A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-09-20 / 70. szám

6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. SZEPTEMBER 20. Röviden ■ A VAJDASÁGI MAGYAROK LaBUSRA SZAVAZNAK Szeptember 15. Az újvidéki Magyar Szó című lap beszámolója alapján a szerbiai magyarok döntő többsége Miroljub Labusra fog szavazni a szerbiai elnökválasztáson. Labus hivatalosan függetlenként indul, de közel áll a szerb min­iszterelnök, Zoran Djindjic pártjához. A megkérdezett magyar politikusok szinte egyöntetűen úgy vélték, hogy a magyaroknak Labusra kellene szavazniuk a szeptember 29-i szerbiai elnökválasztáson. Annak ellenére mel­lette állnak, hogy Labus nem támogatja a vaj­dasági autonómiát, de ez egyetlen jelölt pro­gramjában sem szerepel. Miroljub Labus a jugoszláv szövetségi kormány külgazdasági ügyekért felelős minisztere, és miniszterelnök­helyettes. ■ Kártalanítás a holokauszt ÁLDOZATAINAK Szeptember 18. A holokauszt szlovákiai áldo­zatainak részleges kártalanításáról döntött szerdán a szlovák kormány. A hét végi válasz­tások után rövidesen leköszönő Dzurinda-k­­abinet 850 millió koronát fordít erre a célra - jelentette be a kormányülés után Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Csáky szavai szerint a most befejeződő választási időszak együk leg­fontosabb kérdésében sikerült döntést hozni; a kormány ily módon tudta leróni politikai és er­kölcsi tartozását. A döntés értelmében a kor­mány a 850 millió koronát október végéig he­lyezi letétbe a jegybanknál. Az összeg tíz év múlva átmegy a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetségének (UZZNO) tulajdonába, de az évi 60-65 millió koronát kitevő kamatok évi merítéssel felhasználhatók lesznek. A részleges kártalanításra fordított összeg a Szlovákiából elhurcolt zsidóktól a második világháború alatt elkobzott és az akkori államkincstárba került vagyon tíz százalékát teszi ki. Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról való megemlékezések Erdélyi központi ünnepség Szeptember 15. Erdély legel­ső Kossuth szobrát állították vis­sza eredeti helyére vasárnap a romániai Bihardiószegen, a Kos­­suth-emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Az ünnepi rendezvényen jelen voltak a román és magyar kor­mány képviselői, az RMDSZ országos és helyi vezető, egyházi méltóságok több magyarországi és szlovákiai település polgár­­mesterei. A Nagyvárad közelé­ben fekvő falu református temp­lomában istentisztelettel kezdő­dött az ünnepség, amelyen He­gedűs Lóránt a Dunamelléki Re­formátus egyházkerület püspöke hirdetett igét.- Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt -hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ennek a közösségnek helyre kellett állítania magyarságát, anyanyelvét, vissza kellett szereznie településeinek magyar nevét. Ismét birtok­ba kellett és kell vennie anyagi javait, helyre kellett és kell állítania otthonát szel­lemi és anyagi valóságában. - Vissza kellett szereznünk történelmünket is. De ebben a térségben, ahol egymás mellett élnek a nemzetek azt is meg kell tanul­ni, hogy egymás mellett élhessenek a különböző nemzetek történelmei is. A so­kat emlegetett közös történelemszemlélet elérésének azonban alapfeltétele az, ha elfogadjuk és tiszteljük egymás történelmét. Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondotta. Hangsúlyozta, hogy nem szabad szembeállítani Széchenyi István reformpártiságát, Kossuth Lajos forradalmiságát és Deák Ferenc politikai bölcsességét. Eszméiket ma együtt kell néznünk és értékelnünk.- A magyar történelem e három vezérpolitikusának egymáshoz való viszo­nyulása modellként szolgálhatna a jelenkori politikusok számára - emelte ki be­szédében Szabó Vilmos a Minisz­terelnöki Hivatal politikai állam­titkára. Szabó azt hangsúlyozta, hogy Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akar­ták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvaló­sítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. - De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gá­zoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe - fogalmazott. Részletesen felidézte Kossuth 1851-ben kidol­gozott alkotmánytervét a dunakonföderáció 1862-ben Klap­ka Györggyel közösen kidolgozott elképzelését. - Ez a terv nem való­sult meg, de a cél, amelyet kitűzött megvalósulóban van: belátható időn belül nemcsak a kelet-közép-európai kisnépeknek, hanem Európa valamennyi nemzetének az Európai Uniói lesz közös hazája - mondotta. Kocsi László a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára arról szólt, hogy a bihardiószegi Kossuth szobrot a helyi közösség annak idején közada­kozásból emelte és ugyanez a közösség volt az, amely később megakadályozta annak ér­telmeden elpusztítását. - Ennek a szobornak a fennmaradása nagyszerű példája egy kö­zösség szilárd önazonosságának és értékei iránti elkötelezettségének - mondotta. A román kormány üdvözletét loan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Miniszté­rium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kos­suth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot 1896-ban a millennium alkalmából emelték. Gerenda)' Béla alkotásának avatásán részt vett Kossuth Ferenc is. A szobrot az első világ­háborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magv ar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. Emlékünnep a magyarittabén Magyarittabén a megemlékezés ünnepi műsorral és isten­­tisztelettel kezdődött, a református templom előtt álló egyetlen bánsági Kossuth-emlékműnél pedig a vendégek el­helyezték a kegyelet virágait. A szerbittabéi katolikus teme­tőben megkoszorúzták Arcfalvi Ferenc főhadnagynak, az 1848-as magyar szabadságharc résztvevőjének örök nyug­vóhelyét. Az anyaországi és hazai vendégeket Marton Kár­oly esperes úr üdvözölte. Csete Szentesi István református püspök nemzetünk nagyjának életét Józsefével hasonlította össze, akinek életében úgyszintén csodálatos egyensúlyban volt a feledés és az emlékezés. Kossuthot az emigráció, a hontalanság éveiben az Isten megedzette. Mint mondotta, amikor bajban vagyunk, nekünk is emlékeznünk kell. A Kossuth-emlékműnél Kiss Béla, a falu polgármestere kö­szöntötte az egybegyűlteket, majd Kiss Nándor beosztott lelki pásztor ismertette a magyarittabéi Kossuth-szobor tör­ténetét, melyet Patai Sándor, a falu krónikása kutatott. A magyarittabéiek kezdeményezésére a szobrot Horvay János szobrászművész készítette, és 1904 májusában leplezték le, nagy ünnepség keretében. Az első világháború után 1919. február 25-én egy szerb katona átlőtte, majd lelökték a szob­rot a talapzatáról. Éjnek idején gondos hazafias kezek eltün­tették, és a református templomban várta a békésebb időket. A második világháború elején a szobor visszakerült a helyé­re. Tizenkét éve annak, hogy minden évben újra megkoszo­rúzzák a szobrot, és azóta a délvidéki magyarság sajátos za­rándokhelye. Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke az anyaország nevében megköszönte a magyarittabéiek hozzájárulását a Kossuth-szobor megőrzéséhez és felújításához. Mint mon­dotta, Kossuth üzen a mának, de a jövő nemzedékeinek is. Egyik legfontosabb jellemvonása a közös ügy vállalása és annak felelősséggel való elvégzése. És nemcsak saját nemze­te, hanem a környezete, mindazok a még nem szabad és nem függeden népek, nemzetiségek nevében is, akik szintén a Habsburg-ház által nem biztosított jog és szabadság miatt emelték fel a szavaikat, amikor 1849-ben megfogalmazta a Habsburg-ház trónfosztását. Vajdasági ünnepségsorozat AIX. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok vasárnapi veprődi rendezvényével megkezdődött a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról való megemlékezések sora Vajdaságban. Az ünnepség kezde­tén a Kossuth nevét viselő veprődi művelődési egyesület épületén leleplezték a Dvoracskó László ál­tal faragott névtáblát, amelyet a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség ajándékozott az egyesület­nek. A névtábla leleplezése alkalmából Dudás Káról); a VALMSZ elnöke kiemelte, bogy a veprődi egyesület kitartott Kossuth neve mellett akkor is, amikor ezt nem nézték jó szemmel, és az egyedüli egy esület Vajdaságban, amely ma is a magyar szabadságharc vezetőjének nevét viseli. Ezzel példát h mutattak magy arságtudatból és helytállásból, és biztos, hogy a jövőben is őrizni fogják Kossuth emlékét mind­­annviunk számára. A névtábla leleplezését követően dr. Szöílősy Vágó László, a VMMSZ főtitkára megnyitotta a Szabadságharc Bácskában és Bánságiján című kiállítást. Mint mondotta, a kiállítást a szabadságharc évfordulójára i szervezték 1998-ban. de most ismét indokoltnak látták 8 megszervezni, mégpedig új helyszíneken. írre nagy I szükség is van, hisz. a vajdasági magyarok a szabadságharc B délvidéki eseményeiről évtizedeken át csak féligazságokat hallhattak. Kétnyelvű beszédében rámutatott, hogy a szabadságharcban az itt élő népek ellentétes ol­dalán álltak. Bibén bizonyára nagy szerepet játszott az a körülmény, hogy a magyar forradalmi kor­mánynak nem volt tapasztalata a nemzetiségi kérdések kezelését illetően, így Bécs ígéretekkel teli megosztó politikája győzedelmeskedett. Az alkalmi művelődési műsor előtt Zweig ()ttó, a veprődi egyesület elnöke köszöntötte az. egybegyűlteket, majd Szöílősy Vágó László üdvözölte a vendégeket, a többi között Hartig Piroskát, a magyar kulturális minisztérium osztályvezetőjét, továbbá a Kossuth­­bizottság küldöttségét, Kossuth Lajost, a forradalmár leszármazottját, Horváth László kishegyesi pol­gármestert, Pál Károly képviselőt, a kishegyesi végrehajtó bizottság elnökét, a Kossuth hagyománya­it ápoló magyarittabéi és bácskossuthfaivi (moravicai) helyi közösség képviselőit, a kulai Népkör tag­jait és vezetőit. Juhász György kulai esperes felszentelte az egyesület új névtábláját, majd Dudás Kár­oly szók az egybegyűltekhez. A VMMSZ elnöke beszéde után emléklapot adott át az. egyesület még élő három alapító tagjának, Brkanic Barna Annának, Homyák Józsefnek és Futó Istvánnak A hely­belieket és a vendégeket köszöntve Hartig Piroska kiemelte, hogy' a helybeliek a végeken bizonyos szempontból ma is Kossuth katonái, és külön öröm, hogy a végvárak katonáiként ilyen optimisták tudnak lenni. .\z ünnepség a Szózat eíéneklésével kezdődött és zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents