A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-11-01 / 76. szám

10 a HÍD Kultúra 2002. NOVEMBER 1. Röviden ■ Meghalt Ray Connift Meghalt Ray Connift, a Doktor Zsivágó zeneszerzője, aki annak idején e film be­tétdalával, a Somewhere My Love-val Grammy díjat nyert. Nemcsak zeneszer­ző, hanem kiváló harsonaművész is volt. A Columbia Records kiadónál negyven harsonalemeze jelent meg. Nyolcvanöt éves korában hunyt el. ■ Legolvasottabb író: Esterházy Péter A könyvtárak kölcsönzési adatai szerint odahaza Esterházy Péter a legolvasottabb magyar író. Ebből az alkalomból az író a Győri Könyvszalon nevű rangos rendez­vényen Alkotói-díjat kapott. A pécsi Je­lenkor című irodalmi folyóirat kutatásai szerint pedig a fiatal regény-, novellaírók illetve költők első kötetei általában 3-5 ezer példányban fogynak el. ■ Hegedúcsempészek A ferihegyi repülőtéren a vámosok 18 da­rab, összesen 8 millió forint értékű igen régi hegedűt foglaltak le. Mivel műkincs­nek számítanak, kiszállításukhoz külön engedély kellett volna, amellyel a szállító cég nem rendelkezett, ezért a hegedűket lefoglalták. ■ Amerikai olasz főnök Harmadszor választotta karmesterévé a Budapesti Filharmóniai Társaság Zeneka­ra az amerikai olasz születésű Rico Sac­­canit, titkos szavazással. A mostani felké­rés szerint 2006-ig áll majd a zenekar élén. ■ Bartók a Themze partján Megkezdődött a Magyar Ősz rendezvény­­sorozata Angliában. A Londoni Magyar Kulturális Központ, amelyet a népszerű budapesti tévériporter és műsorvezető Bogyay Katalin igazgat, 1999-es megala­kulása óta Fókuszban Magyarország cím­mel állandó műsorsorozatot tart fenn. A nemzeti kulturális intézetek kapcsolat­­rendszerében a magyarok közül a Bogyay Katalin vezette londoni, a külföldiek kö­zöl pedig a Pressburger György kultúra­történész vezette budapesti olasz intézet áll az élen. Igaz, utóbbi holtversenyben van a Lánchíd melletti nagyrangú Le Pont Francia Intézettel. ■ Magyar fotók a világ tetejé­ről A Budapesti Néprajzi Múzeumban meg­nyílt a Mount Everest kiállítás. Erőss Gá­bor a Himaláját megmászott első magyar amatőr fotóművész állította ki rendkívüli felvételeit, amelyeket a megnyitás napjá­tól kezdve állandóan nagy tömeg néz meg. ■ A MAGYAR JlMI HENDRIX Új kiadású könyvvel, fotótárlattal és kon­certtel emlékeztek a magyar fővárosban Radics Béláról, a magyar gitárkirályról, aki húsz éve hogy fiatalon elhunyt. Az 1946-ban született Radics Béla 1968-ban alapította meg zenekarát, a híres Sakk­matt együttest, s ezzel Magyarországon is elindult hódító útjárta a rhytmn and blu­es. Úgy tartják, hogy aki a világnak Jimi Hendrix volt, az a magyaroknak Radics Béla. Kolozsvári basszushangon SZENT FERENC ELSŐ KÖVETŐJE Andrásy Gábor kolozsvári operaénekes is résztvesz Szent Ferenc hatalmas opera­házi sikerében San Franciscóban. Ő ének­li a szent első követőjének, Bemard test­vérnek a basszusszerepét. A francia Olivier Messiaen (1908-1992) írta e zeneművet Szent Ferencről. Alkotá­sa sok remekműhöz hasonlóan rendha­gyó, s nem szigorúan életrajzi mű.- Mindig csodáltam Szent Ferencet, - mondogatta - először azért, mert a szentek közül ő emlékeztet leginkább Krisztusra, másodszor, mert a madaraknak prédikált. Én pedig ornitológus vagyok. Az opera nem hagyományos: nincs nyitány, nincs jelenetközi intermezzo, s még duettek és áriák sincsenek benne. Messze van a mozarti vagy wagneri operá­tól. Mint Messiaen mondta: ez zenei lát­ványosság. Eddig három helyen mutatták be: Salzburgban (1992-ben és 1998-ban) valamint Berlinben 2002-ben. Karmeste­rei időrendben: Esa-Pekka Salonen, Kent Nagano és Marc Albrecht. A nagy rende­zői kihívás számba menő produkciót Salz­burgban a modem idők egyik legvállalko­­zóbb, legmerészebb amerikai rendezője, Peter Sellars vitte színpadra, a legmoder­nebb technikával, de a mű szelleméhez hűen. Ekkor jött a nagy botrány. A berlini Deutsche Oper-ban Daniel Libeskind rendezte meg - botrányosan. Messiaen misztikus világa helyett üres látványossá­gokat teremtett. Yvonne Loriod, a zene­szerző özvegye a Frankfurter Allgemeine Zeitungban nyílt levélben tiltakozott a ta­­pintadan rendezés ellen, avagy a Berliner Zeitung vallás elleni fertőtlenítésnek ne­vezte az előadást. Ebbe a rövid, de változatos előadástörténetbe robbant be a mostani San Francisco-i siker. Bár nem hazai, ha­nem német színházművészek teremtették meg az előadását, elsősorban persze a ren­dező Nicolas Brieger. Az ő lenyűgöző pro­dukciójának közponri képe: a kereszt ár­nyékában meghúzódó út. Azt sugallja, hogy ezen az úton mindannyiunknak vé­gig kell menni. A Szent Ferencről elke­resztelt nyugat-amerikai metropolis kö­zönsége pedig esténként tapsorkánnal kö­szöni meg a katartikus élményt. A vezető amerikai lapok kritikusai az ország minden tájáról szinte zarándokolnak az előadásra, hogy hírt adjanak az operatörténet nem mindennapi eseményéről, a modem zene óriásának, Olivier Messiaen-nek operájá­ról - írja Bállá Eszter a budapesti Heti Válasz-ban. Nekünk magyaroknak öröm, hogy en­nek a kimagasló művészeti teljesítmény­nek alkotó részese Andrásy Gábor, aki így nyilatkozott Budapesten:- A Kolozsvári Opera tagja voltam, ami­kor 70-es években megnyertem egy olasz­­országi nemzetközi énekversenyt, s azon­nal kaptam meghívásokat Svájcba, Né­metországba. De csak pártfogóm, a világ­hírű tenor, Mario del Monaco személyes közbenjárására engedtek ki a román ható­ságok. Bár a kolozsvári operaházban min­den kötelezettségemnek eleget tettem, mégis minden egyes külföldi fellépésem az utolsó pillalatokig bizonytalan volt. Ki­szolgáltatottja voltam nem csak a Szekuri­­tate-nak, ( A román kommunista titkos­­rendőrség. A szerk.), hanem az intrikák­nak, a féltékenységnek is. Amikor 1979- ben arra akartak rávenni, hogy svájci ro­mán emigránsokról írjak jelentéseket, az első alkalommal végleg elhagytam az or­szágot. Jelenleg Floridában élek, innen utazgatok, a világ minden tájára. Meghívá­som van bőven: 2005-ig tele a naptáram. Jordán Tamás a Nemzeti főnöke Lapzártakor érkezett a hír: a hosszú vitákat kiváltott, a kultuszminiszter pozícióját hivatalának első havában kissé megingató, a már kinevezett, kiváló Huszti Péter lemondását eredményező Nemzeti Színház-i direktorpályázat végeredménye: az ország első teátrumának, a Nemzeti Színház RT-nek a vezérigazgatója Jordán Tamás. A választás utolsó fordulójában ketten: Jordán, a Merlin Színház és Szűts Miklós, a Budapesti Kamaraszínház direktora maradtak, végül a tizenegy tagú szakmai kuratóriumból kilencen Jordánra szavaztak. Az új vezérigazgató elsöprő győzelmét kimagasló színházszervező képességének köszönheti, melynek következtében a XXL század úgynevezett nyitott színházáról szólt a minden vonatkozásában kiváló pályázata. Január 1-én lép öt évig tartó hivatalába. Magyar filmnapok Los Angelesben Los Angelesben november 20-tól 24-ig magyar filmnapokat rendeznek. Első­sorban az idei filmszemlén bemutatott, azon kívül a nemzetközi fesztiválokon legutóbb díjnyertes magyar mozikat akarják megismertetni az amerikai film­­fővárossal. A HID-ban eddig ismertetett, vagy kritikai elismerést kapott alkotások közül Mészáros Péter: Eső után című, Cannes-i Arany Pálma díjas rövidfilmjét, Péterffy Zsófai Velencében díjazott festményimációját, amelyet Faludy György: Ballada a kalózok szeretőjéről című versére rendezett, azon kívül a filmszemle után A HID-ban kritikával megismertetett Gárdos Péter: Az utolsó blues című művét mutatják be. A filmnapok helyszínéül kiválasztott Los Angelesben több elit kicsi művészmozi és nagy tömegek látogatta filmklub működik. Ezek közön­sége mellett a metropolisban lévő négy filmfőiskola növendékei és oktatói ismer­hetik meg ezúttal a magyar filmművészetet. Összesen tizenkét magy ar alkotást mutatnak be a filmnapoknak helyet adó Laemmle Theatre nevű moziban. A küldöttség legtöbb tagja rendező, elsősorban a résztvevő tizenkét film ren­dezője, közöttük csak egy színész lesz: Tóth Ildikó, aki Dettre Gábor: Felhő a Gangesz felett című mozijának főszereplője. Az utolsó előtti ítélet A New York Állam Művészeti Tanácsa ál­tal fenntartott New York-i Magyar Színház november 3-án, vasárnap délután fél négykor a Független Református Egyház dísztermé­ben, a 229 East 82-es utcában Könny és mo­soly összefoglaló címmel bemutatót rendez. Bevezetőt mond: Mautner Mimi, a színház al­­elnöke. Nagy várakozás előzi meg az estet. Az utol­só ítélet előtt Varga Lászlónak e színház alapí­tójának - ma a budapesti Országgyűlés neszto­rának, vagyis legidősebb tagjának - történelmi játéka Mindszethy József hercegprímásról szól, párhuzamba állítva Nagy Imrével, a kommunistából lett 56-os miniszterelnökkel, aki a forradalom leverése után a szovjetoros­zok elhurcoltak, de mivel nem volt hajlandó elismerni a szovjet megszállást, a magyar kommunista hatalommal halálra ítéltették és kivégeztették. Sziki Károly, a Magyar Köztár­saság Érdemkeresztjének arany fokozatával kitüntetett színművész és rendező, az egri Harlekin Színház igazgatója játsza el ezt a mo­nodrámát. Az est második részében, Harminc év után dmmel ugyancsak Varga László műve, egy zenés színjáték következik. Két főszerepét Csere}' Erzsi és Sziki Károly játsza. Fellépnek még Ajtay Gábor, Balázs Szilvia, Lendvav Gabriella és Kovács Szilvia. Mindkét darabot Sziki Károly rendezi. Jegyek a színházban (212-861-7981), a Mol­nár Travelben (212-535-3681), valamint a Carpathia Travelben (212-737-2666) kapha­tók. Hely árak: 25, 20 és 15 dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents