÁK EXTRA | I_____________________________________I MR TIRES NEM FELELŐS HIBÁS NYOMTATÁS ESETÉN OLAJCSERE I $13.95», OLAJ 5 LITERIG, SZŰRŐ ÉS ZSIROZÁS 10 PONTOS BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS KUPON NÉLKÜL $19,95+TAX CSAK SZEMÉLYGÉPKOCSIKNAK I (MINIVAN ÉS 4x4 $19,95 KUPONNAL) I NÉHÁNY AUTÓTÍPUSNÁL KICSIT MAGASABB AZ ÁR | ____________________________I TUNE UP ] $33*95+tax I GYERTYACSERE ALAPJÁRAT ÉS GYÚJTÁS (HA SZÜKSÉGES) ÁLLÍTÁS ÉKSZÍJAK, CSÖVEK, HŰTÉS, KORRÓZIÓVÉDELEM, | VÁKUMCSÖVEK ELLENŐRZÉSE KUPON NÉLKÜL $ 49,95+TAX CSAK 4 HENGERES SZEMÉLYGÉPKOCSIKNAK NÉHÁNY AUTÓTÍPUSNÁL KICSIT MAGASABB AZ ÁR IDIS MOTOR EXTRÁI I______________________________I VISA • MASTERCARD - DISCOVER - AMERICAN EXPRESS November 20. Ezt Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója mondotta, szerinte a NATO- nak a bővítés, az alkalmazkodás és az át­alakítás jegyében megnyíló csúcstalálko­zóján megkerülhetetlen téma lesz Irak és a nemzetközi terrorizmus elleni harc ügye. Maga Bush elnök - mielőtt tegnap elin­dult volna Prágába - úgy nyilatkozott, hogy megvi­tatják a szövetségesekkel Irak ügyét, de nem kéri a NATO katonai támogatá­sát - bár ha a katonai fellé­pés szükségessé válik, is­mét konzultálni fog a tag­államokkal. Washington és európai szövetségesei kö­zött a BT egyhangú hatá­rozata után is tág tere van a nézeteltérésnek. Az eu­rópaiak utolsó lehetőség­nek tekintik a katonai fellépést, míg az USA fogadkozik, hogy semmiféle tole­ranciát nem fog tanúsítani, ha Irak a legki­sebb engedetlenséget mutatja a BT-vel szemben. Schröder német kancellár ugyanakkor, még. ENSZ-felhatalmafcással sem tartja elképzelhetőnek országa részvé­telét egy Irak elleni háborúban. Rice as­szony szerint Berlinnek el kell majd dön­tenie, milyen szerepet vállal, és milyen szerepet nem tud vállalni a BT határoza­tának kikényszerítésében, ha az szüksé­gessé válik. Németország januárban a BT nem állandó tagja lesz, februártól pedig átveszi a testület soros el­nöki tisztét. A NATO- csúcson körvonalazandó stratégia persze messze túlmutat Irakon, valójá­ban a tágabb Közép- és Közel-Keletről van szó, a mostani tényleges és le­hetséges válsággócok szé­les övezetéről. Egy Irak elleni háború esetén azonban kiderülhet, mit jelent ma a NATO Ame­rikának, a szövetség meg­határozó hatalmának, szüksége van-e rá egyáltalán. Washingtonban sokan úgy gondolják, az USA-nak nem a háború, ha­nem elsősorban a béke megnyerésében kell számítania a NATO-ra, a Szaddám utáni idők békefenntartásában.

Next

/
Thumbnails
Contents