A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-01 / 76. szám
2002. NOVEMBERI.____________________ Hazai hírek A HÍD 9 Medgyessy a csatlakozási tárgyalások finiséről Október 29. Az uniós csatlakozási tárgyalások során a magyar fél végig nagyon keményen fog küzdeni azért, hogy a legjobb feltételeket érje el, és érvényesüljenek a magyar érdekek, de az unió oldalán megvan a rugalmasság a megállapodásra - hangsúlyozta Medgyessy Péter miniszterelnök kedden a Magyar Rádióban. A kormányfő a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájának adott interjúban túlságosan hosszúnak tartotta az unió által ajánlott tízéves átmenetet a közvetlen agrártámogatások esetében. Szavai szerint a dolog lényege az, hogy Magyarországon a csatlakozás után jobban éljenek az emberek. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság teljesítőképessége rendkívül magas, a szakemberek nagyon jól képzettek, a termésádagok a mai, viszonylag rossz helyzetben is az uniós ádag körül mozognak, kedvező az éghajlat és “elég jó” a föld minősége is. Hozzátette, hogy mindebből sokkal többet lehet kihozni. Leszögezte, hogy az uniós és a magyar forrásokból meg kell teremteni a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Megjegyezte: a mezőgazdaság versenyképességének fokozásához szükséges fejlesztési forrásokat az ország biztosítja, de lehet az is egy tárgyalási alap, hogy ha nem elegen-Október 25. Elkészült az uniós csadakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás új tervezete, a négy parlamenti párt és az igazságügyi tárca között csütörtökön folytatott megbeszélés alapján. - Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról - áll a módosítás-tervezetben, amely leszögezi: a népszavazás időpontját és a népszavazásra bocsátandó kérdést az Országgyűlés határozza meg. Az előterjesztés szerint az Országgyűlés döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye. A népszavazásra vonatkozó szövegrész “a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csadakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti”. A tervezetbe bekerült a kormány és az Országgyűlés viszonyának szabályozása is. - A kormány felelős az Európai Unió intézményeinek döntéshozatali eljárásban való részvétel előkészítéséért - olvasható. A dokumentumban szerepel, hogy a kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az EU intézdő az uniós támogatás a mezőgazdaság fejlesztésére, akkor Magyarországnak joga legyen saját forrásból kiegészítenie azt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió nemcsak közvetlen agrártámogatásokat nyújt, hanem vidékfejlesztéshez is ad pénzügyi segítséget. A miniszterelnök kijelentette, hogy a családi gazdaságoknak nyújtott támogatásokat a kormány fenn kívánja tartani. Hozzátette: a kormány nem tesz különbséget egyéni tevékenység, családi gazdaság, vagy társas vállalkozások támogatása között. Megjegyezte, hogy az előző kormány a családi gazdaságok támogatásának ez évi keretét csaknem egészében elköltötte, de - mint mondotta - jövőre a mostani kormányzat biztosít erre forrást a költségvetésben. A kormányfő kitért arra, hogy a mezőgazdasági üzemek által felvett rövid lejáratú hitelek miatt keletkezett adósságainak egy részét a kormány átvállalja. Mint fogalmazott: ezt novemberben kezdik el fokozatosan rendezni. Fontosnak nevezte az uniós támogatások befogadásához szükséges intézményrendszer megteremtését. Megjegyezte, hogy az unió ehhez is nyújt támogatást. Kiemelte: azt szeremé a kormány elérni, hogy Magyarország 2004-ményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek, továbbá, hogy a parlament, vagy annak kijelölt bizottsága a javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatja a kormányt. - Azon tárgykörökben, amelyeket az alkotmány szerint törvényben kell szabályozni, a kormány az Országgyűlés, vagy annak kijelölt bizottsága álláspontját képviseli az EU intézményeinek döntéshozatali eljárásában - áll a tervezetben. A módosítás értelmében bekerülne az alkotmányba, hogy a kormány az EU intézményebek döntéseit követően soron kívül tájékoztatja az Országgyűlést azok tartalmáról, illetve a döntéshozatali eljárásban képviselt álláspontjáról. A parlament előtt fekvő javaslathoz képest szűkült a jegybankra vonatkozó szövegrész, amely most azt mondja ki: “a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja”, amely külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A dokumentum rögzíti, hogy a jegybank elnöke külön törvényben meghatározott körben rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. ben több támogatást kapjon az EU-tól, mint az azt megelőző évben. A védzáradékkal kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy Magyarország képes teljesíteni az uniós elvárásokat, ezért nem kell tartania attól, hogy bármiféle szankciók sújtanák a belépés után. Fontosnak nevezte, hogy a tíz tagjelölt ország közösen lépjen fel azokban a kérdésekben, amelyekben közös az álláspontjuk. Példaként említette, hogy a közvetlen támogatások tízéves átmenetét a tagjelöltek többsége kifogásolta. Medgyessy közölte, hogy csak az felel meg a demokrácia-felfogásának, ha az európai uniós csatlakozásról szóló jegyzőkönyv aláírása előtt kikéri a magyar lakosság véleményét. Hozzátette: a népszavazás előtt a magyar lakosság rendelkezésére fog állni a csatlakozási szerződés magyar szövege. A kormányfő megítélése szerint van esély arra, hogy a kormányoldal és az ellenzék konszenzusra jut a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás ügyében. A tervezet alapján a Magyar Köztársaság valamely nemzetközi szervezetben való részvétele érdekében nemzetközi szerződéssel az abban meghatározott körben és célok teljesülése érdekében - a jogalkotó hatáskör kivételével - egyes, alkotmányból eredő hatásköreinek gyakorlását a nemzetközi szervezet részére átengedheti, vagy azokat a nemzetközi szervezet többi tagjával közösen gyakorolhatja. - A Magyar Köztársaságban a közösségi jog és az Európai Unió egyéb vívmányai az EU alapító szerződéseinek és az azokból fakadó jogelveknek megfelelően érvényesülnek - olvasható a dokumentumban. A módosítás-tervezet a korábbinál részletesebben rögzíti az unió más tagállamai, illetve Magyarország állampolgárainak választással kapcsolatos jogait. A csütörtöki négypárti megbeszélést követő nyilatkozatok szerint a parlamenti frakciók illetékesei jövő szerdán egyeztetnek a most elkészült alkotmánymódosítás-tervezetéről. Az alkotmány módosításához a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Röviden ■ A MAGYAR BIX. RÉSZÉVÉ VÁLIK A GYÚLÖLETBESZÉD SZANKCIONÁLÁSA Október 27. Várhatóan hónapkon belül a magyar Büntető törvénykönyv részévé válik a gyűlöletbeszéd szankcionálása; az igazságügyi tárca arra vár, hogy az Európai Unió tanácsa elfogadja az ezzel foglalkozó keretszabályt. Minderről Bárándv Péter igazságügyminiszter beszélt vasárnap azzal összefüggésben, hogy Jánosi György; az MSZP országos választmányának elnöke a testület ülését követő szombati sajtótájékoztatón elmondta, a választmány az október 23-án történtek kapcsán javasolja a kormánynak, fontolja meg, hogy a Büntető törvénykönyv módosításával büntethetővé váljon az uszítás, gyűlöletkeltés. - Elég nehéz dolga van a tanácsnak az úgynevezett gyűlöletbeszédre vonatkozó keretszabályozás megalkotásakor, de a tervezet már elkészült és várhatóan jövő év első felében sor kerülhet a végleges szöveg elfogadására - mondotta Bárándy. Hozzátette: a nemzetközi szabályozáshoz illeszkedve készíti majd el a maga javaslatát az igazügyi tárca a gyűlöletbeszédnek a Büntető törvénykönyvbe történő szankcionálását illetően. ■ Medgyessy Péter levele Orbán Viktornak Október 30. Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán levelet küldött Orbán Viktornak, az Európai Néppárt alelnökének, amelyben arra kéri a volt kormányfőt: tisztségét felhasználva nyújtson támogatást ahhoz, hogy' Magyarország a csatlakozási folyamat során minden kérdésben a lehető legkedvezőbb feltételeket érhesse el - derül ki a kormányszóvivő MTl-hez eljuttatott közleményéből. ■ AZ SZDSZ SIKERESNEK ÍTÉLI SZEREPLÉSÉT A VÁLASZTÁSOKON Október 27. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) összességében sikeresnek ítéli szereplését a lezajlott önkormányzati választásokon - közölte Kuncze Gábor pártelnök. Ez a szereplés Kuncze szerint megfelelő alapot teremt a 2006. évi országgyűlési választásokon való sikeres szerepléshez, ahhoz, hogy' az SZDSZ azt követően is meghatározó erőként legyen jelen Magyarország politikai közéletében. Egyértelmű sikernek nevezte, hogy Demszky Gábor egyedül indulva is meg tudta tartani főplgármesteri pozícióját, valamint, hogy' az SZDSZ a fővárosi listán 24 százalékos eredményt könyvelhetett el. Az MSZP-SZDSZ együttműködést - eltekintve néhány villongástól - ugyancsak sikeresnek ítélte, hiszen míg 1998-ban a két pártnak 27 közös győztese volt, ez a szám 53-ra növekedett. Ez elsősorban a nagyobb településeken jelentett győzelmet - fűzte hozzá. A párt megyékbeli szereplését kevésbé eredményesnek tartotta, mint mondata, hét megyei közgyűlésben nincs szabad demokrata képviselő, ez az elmúlt négy évben csak két megyében fordult elő. ■ A Fidesz bírálja a kormányt az illetékek növekedése miatt Október 28. A Fidesz parlamenti frakciója bírálja a kormányt, mert jövőre jelentősen emelkedik számos, az igazságszolgáltatással, örökléssel, cégbírósági eljárással kapcsolatos illeték. A Fidesz álláspontja szerint a drasztikus emelés a jogkereső közönség kifosztását jelenti. Romaügyi Tanács: alakuló ülés Október 30. Mindenkinek joga van a jóléthez, a felemelkedéshez és az. esélyhez - jelentette la a Romaügyi Tanács alakuló ülésén az Országház épületében Medgyessy Péter kormányfő, a testület elnöke szerdán. Mint mondta, azért is vállalta el a testület vezetését, mert személyes elkötelezettséget érez az iránt, hogy a cigányság gondjait, a nemzeti sorskérdések egyikét jól kezdjék. Ezzel kapcsolatban a kijelentette, “azt kell hogy érezzék a cigány emberek, nem a hónuk alá nyúltak, hanem átkarolták őket”. Hozzátette: álláspontja szerint nincs cigány probléma, ezeket az. ügyeket a magyar problémákon belül kell kezelni és megoldaniilangot adott azon álláspont jának, hogy az esélyteremtés legfontosabb része az, oktatás, a versenyképes tudáshoz segítés. A roma ügyekkel foglalkozó miniszteri biztosokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolva a kormányfő azt közölte, “az új költségvetési évtől kezdve meglesznek ezek a státusok”. Teleki László, a Miniszterelnök Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkára, a Romaügyi Tanács alelnöke - utalva a területen meglévő évtizedes lemaradásokra - az érintettek türelmét kérte a problémák megoldásában. Hozzátette: az általa vezetett államtitkárság felállítása a magyarországi cigányság szükséges politikai rehabilitációja volt. Illetékességi területe legfontosabb feladataiként az oktatással, foglalkoztatással, egészségüggyel, valamint az antidiszkriminációs harccal kapcsolatos tevékenységeket nevezte. Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke megnyugtatónak nevezte a kormányzat képviselői által elmondottakat, jelezve, hogy az OCÖ és a szintén áld a vezetett Lungo Drom a legmesszebbmenőkig támogat minden olyan törekvést, amely a magyarországi cigányság problémáinak megoldását szolgálja. A tanácskozáson - amelyen a grémium tagjai átvehették megbízólevelüket - elhangzott az is, hogy decemberijen roma kormány zati portál, januárban képzéseket is magában foglaló antidiszkriminációs projekt indul, á még jövő évben megkezdődik a roma kis- és középvállalkozókat támogató program. Elkészült az új alkotmánymódosítás-tervezet
