A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-11-08 / 77. szám

2002. NOVEMBER 8. Hazai hírek A HÍD 9 Kiszolgáltatott a magyar hadsereg a vegyi, biológiai támadásokkal szemben November 3. Két nappal hivatalba lépé­se után Juhász Ferenc magyar védelmi mi­nisztert “sokkolta” bemutatkozó látogatása Brüsszelben, George Robertson NATO- főtitkámál - olvasható a The Washington Post vasárnapi számában. Keith B. Richburg budapesti tudósítás­ban idézi a minisztertől a NATO-főtitkár szavait, aki ujjaival az asztalon dobolva mondta: teljesítsék a fegyveres erőik korszerűsítésére és jobb felszerelésére tett ígéreteiket. További késlekedésre nincs idő. “Két nappal hivatalba lépésem után történt. Az új kormányok általá­ban 100 nap türelmi időt kapnak.” - mondotta Juhász Ferenc a washing­toni lap szerint. Az új kormány azonban nem ka­pott türelmi időt, Magyarország ros­kadozó katonai struktúrájával több szempontból is gyenge láncszem a NATO-szövetségben - írja a lap munkatársa. Egy szövetséges nyugati or­szág diplomatáját idézi név nélkül: “Ma­gyarország nem egy katonanemzet. 1456 óta nem nyertek egyetlen csatát sem és na­gyon kicsi a katonai kiadások támogatottsá­ga-” Az idézett diplomata dicsérte az új kor­mányt, amiért a katonai kiadások növelését ígérte, de megjegyezte, hogy mindez egy­előre ígéret - az új kormány ígéretek egész sorát tette, amelyek nagyon költségesek. 1999-ben, csadakozásakor számos NA­­TO-tag jó szövetségest látott Magyaror­szágban, amely a Jugoszlávia elleni légi hadjárat kezdetén azonnal megnyitotta légterét a szövetség harci gépei előtt. Azóta azonban, mint Juhászt idézte a lap, meg­bízhatatlan partnerként kezelik. A The Washington Post szerint Juhász Ferenc az előző kormányt hibáztatja, ami­ért elhanyagolta a hadsereg szerkezeti át­alakítását: négy éven át nem volt jelentős új eszközbeszerzés, aminek következtében “óriási a technológiai elmaradás”. A lét­számcsökkentés következtében számos egység alkalmatlan a bevetésre. A hadse­regnek nincs védelmi felszerelése a vegyi és biológiai támadások ellen. A kommuni­kációs rendszer elavult és a magyar kato­náknak nyelvi nehézségei vannak a NA­­TO-partnerekkel való kommunikációban. Nem mintha Magyarország nem költött volna a védelemre az utóbbi években - az évi 1,08 milliárd dollár, azaz a hazai összter­mék 1,75 százaléka tiszteletre méltó arány európai mércével mérve, de a pénz nagy részét rosszul használták fel - mondják a tudósító által idézett illetékesek. így példá­ul az előző kormány nagy összegeket fordí­tott arra, hogy tanulmányozzák a tengeri szállítási képességek megteremtésének lehetőségét, noha Magyarország száraz­földi ország. A tudósítás szerint Juhász Ferenc el­mondta, hogy sokkoló volt számára lát­ni, hogy csak két ország nem vett részt a terrorizmus elleni afganisztáni háború­ban, amikor az Egyesült Államok a szö­vetségesek segítségét kérte, az egyik Iz­­land volt, amelynek nincs hadserege, a másik pedig Magyarország. Az új kormány bejelentette, hogy 16 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, összegét mintegy 1,2 milliárd dollárra emelve. A pénz jelentős részét technikai korszerűsítésre és szerkezetátalakításra for­dítják. Magyarország már tendereket írt ki új járművek és felszerelések beszerzésére. Juhász Ferenc azt tervezi, hogy amerikai és brit segítséggel felmérik, hogy hosszú tá­von Magyarország pontosan milyen képes­ségekkel járulhat hozzá a NATO működé­séhez. Ez a vizsgálat azonban csak hóna­pokkal a NATO novemberi csúcstalálko­zója után fejeződik be. Röviden ■ A TUDOMÁNY NAPJA November 3.1997 óta minden évben no­vember 3-án, a magyar tudomány napján arra emlékszik az ország, hogy a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társa­ság, vagyis a Magyar Tudományos Aka­démia megalapítására. A csaknem egy hónapig tartó ünnepségsorozat idején több múzeum is ingj en látogatható. ■ Mádl költözhet November 5. A budavári Sándor- palotá­ban lesz a köztársasági elnök hivatala - er­ről törvényt alkotott a Parlament. A nagy többségű döntés indoka, hogy a helyreál­lított Sándor-palota reprezentatív, az ál­lamfői hivatal protokolláris és biztonsági követelményeinek is megfelel. A költözés kifejezi, hogy az államfő, mint a legfőbb közjogi méltóság független az országgyű­léstől. A miniszterelnöki Hivatal illetéke­sei az RTL Klub Híradó kérdésére nem válaszoltak arra, hogy költségvetésükből mennyi pénzt költenek a palota államfői hivatallá alakítására és Mádl Ferenc mi­kor költözhet a Sándor-palotába. A köz­­társasági elnök hivatala közleményben tudatta, üdvözlik a Ház döntését és bíz­nak abban, hogy a köztársasági elnök és apparátusa mielőbb a \'árba költözhet. , ■ Mégsem sztrájkoltak A MALÉV LÉGIUTAS-KÍSÉRŐI November 3. Mégsem léptek sztrájkba vasárnap hajnaltól a Malév Rt. légiutas­kísérői. A szombat este 5 órakor kezdő­dött és éjfélig tartó egyeztetésen ugyanis a nemzeti légitársaság és Magyar Légi­utas-kísérők Egyesületének (Hunacca) vezetői megállapodtak a napidíjak emelé­sének mértékéről, és a szakszervezet visz­­szavonta szerda este kiadott sztrájkfelhí­vását. Az egyezségről kötött megállapo­dást a Malév Rt. vezérigazgatója, Váradi József és Lórinczy Zsolt, a Hunacca el­nöke írta alá. A megállapodás értelmében a légi-utaskísérők napidíja átlagosan 20 százalékkal emelkedik, ugyanakkor úgy­nevezett repülési óraszámuk 15 százalék­kal növekszik. A közös megegyezés az utasok számára azt jelenti, hogy minden­ki menetrend szerint juthat el úti céljára a Malév járataival, és a gépeken a szoká­sos létszámú utaskísérői személyzet dől­­gozik. ■ Elindult Sidneybe a jótékony REPP expedíció November 2. Elindult Sármellékről az a két férfi akik a RETT szindrómás gyere­keknek gyűjtenek - értesült a HavariaPress. Rántás Andor és Latky Csongor december 17-ig akar megérkez­ni Sidneybe Apollo Fox típusú ultra­könnyű magyar gyártmányú repülőgép­ükkel. Akciójukkal a RETT szindrómá­­sokat segítő kelet európai központ létre­hozását kívánják támogatni. Elmondásuk szerint útjuk során 12-14 országon fog­nak keresztül repülni. Amennyiben vál­lalkozásuk sikerrel jár az azért is szenzá­ció lenne, mert magyar gyártmányú gép­pel ekkora utat még nem sikerült meg­tenni. Januártól fizetős lesz az M7-es November 4. A Közlekedési és Gazdasági Minisztérium javaslata szerint fizetni kell az M7-es autópá­lya használatáért januártól. A hazai sztrádahálózat jövőbeni üzemelteté- j sével, illetve fejlesztésével foglalkozó ; tervek hamarosan a kormány elé ke­rülnek, a részletekről tölthet a kor­mánydöntés után közölnek majd. Az Orbán-kormány még 1999-ben ho­zott határozatot arról, hogy 2002- ben fizetni kell majd az M7-esen autózóknak. Am ezt később visszavonta, mivel a felújítás kezdése igencsak elhúzódott. A fizetés bevezetését éppen ezért csak 2003-tól tervezték. A gaz­§ dasági tárca új vezetése idén nyáron ; annyit közölt: még gondolkodnak : azon, hogy fizetőssé teszik-e az M7- est. A gyorsforgalmi utak közül az M7-es (az Mü-s után) a második leg­forgalmasabb, így a változás sok embert érint majd. Az ezzel párhu­zamosan futó 7-es főút pedig így' is eléggé zsúfolt althoz, hogy' megbir­kózzon egy újabb forgalomnöveke­déssel. Jelenleg az M7 az egyetlen nem fizetős autópálya. Fizetni kell az M3-as teljes szakaszán, amelynek nemrég készült el a Füzesabony-Polgár közötti ré­sze, és szintén fizetős az M l-es M5-ös út is. Titkos iratokhoz is hozzájuthat Orbán Orbán Viktor volt miniszterelnök meg­kaphatja a kormánytól az uniós csatlakozás­sal kapcsolatos titkos iratokat - írja az Origó. Orbán korábban jelezte, a csatlakozást úgy tudná segíteni, ha megkapná azokat az anya­gokat is, amelyek nem nyilvánosak. A kor­mány részéről közölték, Orbán Viktor ki­emelt szerepet játszik a politikában, ezért olyan információkat is megkaphat, amelyek­hez más országgyűlési képviselők nem fér­hetnek hozzá. Folytatódik az alkotmánymódosítás vitája November 6. Tizenegy igen szavazattal, tíz tartózkodás mellett bocsátotta általános vitára az EU-csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítási tör­vényjavaslatot szerdai ülésen az Országgyűlés európai integrációs bizottsága. Flankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára az ülésen hangsúlyozta: az új előterjesztést a négy parlamenti frakcióval történt kétfordulós egyeztetésén elhangzottak fényében terjesztette elő a kormány. Ugyanakkor Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság alelnöke érthetetlennek nevezte, hogy a kormány befejezettnek nyilvánította az egyeztető tárgyaláso­kat. - Az általános és részletes vita során további szövegmódosításokra van szükség annak érdekében, hogy olyan alkotmánymódosítás szülessen, amely maximálisan figyelembe veszi Magyarország nemzeti érdekeit - közölte a fideszes képviselő. Szerinte elegánsabb lett volna, ha a kormány egyeztetett szöveget nyújt be a parlamentnek.

Next

/
Thumbnails
Contents