A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-20 / 70. szám
10 a HÍD Kultúra 2002. SZEPTEMBER 20. Röviden ■ Közgonixmodás és terrorizmus A budapesti Balassi Kiadó a WTC megtámadásának évfordulójára megjelentetett eg)’ kötetet, amely a világ jeles értelmiségeinek a terrorról kialakított elméletét tartalmazza. Umberto Eco olasz író szerint: „Minden vallásháború, amely vérbe borította a világot, úgy’ született, hogy az emberek szenvedéllyel csatlakoztak olyan leegyszerűsített szembeállításokhoz, mint a Mi és Mások, a jók és rosszak, a fehérek és feketék." ■ Ráday Soho A magyar kávéházakra és vendéglőkre általában mindig jellemző volt bizonyos kulturális ismeretterjesztés, például festészeti vagy karikatúra kamarakiálljtás, irodalmi est vagy kamarahangverseny Mióta a Kálvin tértől a nagykörútig húzódó pesti Ráday utcát sétáló utcává alakították át. idén szeptember 13-15-ig már másodszor rendezik meg a Ráday SOHO FilmÉSfeztivált ( rendhagyóan így írják). Befutott és fiatal rendezők színvonalas filmjeit lehet a vendéglőkben látni, néhányat az egész országban csak ott. ■ Legalantasabb tévéműsor A budapesti RTV Klub nevű tévécsatorna önként jelentkezőket zárt el hosszabb időre a külvilágtól, ám rejtett kamerákkal közvetítik a nézők számára az ott lévő férfiak és nők ösztönéletét, így a szekszuális életét is. Stark. R. László, a Magyar Hírlap kritikusa morális csúszdának nevezi a műsort, amelyben nem jegyzik az emberi méltóság értékét. ■ Amerikai magyar építészek A Magyar Építészeti Múzeum megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az Annata Kiadó Építészmonográfiák címen könyvsorozata indított. Célja a XX. században külföldre származott nagy magyar építészek megismertetése. Az első két kötet az Egyesült Államokban dolgozott Vidolovits Lászlót, majd Papp Lászlót mutatta be. Most jelent meg a harmadik kötet, amelyben Halász Antal és bátyja Halász Imre építő művészetéről szól, akiknek 1960-tól 1990-ig közös tervezőirodájuk volt Bostonban. Egyik legnagyszerűbb alkotásuk az 1986-ban a Massachusetts-i Dedham-ben épült Damaszkuszi Szent János templom. ■ Márai abszolút sikere Ilyen még nem volt: a hetente más-más nagy könyves üzlet forgalma alapján összeállított vásárira sikerlistán múlt héten az első tíz helyből hármat Márai mű foglalt d. A listán a közel fél évszázados Márai-tilalran ellenére 2. A gyertyák csonki égnek, 4. A Füves könyv és 8. az Eszter hagyaték. A három kötet mindegyike megelőzi Helen Fielding: Búgét Jones naplója és Kurt Vonnegut: Virágvasámap című nemzetközi sikerű műveit. ■ Eto^GmiKÍCNIÓWAltoRÍMr Országgyűlés módosította a médiatörvényt. Ennek elsősorban az a célja, hogy Magyarország alkalmazkodjék az Európai Unió azon jogszabályaihoz, amelyek kiiktatják a képernyőről a gyermekek nevelődését torzító tévéműsorokat. Ugyanakkor az új törvény rendkívüli előrelépés a művészileg alacsonyabb színvonalú, amerikai tömegkultúra korlátlan terjedésével szemben, illetve a színvonalas, sokszínű nemzeti kultúrák érvényesítése terén. Mostantól a művészeti és szórakoztató tévéműsorok 70 százalékának európai gyártásé, illetve színvonalú filmekből, programokból kell állnia. Nem szól azonban a törvény arról, hogy e 70 százalékon belül mekkora legyen a magyar alkotások aránya. Madarak é emberek Földessy Dénes A tudományos technikai fejlődés felemeli az embert: gombnyomásra egyszerűsíti az életműveleteket, avagy megszűnteti a földrajzi távolságokat. Ugyanakkor a másik ágán lenyom bennünket, mert könnyen elidegeníthet ősi közegünktől, a természettől. Nem csak az úgynevezett a művészet, a humán kultúra ellen dolgozik, hanem több tekintetben embertelenné teszi magát a természettudományos gondolkodást is, akaratlanul legalábbis a természet és az ember kapcsolata ellenében dolgozik. Például e rohanó, túl modem korban eltávolodik a szemünk elől a madárvilág szépsége is. Ez ellen hat a rangos budapesti Park Kiadó most megjelent szenzáció számba menő ornitológiái kötette, egy tudományos igényű, mégis a laikus, de természetszerető ember számára is közérthető madármeghatározó könyv. Mondhatnánk: hasznos kézikönyv a modem nagyvárosi lakos elidegenedésével szemben. A nemzetközi könyvszakmában bird guidenak nevezett művek e kiválóságát háromnégy évre tervezett, végül tizenöt esztendősre sikeredett gyűjtő, író, festő és szerkesztő munka után 1999-ben adták ki Stockholmban svédül, majd a hirtelen támadt hatalmas nemzetközi érdeklődés miatt angolul is. Lars Svensson és Peter J.Grant ornitológusok írták és szerkesztették, s két festőművész: Killian Mullameg és Dan Zetterstön festette a tudományos tekintetben pontos, ugyanakkor művészi madárképeket. Utóbbiról azt tartják, hogy a világ legnagyobb madárfestője. A könyv munkálatai igazában azért tarthattak másfél évtizedig - miközben az egyik kiváló szerző, Peter J. Grant 1990- ben elhunyt - mert alkotói a feszességre is törekedtek: például, hogy 400 lapoldalnál ne legyen hosszabb ez a nem túl nagy méretű, táskába, és nagyobb zsebbe elférő kötet. Tehát a legjobb használati helyen, a terepen járáskor és az ornitológia talán legnagyobb élményére, a váratlan madárazonosításra alkalmas legyen. A Park Kiadó jó választását, és egyáltalán, igényes munkásságát egyebek között az is igazolja, hogy a pontos magyar neveket a Madártani és Természetvédő Egyesület úgynevezett Nomencia Bizottsága ellenőrizte. A könyv még odahaza, lakásban olvasgatva is élmény. Csak egy példa: megtudjuk és reális, de festői képen látjuk, hogy az utolérhetetlen szépségű természetben van hosszúcsőrű nádirigó, de még vastagcsőrű nádirigó is. Továbbá az énekes poszáta mellett rozsdás poszáta is. A modem, gyakran ideges világgal szemben szép, vonzó ellenpéldát nyújt a Park Kiadó, nekünk s a gyermekeinknek is. Kissé lelki fogódzót a túl modem jövőre. Kossuth-kiállítás Debrecenben Szeptember 15. A világban csaknem 300 Kossuth-szobor, illetve - emlékhely található; közülük mintegy kétszázat mutat be az a fotó- és dokumentum-kiállítás, amelyet Bölcskei Gusztáv református püspök nyitott meg vasárnap Debrecenben a Református Nagytemplom kiállítótermében. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében utalt arra, hogy a kiállítás is jól illeszkedik abba a megemlékezés sorozatba, amelyet Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából rendeznek szerte az országban. A kiállított képek többségének alkotója Messik Miklós, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnöke elmondta: szervezetük egy éve azért alakult, hogy feltérképezze és feldolgozza a világ különböző országaiban található magyar emlékeket. A Debrecenben szeptember 25-éig megtekinthető tárlaton 50 tablón, több mint 200 felvételen és dokumentumon mutatják be a hazai és külföldi Kossuth-emlékhelyeket. Ezúttal elsősorban az északmagyarországi, az alföldi, a dunántúli, a Pest megyei, illetve a londoni, a párizsi és az amerikai Kossuth-emlékhelyeket tekinthetik meg az érdeklődők. Messik Miklós tájékoztatása szerint ősszel Budán nagyobb szabású Kossuth-kiállítást rendeznek, ahol a legmarkánsabb hazai Kossuth-szobrok mellett az emigrációs emlékeket is bemutatják. Filmdicsőségünk a velencei fesztiválon Hadd kezdjük ezt a fesztivál tudósítást rendhagyó módon, verssel: ,Jenny-nek hívták szőke volt és éhes /sa szállodában üveget mosott, / hol elhamarkodott szeretkezések / szagát árasztották a bútorok/” így indul Faludy György híres Villon átköltésének Ballada a kalózok szeretőjéről című költeménye. Péterffy Zsófia e ballada főszereplőjéről, Jenny-ről írta animációs filmjének forgatókönyvét, s abból rendezte versenyművét. E magyar alkotás a világ Cannes után a második legrangosabb művészfilm fesztiválján, Velencében elnyerte az Európai Filmakadémia legjobb animációs rövidfilmnek kijáró díját. A rendkívüli siker után a fiatal rendezőnő elmondta:- Az Iparművészeti Egyetem animáció szakán 1997- ben végeztem, s eddigi három filmem közül ez már a második, amelyet versből rendeztem. Az elsőt József Attila: Szaggatlak, mint a fergeteg című költeményére forgattam. A Kalózok szeretőjének sajátossága, hogy nem az animációs alkotásokban szokásos rajzolt, hanem festett filmkockákból áll, s ezeket Polányi Ritával, alkotótársammal festettem. Váczi László, az értékes alkotó csapat tagja, a zeneszerző hármas egyike pedig így nyilatkozott:- Ásszociatív-improvizatív zenét szereztünk, amelyhez különleges hangszereket is alkalmaztunk, például az ausztrál bennszülettek fafúvós hangszerszámát, a didgeridoo-t. Ez a zene inkább hangkép, amely önmagában is megállja helyét. Péterffy Zsófia nyolc és fél perces rövidfilmjét a legdrámaibb alkotásnak minősítették, amely műfaji kiegyensúlyozottságával egyöntetű sikert aratott. Ezzel szemben a skót Peter Mullan filmje, A Magdaléna nővérek, amely a velencei legna gyobb díjat, az Aranyoroszlánt kapta, erős egyházi támadásokban részesült. A kalózok szeretője lényegében arról szól, hogy az embert a sok megalázás és megaláztatás előbb-utóbb gonosszá teszi. Jenny sem képes már mássá lenni, mint gonosszá. E megalázott utcalányt, a kalózok szeretőjét, miután a kalózhajó már szédőtte a várost és láncra fűzték a városlakókat, Faludy versében is megkérdi a főkalóz: „ Kalózok szeretője! / kit öljünk meg kívánságod szerint? / Sőazt felelte: „Mind!” A nagy sikerben egy valamit azonban nem vett észe sem a velencei nemzetközi, sem a hazai kritika: a magyar film és irodalom teremtő egységét, amely az egyetemes magyar kultúrát fejleszti tovább. FD Kalózok szeretője Péterffy Zsófia
