A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-10-18 / 74. szám

2002. OKTÓBER 18. HAZAI HÍREK A HÍD 9 Neue Zürcher Zeitung: pártpolitikai harc Budapestért Október 14. A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap hétfőn “Pártpoli­tikai harc Budapestért” címmel közölte tu­dósítója, Andreas Oplatka írását. A szerző szerint a jövő vasárnapi helyható­sági választások előtt Budapestért bonyo­lult taktikai harc folyik, az 1956-os forrada­lomról megemlékező nemzeti ünnepet ille­tően pedig erősen eltérnek a nézetek. A választásokon a szocialisták pozícióik erősödésére számítanak és derűlátásuk alig­hanem megalapozott: egyfelől a baloldal ta­vaszi szoros választási győzelmét a városok­ban elért jobb eredménynek köszönhette, s ennek megfelelően most egy sor nagy agg­lomerációban jelöltjei a legesélyesebbeknek számítanak, másfelől osztogató politikájuk nyomán népszerűségük az utóbbi hóna­pokban nőtt, miközben a tavasszal szoros vereséget szenvedő jobboldal pártjai - köz­tük a Fidesz - még nem tértek magukhoz a vereség után. Ezenkívül eleve bizonytalan­ságot szül, hogy kérdéses, milyen szerep hárul még a Fideszre, ha Orbán Viktor volt kormányfő új, széles jobboldali uniópárt létrehozására törekszik, amint ez egyre nyilvánvalóbbá válik - írta Oplatka. A szerző szerint különös figyelmet érde­mel Budapest a választások kapcsán, mivel itt olyan pártpolitikai konstelláció érvénye­sül, amely hatással lehet a kormánykoalíció szintjén is. Oplatka szól arról, hogy a leg­esélyesebbnek Demszky Gábor számít és hogy pártja, a koalícióban részt vevő SZDSZ meggyengültén került ki a tavaszi választásokból, ezért rászorul budapesti po­zíciójának megvédelmezésére. Közben azonban a fővárosban a szocialisták a leg­erősebbek, és viszonyuk Demszkyvel az önkormányzatban nem volt felhőtlen, ez az oka annak, hogy az MSZP elindította a ko­rábban ismeretlen Gy. Németh Erzsébetet. Demszky legerősebb ellenfele Schmitt Pál, aki függetlenként indul, de a jobboldal támogatását élvezi. A felmérések szerint Schmitt a második helyre kerülhet. A kihí­vó ügyes kampánya és felmérési adatai nemrég arra indították Demszkyt, hogy a szocialistákat a jobboldallal való titkos pak­­tálással gyanúsítsa. Demszky e megjegy­zéshez hozzáfűzte, hogy az MSZP és az SZDSZ közötti budapesti nézeteltérések a kormányban való együttműködésre is ha­tással lehetnek - írta Oplatka és úgy véleke­dett: a jelek szerint Demszky Gábor a szo­cialistáktól ígéretet kapott arra, hogy a kam­pány során visszavonják majd jelöltjüket. Ez azonban eddig nem történt meg, ami a kommentárok szerint az MSZP országos vezetése és a Budapestért felelősök közötti ellentétről tanúskodik, valamint arról a meggyőződésről, hogy Demszky fog ugyan győzni, de a kampány jó alkalmat ad arra, hogy Gy. Németh Erzsébetet ismert­té tegyék - írta Oplatka. Végül írt arról, hogy az október 23-i nemzeti ünnep újra politikai viszály középpontjába került. A szocialistákat, akik a volt kommunista párt reformszámyából kerültek ki, és a kontinu­itás tekintetében problémákkal küzdenek, a forradalom napja mindig zavarba hozza - írta a szerző. Emlékeztetett továbbá a ta­valy történtekre, amikor még az 1956 után halálra ítélt Mécs Imrét is szidalmazták, és úgy vélekedett, hogy ez indította a kor­mányt arra a döntésre, hogy az ünnepséget ezúttal ne a szabadban, hanem a parlament­ben tartsák rendkívüli ülés keretében és a kormányoldal a radikális szavaktól való fé­lelmében nem járult hozzá, hogy az ünnep­ségen az egykori utcai harcosok egy képvi­selője is beszédet mondjon, mire a Fidesz jelezte, hogy bojkottálja az ülést. Röviden ■ A KORMÁNY KÖZPONTI ‘56-OS EMLÉKMŰVET TERVEZ Október 15. Az 1956-os forradalom és sza­badságharc ötvenedik érfordulójára a kor­mány az ‘56-os szervezetekkel együttműköd­ve központi emlékművet épít - jelentette be Medgyessy Péter azt követően, hogy' tizenhat ‘56-os és a politikai üldözötteket tömörítő szervezet vezetőivel találkozott kedden. A mi­niszterelnök úgy vélte, hogy a forradalomban szerepet játszó személyek fontos és nem elég­gé megbecsült tagjai a magyar társadalom­nak. Kijelentette: a kormány fejet hajt az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és áldozatai előtt, tiszteletét fejezi Id a még élő hősök iránt. ígéretet tett arra, hogy jövőre az átlagos nyugdíjemelésnél nagyobb arányban, 10 ezer forinttal emelik az ‘56-os szabadság­­harcosoknak és a politikai üldözötteknek járó úgynevezett Nemzeti helytállásért pódékot, amely három helyett már két év börtönben töltött idő után is jár majd. Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom egykori Corvin közi parancsnok távozott a megbeszélésről, miu­tán a kormányfő nem kívánt bocsánatot kér­ni az ‘56-os forradalom leverői nevében. ■ Feljelentést fontolgat Országimázs ügyben a KEHI Október 15. A Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatal (KEHI) több szabálytalanságot tárt fel az Országimázs Központnál lefolytatott vizsgálata során. A kormányhoz megküldött jelentés szerint az ellenőrzés egyebek közt korábban történt iratmegsemmisítések, a számviteli, a közbeszerzési törvény, vala­mint az adójogszabályok megsértésének gyanúját állapította meg. Értesülések szerint jelenleg büntetőjogászok vizsgálják, hogy hány és milyen jellegű feljelentést tegyenek a vélt törvénysértésekkel kpcsolatban. ■ Nyolc hónap bombariadóért Mostanában már negyedszer volt bombaria­dó a Malévnál. Ezúttal a Párizsba felrepült járatot kellett visszafordíttatni és átvizsgálni, csakhogy most a tettest el is fogták. Kiderült: a budapesti „Két szerecsen” kávézóban szo­kás, hogy minden évben a két legjobb alkal­mazottat jutalomból elküldik külföldre. A tettes tavaly így' jutott el Rómába. Idén azon­ban másokat küldtek, ezúttal Párizsba, amit a 26 éves tettes nem volt képes elviselni, s e mi­att olyan hatalmas botrányt csinált, s annyit kötekedett, hogy az üzlet tulajdonosa a nyu­godt üzletvitel érdekében kénytelen volt el­bocsátani őt. Bosszúból fenyegetőzött a re­pülőgépbe helyezett robbanó tárggyal, és sok órás késést s nagv kárt okozott a Malévnak. Gyorsított eljárásban nvolc hónapi börtön büntetésre ítélték. A három év alatti bünteté­seket ugyan általában felfüggesztik, de mivel a tettesről a bűnügyi nyilvántartó alapján ki­derült, hogy fegyveres rablásért egyszer már két évet ült börtönben, az ítélet végrehajtását nem függesztették fel, azt le kell ülnie. ■ Új megegyezés körvonalazódik Október 16. Új fejezet kezdődött a veszé­lyességi pótlék kérdésében a Belügy minisz­térium és a tűzoltó szakszervezetek között, mivel megegyezés körvonalazódik a pótlék visszaállításáról. A tárgyalások során javasol­ták, hogy a pótlék révén juttatott összeg je­lenjen meg a rendszerben, és számítsák bele az illetménybe. A pótlék mértéke 2003-tól az illetményaíap 22,5%-a lenne. Az MDF is ellenzi a március 15-i népszavazást Október 15. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képvi­selőcsoportja sem a 2003. március 15-ére tervezett ügydöntő nép­szavazás időpontjához, sem a népszavazással kapcsolatos, az alkot­mányba nem illő rendelkezésekhez nem fog hozzájárulni - jelen­tette ki Balsai István frakcióvezető. A kormány saját maga ellen dolgozik akkor, amikor a csatlakozási szerződés részleteinek teljes ismerete nélkül kívánja magát orientáltatni a magyar választópol­gárok által - mondotta a politikus. Balsai kifejtette, hogy 2003. áp­rilis végén parafalja a magyar kormány és az Európai Unió bizott­ságának vezetője a csatlakozási szerződést, amely előtte nem lesz. publikus. Közölte: azt vállalta Kovács László és a kormánypárti többség, hogy ügydöntő népszavazást tart az európai uniós csat­lakozásról, de az ügyet előtte meg kellene ismerni. Balsai István szólt arról is, ha a kormány úgy' gondolja, hogy valóban érdemi tárgyalást akar tartani az alkotmánymódosításról, akkor az MDF nem zárkózik el, de ilyen meghívót még nem kaptak. Összeállították a tiltott hálapénz listáját Évtizedek óta nyílt titok, hogy az orvos és a nővér vagy a mű­tős, hálapénzt kap, amit elegáns latin kifejezéssel paraszolvenciá­nak neveznek. Hiába az egészségügyi politika intézkedése, vagy szólamai, - fizetni kell. Ezt persze senki sem kéri, de a beteg úgy hiszi, ha nem ad pénzt, nem kap rendes gyógyítást, ellátást, gon­dos műtétet. Igaz, orvos alig akad, aki hálapénz híján nem végzi el szabályosan a dolgát, de olyan is ritka, aki nem fogadja azt el, ha adják. így aztán a kórteremben nem ritkán komoly értekezletet tartanak a betegek, hogy milyen műtét után - néha már előtte! - melyik orvosnak mennyit illik fizetni. Hiába a különböző kormányok egészségügyi intézkedései, az orvosok, nővérek bármekkora fizetés emelése, évtizeddel a rend­szerváltozás után sem termel az ország annyit, hogy e két foglalko­zást tisztességesen megfizesse. Vagyis hogy tiltani, s ellenőrizni le­hessen a hálapénz elfogadását. Eddig egyedül a korábbi kormány második egészségügyi minisztere, a kiváló kórházszervező - egyéb­ként az Európai Kórházak Egyesületének elnöke - kezdte el meg­alapozni az egészségügyi bérek rendjét, mégpedig a korábbi egész­ségbiztosítási pénzügyek rendbetételével, de mire munkássága megérett volna, letelt a kormány ideje. Az új kormány béremelése már most, éppen csak az első emelt fizetések kézhez vétele után, sok kritikát kap. Magyarán: keveslik! Mindenesetre a hálapénz nyílt titok marad, s a kezdő beteg szá­mára nyomasztó gond, hogy kinek mennyi „jár”? Ezen segített most a hazai Tárki Közvéleménykutató Intézet. íme a bértábla, amelynek érdekessége, hogy mind a megkérdezett betegek, mind az orvosok és nővérek nagyjából ugyanakkor összegeket neveztek szokásosnak: Éjszaka kihívott ügyeletes orvos 500-1000 forint, Nőgyógyászati vizsgálat 1000-1500, Szülés 10.000-30.000, Vérnyomásmérés 0-100, Injekció beadása rendelőben 0-200, Sugártherápiás kezelés 500-1000, Műtét után altatóorvosnak 1000-2000, Vakbélműtét 5000-10000, Mandulaműtét 3000-6000, Szívműtét 20000-50000, Gyógymasszázs 100-1000 Rendszeresen házhoz járó orvos alkalmanként 100-2000, Gyermekorvosnak kötelező védőoltás beadásáért 500-1000, Röntgenvizsgálat 0-100, Munkaképesség ellenére leszázalékolás 15000-30000, Egészséges ember betegállományba kiírása 1000-3000, Ápolónőnek hosszabb kórházi tartózkodás után 500-2000 Úgy véljük, e táblázat láttán már érhetőbb, hogy miért akkora a túljelentkezés az orvostudományi egyetemekre. Hiszen a hálapénz attól jobb, mint a magasabb bér, hogy nem kell utána adót fizetni. De még valamit: a munkaképesség ellenére történő leszázalékolás­­kor és az egészséges embernek betegállományba kiírásakor lebukás esetén változik az ár. Olyankor a fizetség mind az orvosnak, mind a páciensnek a büntető- törvénykönyv „árlistája” szerint fél-másfél évi szabadságvesztés, felfüggesztve. Ismételt esetben nem felfüg­gesztve, hanem ülve. Hozzá a biztosításnak okozott kár megtéríté­se. Végül egy nagyon lényeges igazság: bárhogyan is alakult az egészségügy pénzhelyzete, jogszabályai, az orvosok, nővérek élet­­színvonala, egy valami megmarad, s ez a műtét, a kezelés miatti fé­lelem. Az pedig legtöbbször akkor is megnyitja az erszényt, ha egy­általán nem kell. FI)

Next

/
Thumbnails
Contents