A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-15 / 78. szám
2002. NOVEMBER IS. Hazai hírek A HÍD 9 Parlamenti vita az EU-csatlakozásról November 13. Az alkotmánymódosítás általános vitájában az MSZP vezérszónoka, Vastagh Pál történelmi fontosságúnak nevezte az EU-csatlakozást és szorgalmazta a javaslat konszenzussal történő elfogadását, Szájer József (Fidesz) viszont közölte: a nemzeti érdekek szempontjainak figyelembe vétele nélkül nem lehet módosítani az alkotmányt, ezért több ponton változtatni szükséges az előterjesztésen. Vastagh Pál kiemelte: senki nem akarja jobban csorbítani az fBi ország szuverenitásának teljessé- ®*i gét annál, mint amit az EU-csatlakozás megkövetel. A Fidesz vezérszónoka ezzel szemben elfogadhatatlannak nevezte, hogy - mint mondta - az előterjesztés szövege alapján az EU-jogból kellene levezetni Magyarország alkotmányát és teljes jogrendszerét, nem pedig fordítva. Eltérő volt a két vezérszónok álláspontja az Országgyűlés és a kormány viszonya tekintetében az uniós ügyeket illetően, valamint abban is, mikor legyen az EU-csatlakozásról ügydöntő népszavazás. A szocialista képviselő szerint a miniszterelnöknek a nép felhatalmazásával kell aláírnia a csatlakozási dokumentumot, Szájer viszont leszögezte: a polgárok csak egy már aláírt szerződés ismeretében tudnak világos véleményt alkotni a csatlakozásról. - A NATO-val kapcsolatban az előző kormány által benyújtott, széles körű felhatalmazást nyújtó alkotmánymódosítási javaslat is legyen része a mostani vitának - javasolta pártja nevében Szájer . Vastagh Pál és Szájer József egyaránt jelezte: pártjuk kész a kompromisszumra és a konszenzusra az EU-belépéshez szükséges és kétharmados szavazattöbbséget igénylő alkotmánymódosítás elfogadása érdekében. A szabad demokraták számára minden megoldás elfogadható, amely az alkotmány módosításához vezet annak érdekében, hogy Magyarország mihamarabb az Európai Unió tagja lehessen. Eörsi Mátyás (SZDSZ) rendkívülinek ítélt minden alkotmánymódosítási vitát, mert mint mondotta ezekben a kérdésekben konszenzuskényszerről lehet beszélni. Véleménye szerint minden javaslatot meg kell vitatni és kompromisszumra kell törekedni, ha nem kifogásként, feltételként fogalmazódnak meg. Álláspontja szerint feltételek szabása ebben a kérdésben olyan, mintha Szent István idején Vazul és az ellenzék azt a feltételt szabta volna, hogy a keresztény Európához való csatlakozást akkor támogatja, ha az ebből származó nettó bevételek meghaladják a GDP 3 százalékát. Kulcskérdésnek ítélte, hogy az ellenzéki felvetések összeállnak-e egy nagy nemmé. Úgy ítélte meg, hogy ha nem így történik, akkor a felvetésekről érdemes beható vitát folytatni. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a kompromisszum létrejöjjön. Szavaiból az derült ki, hogy az SZDSZ messzemenően kompromisszumkész. A NATO-vállalásokkal kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében Eörsi emlékezetett arra, hogy az előző ciklusban az SZDSZ-nek nem volt bizalma a kormányhoz, így akkor azt nem támogatta. Most viszont, bíznak a kabinetben, így a Fidesz felvetéséről lehet beszélni. Dávid Ibolya (MDF) bírálta a beterjesztett javaslat színvonalát. Úgy vélekedett, hogy az igazságügyi tárca kapkodásához a kormánypártok nyomásgyakorlása is hozzájárult. Kritizálta, hogy az előterjesztést konszenzus nélkül nyújtották be az Országgyűlésnek, és elmaradt a javaslat kapcsán a széleskörű szakmai egyeztetés is. Véleménye szerint négy párti egyeztetés keretében a NATO-vállalásokkal kapcsolatos alkotmánymódosítás mellett megegyezésre kell jutni végre az alaptörvény új számozásáról és egységes szerkezetéről is. Emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban hosszas hatpárti egyeztetés zajlott a NATO tagsággal kapcsolatos alkotmánymódosításról. Mint fogalmazott, a hatpárti konszenzus létrejötte után a megegyezést az ellenzék, belpolitikai okok miatt az SZDSZ vezetésével felrúgta. A képviselő kifogásolta, hogy egyelőre semmit sem lehet tudni arról, mikor készülnek el az integrációval összefüggő további kétharmados törvények. Mint mondotta, félő, hogy a kabinet azokat is egyeztetés nélkül terjeszti majd a Ház elé. Felvetette: a belépés mellett a kilépés jogának is szerepelnie kell a javaslatban. Mint hozzáfűzte, a nemzetközi szerződések is így köttetnek. Orbán Viktor keresete Juhász Ferenc és Juszt László ellen November 13. Orbán Viktor jogi képviselője szerdán postára adta a volt miniszterelnök keresetét Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Juszt László újságíró ellen - tájékoztatta az MTI-t közleményben Doncsev .András, az. exkormányfó sajtótitkára. A tájékoztató szerint Orbán Viktor “becsületsértés vétsége miatt büntetőeljárást, személyiségi jogok megsértése miatt pedig polgári peres eljárást indított” Juhász Ferenc ellen a honvédelmi miniszter november 6-i, az Info Rádióban elhangzott nyilatkozata miatt. A volt miniszterelnök november 11-én a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjújában nyilatkozott arról, hogy jogi eljárást kezdeményez Juhász Ferenccel szemben, mert szerinte a honvédelmi miniszter őt nyíltan antiszemitának és nacionalistának bélyegző nyilatkozatott tett, A közlemény szerint Juszt László ellen a Népszavában október 28-án megjelent, A megbékélés napja című írás miatt indított peres eljárást a volt miniszterelnök. Orbán keresetében arra kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el az alpereseket a további jogsértésektől, valamint kötelezze őket arra, hogy közlemény formájában adjanak elégtételt az. Info Rádióban és a Népszavában. Fodor: 2005-tól lesz szükség sorkatonák behívására November 8. Az SZDSZ szerint 2005-től már nem lesz szükség sorkatonák behívására - közölte Fodor Gábor, a párt országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján. Fodor úgy vélekedett, az önkéntes haderőre való, 2006-ra tervezett átállás utolsó évében már nem lesz szükség sorozásra. Az MTI kérdésére válaszolva a politikus közölte, hogy tudomása szerint a Honvédelmi Minisztériumban készülő, a hivatásos haderő megteremtésével kapcsolatos tervekben is szerepel, hogy a sorozás már korábban megszüntethető. Mint mondotta, a szocialista-liberális koalíció programjába célként bekerült a hivatásos haderőre való átállás, és a kormány elkötelezett ennek megvalósítása érdekében. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a hivatásos haderőre való áttérés mielőbbi megvalósítását a közelmúltban napvilágot látott kritikák is indokolják. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon(UHF') illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut -Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fáx: 1-718-275-1223 Kari Bardosh producer Kisebbségek és a munkaerőpiac November 9. Kategorikusan külön kell választani a magyarországi cigányság problémáit a többi nemzetiségétől - jelentette ki Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke a Friedrich Naumann Alapítvány Kisebbségek és a munkaerőpiac - vállalkozói etika című szombati budapesti konferenciáján. Hozzátette: a cigányság létszáma is nagyobb, problémája is több, mint a másik 12 nemzetiségnek együttvéve. Farkas szerint akkor romlott el a kisebbségi ügyek kezelése, amikor a cigányok problémáit összevonták a többi kisebbségével. Megemlítette azt is, hogy a világban példa nélkül álló rendszer jött létre mostanra Magyarországon: a kisebbségi, a települési, a megyei képviselőtestületek, az Országos Cigány Önkormányzat mellett ugyanis a népcsoport tagjainak parlamenti mandátumhoz is sikerült jutniuk. Röviden ■ IBM-gyárbezárás November 13. A jövő héttől kezdi meg az IBM a létszámleépítés nevesítését; mintegy 3.400 dolgozót bocsátanak el, akik valószínűleg nem találnak majd munkát hasonló kondíciókkal - közölte Zimmermann József miniszteri biztos az észak-magyarországi munkaügyi központok vezetőivel folytatott egyeztetés után. Tájékoztatása szerint a székesfehérvári gyár a jövő héttől közli a dolgozókkal, az érdekvédelmi szervezetekkel és a Fejér Megyei Munkaügyi Központtal, hogy kit és mikor bocsátanak el. - Decembertől leáll a termelés, 250-300 ember üzemelteti majd a céget a jövő év közepéig, 2003. első félévének végén pedig megszűnik az IBM székesfehérvári gy ára - tette hozzá. ■ ThÜRMER AZ EU MELLETT November 7. A Munkáspárt támogatja azt a törekvést, hogy egy igenlő népszavazás után az Európai Unióhoz csadakozzunk, ugy anis úgy látja, hogy a “munkavállalók jogai az uniós országokban szabályozottabbak mint a vadkapitalista korszakot élő mostani Magyarországon”. Erről Thürmer Gyula országos elnök beszélt, pártja csütörtöki szolnoki sajtótájékoztatóján. Leszögezte: a támogatás kinyilvánítása mellett ahhoz is szeremének hozzájárulni, hogy a csadakozási folyamatnak minél kevesebb hazai vesztese legyen. ■ Törölték Torgyánt az FKGP TAGSORÁBÓL November 10. Az FKGP országos elnökségének döntése értelmében törölték a tagok sorából Torgyán Józsefet, a párt volt elnökét - tartalmazza Réti Miklósnak, a Függeden Kisgazdapárt vezetőjének közleménye. A tájékoztatás szerint Torgyán nem jelent meg a fegyelemi tárgyaláson, ám “oly mértékben okozta a párt anyagi és erkölcsi romlását, hogy enyhítő körülményt nem tudtak találni mentségére”. A közleményben a párt országos elnöksége sajnálkozását fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy' a Túri-Kovács Béla vezetésével szombaton ülésező Kisgazda Polgári Egyesület “továbbra sem óhajt kapcsolatot teremteni az anyapárttal, hanem a többnyire jelentéktelen erőt képviselő kisgazda szatellit-pártokkal kíván együttműködni". - Az FKGP új vezetése többször hangoztatta, hogy nyitott a korábban kizárt, vagy új pártot alapító tagjai irányában, amennyiben párttagságukat megszüntetik, és részt kívánnak venni a Független Kisgazdapárt újjászervezésében - olvasható a közleményben. ■ A HONVÉDELMI TÁRCA 309 MILLIÁRDBÓL GAZDÁLKODHAT November 13. Jövőre 309,5 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédelmi tárca, és a tervek szerint 2006-ra a nemzeti össztermék 2,01 százalékát fordíthatja majd védelmi kiadásokra az ország - hangozott el az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A testület 11-10 arányban általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Köztársaság jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A szaktárca képviselőjének tájékoztatásából kiderült, hogy' jövőre mintegy' 31,6 milliárd forintot költenek majd a katonák elhelyezési és életkörülményeinek javítására, 4,5 milliárd forintot új gépjárművek vásárlására és mintegy 22 milliárd forintot a külföldi szerepvállalásra.
