A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-09-20 / 70. szám

2002. SZEPTEMBER 20. Gazdas ág A HÍD7 A magyar exportőrök az erős forint ellen kívánnak lobbizni? Salzburgi Világgazdasági Fórum Szeptember 16. Vitathatatlan szükségszerűség­nek és eldöntött ténynek nevezte az Európai Unió bővítését Thomas Klestil osztrák államfő hétfőn Salzburgban, a Világgazdasági Fórumon újságírók előtt és hangsúlyozta, he®- ezen már egy osztrák belpolitikai válság sem változtat. A Salzburgi Világgazdasági Fórum idei, kétnapos tanácskozásának témája Európa szerepe az unió bővítése után ás válasza a globalizációra. Magyar­­országot Kovács Kálmán informatikai és hírköz­lési minister képviseli. Az előző évekhez hason­lóan az európai politikai és gazdasági élet számos neves személyisége jelezte részvételét: köztük van Geotgi Parvanov bolgár. Leonyid Kucsma ukrán, Tarja llalonen finn, Aleksander Kwasniewski lengyel Stipe Mesic horvát, Arnold Rüütel észt és Boris Trajkovski macedóniai államfő, Jósé Manuel Durao Barroso portugál, Zoran Djindjic szerb, Janez Dmovsek szlovén, Guy Verhofstadt belga kormányfő, számos külügy- és pénzügymi­niszter, jegybanki elnök, továbbá a tagjelölt álla­mokban jelenlévő nagyvállalatok számos vezető­je. Más hasonló nemzetközi rendezvényekhez ha­sonlóan Salzburgban is megjelentek és tüntettek a globalizáció ellenfelei, az “ellenfórum” részve­vői. Noha a várost a biztonsági intézkedésekkel szinte hermetikusan lezárták és Ausztria még a schengeni egyezményt is hatály on kívül helyezte egy hete, hogy az országba érkezőket ellenőrizni tudja, mintegy 2500-5000 fő tüntetett a hétvégén a város utcáin, sok rendőr kíséretében, békésen. A Fórumot 1971-ben alapította Klaus Schwab egyetemi professzor, aki 1977 óta elnöke is a szer­vezetnek, amelyet magánadomány okból tartanak fcnn. A tanácskozás meglehetősen gyakran mó­dot adott fennállása során olyan pcMitikusok kő­{ teilen találkozóira, akik hivatalosan nem tárgyal­tak egymással. Az anonim betétállomány háromnegyedét nevesítették Szeptember 15. Az év első hét hónapjá­nak adatai azt mutatják, hogy változatlan intenzitással folyik az anonim betétek ne­vesítése, ez év július végéig az ilyen betét­­állomány értékének mintegy háromne­gyed részét alakították át névreszólóvá - mondotta Balogh László, a pénzmosás el­leni tevékenység koordinálásával megbí­zott kormánybiztos. Elmondta: az első héthavi adatok tükrében a már átalakított 340 milliárdnyi betét után még 109 milli­árd forint összegű anonim betét nevesítése van hátra. Ez év július végéig 2,1 millió be­tétet írtak át névre szólóvá a különböző hi­telintézetek, ami az összes névre szóló és anonim betét együttes számának 38 száza­lékát jelentette. Az adatok azt mutatják, hogy a januári átlagosan 86 ezer forintos egy betétre jutó megtakarítás július 31-éré lecsökkent 34 ezer forintra. A folyamat iga­zolta azt a “prekoncepciót”, hogy az ano­nim betétek nem igazán nagy összegű megtakarítások. Az átalakított betétek átla­gos értéke ugyanis 170 ezer forint volt. A nevesített 2,1 millió, előzőleg nem névre szóló betétből mindössze 3 ezer olyat talál­tak a hatóságok, amelyek ötmillió forint fe­letti megtakarításra vonatkoztak. A kormánybiztos hozzátette: valószínű­leg lassulni fog a betétek további átalakítá­sa. Arra nem lehet számítani, hogy a teljes, nem nevesített állományt átalakítják, hi­szen néhány kisösszegű “jeligés” takarék valószínűleg már elveszettnek mondható. Szeptember 16. Vezető magyar ex­portvállalatok egyre inkább szenvednek az erős forintárfolyamtól. A cégek éppen ezért közösen fel akarnak lépni, fel akar­ják hívni a kormány és a jegybank figyel­mét arra, hogy az erős forint árt az ex­portüzleteiknek - írja a Frankfurter Allge­meine Zeitung hétfői számában a lap tu­dósítója, Carola Kaps. A szerző emlékez­tetett, hogy amióta a forint ingadozási sávját tavaly nyáron mindkét irányban 15 százalékra szélesítették ki, a forint mind a dollárral, mind az euróval szem­ben 12 százalékot erősödött. A forint az idei évben azon kevés valuták közé tarto­zik, amely a világ két vezető valutájával szemben egyidejűleg értékelődött fel. Kaps úgy látja, hogy a Medgyessy-kor­­mánynak kezdetben aggályai voltak az erős forint miatt, tartott attól, hogy nega­tívan hat az ország nemzetközi verseny­­képességére. László Csaba pénzügymi­niszter a jegybank inflációs célkitűzését túlságosan becsvágyónak tartotta, továb­bá szerinte több idő kell ahhoz, hogy Ma­gyarország az euróövezet tagjává váljon. Miután azonban a jegybank a következő évi inflációs célt kissé megemelte, 4,5 szá­zalékra, ezek a nézetkülönbségek meg­szűntek. Elemzők arra számítanak, hogy még lesz kamatemelés az év végéig. Ez részint válasz lenne a túlságosan expanzív költségvetési politikára, részint jelzés len­ne a piacoknak, hogy kitartanak a stabili­tási cél mellett. Ilyen háttérrel a panasz­kodó vállalatok aligha reménykedhetnek segítségben - olvasható a Frankfurter All­gemeine Zeitungban. Röviden ■ További 2000 alkalmazottól válik meg a WorldCom Szeptember 16. A nyáron csődvédelmet kért WorldCom amerikai távközlési nagyvállalat hétfői bejelentése szerint jelenlegi külföldi ál­lományának negyedét építi le: a 2 ezer embert az Egyesült Államokon kívüli részlegtől, a 25 országban tevékenykedő WorldCom EMEA- tól küldik el. A leépítést költségeik csökkenté­sére határozták el. Az EMEA jelenleg olyan üzleti programot hajt végre, amellyel remé­nyei szerint készpénz-tartalékokkal is rendel­kezik majd a jövő évre. A leépítésekkel, a nem elég jövedelmező vállalkozási részek bezárásá­tól évi 200 millió dollár megtakarítását várják. A WorldCom EMEA amerikai anyavállalata július végén kérte a csődvédelmet, miután elis­merte, hogy mintegy 3,85 milliárd dollárral könyvelési csalást hajtott végre, s mely össze­get eg}' hónappal később még további 3,3 mil­­liárddal toldották meg. ■ A Mól-közgyűlés dönt az alaptőke­­emelés meghosszabbításáról Szeptember 16. A Mól Rt. igazgatósága azt ja­vasolja, hogy a közgyűlés újabb három évvel hosszabbítsa meg az igazgatóságnak adott fel­hatalmazást az alaptőkeemelésre, és az nyilvá­nos és zártkörű részvénykibocsátásra is vonat­kozzon - derül Id az október 11-re összehívott rendkívüli közgyűlésre készült határozati ja­vaslatokból, amelyeket a Budapesti Értéktőzs­de honlapján közölt a Mól Rt. Az alaptó­­keemelésre vonatkozó javaslat szerint mind a nyilvános, mind a zártkörű emelés legfeljebb a jelenlegi alaptőke 25 százalékát, azaz 24,6 mil­liárd forintot érhetne el, és többszöri részvény­­kibocsátással is megvalósulhatna. ■ Robban a piac? Szeptember 17. Erős nyitás várható az ameri­kai részvénypiacokon az irányadó határidős részvényindexek tanúbizonysága alapján, az S&P Fut. 14.2, a Nasdaq 10017, a Dow Jones 107 pontos erősödést mutat. A lelkesedés an­nak köszönhető, hogy Irak beengedi ez ENSZ ellenőreit az országba, így a háborús konfliktus esélye erőteljesen csökken. Az erőteljes nyitást a határidős részvényindexeken kívül az ameri­kai fapírok európai teljesítménye is alátá­masztja. Az egyedi fundamentális hírek terén a japán KDDI bejelentése (a cég a Qualcomm CDMA 2000 technológiáján alapuló mobilké­szülékeket gyárt) okozhat optimizmust, a cég a 3. generációs mobil szolgáltatások növekvő népszerűségét látja. ■ AZ IRAKI HÁBORÚ KÖLTSÉGEI Szeptember 16. George W Bush amerikai el­nök gazdasági tanácsadója 100-200 milliárd dollárra becsülte az esetleges Irak elleni háború költségeit, de nem tartotta valószínűnek, hogy ettől recesszióba fordulna az amerikai gazdaság vagy tartósan növekednék az infláció - jelöltet­te hétfőn a The Wall Street Journal. Lawrence Lindsey, a Fehér Ház Országos Gazdasági Ta­nácsának elnöke szerint “maximálisan” az ame­rikai GDP 1-2 százalékának felelhet meg az esedeges katonai akció költsége. Az amerikai hazai össztermék körülbelül 10 billió dollár évente, ebből adódik a 100-200 milliárdos ősz­szeg. A Pentagon korábban és előzetes jelleggel 50 milliárd dolláros költséget becsült. Lindsey elmondta azt is, hogy szerinte a háborús kiadá­sok nem lesznek különösebb hatással a kamat­lábakra és nem növelik tovább a szövetségi adósságot sem, amely jelenleg 3,6 billió dollár. Közgazdászok óvatos jövőképe A Duna Tévé jeles közgazdászokat kért meg: 1-től 5-ig terjedő osztályozással érté­keljék a Medgyessy kormány első száz napjának gazdaságpolitikáját. A szakemberek azonban elzárkóztak ez elől, mondván, hogy száz nap kevés idő egy gazdaságpolitika értékeléséhez, csupán politikai népszerűség szerzésére jó, de azt 4-esre minősítették. Ugyanakkor azonban hangoztatták, hogy a modem világban egy kormány sosem képes annyira mélyrehatóan alakítani egy ország gazdaságát, mint azt a lakosság hiszi és elvárja. E helyett inkább a világgazdaság formálja azt. A kormány feladata annyi le­het, de az kötelező, hogy a gazdaság egyensúlyát biztosítsa, vagyis a kiadásokat és be­vételeket egyensúlyban tartsa, s e szerint költekezzék. Már pedig a jóléti célokra, az ön­­kormányzati választások előtti népszerűségre a száz nap alatt a lakosságnak kifizetett mintegy 360 milliárd forintnak nem látszik a jövőbeli ellentéte. Felhívták a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon 2000-ben a GDP 5,8 száza­lék volt, vagyis jóval magasabb az európai átlagnál, az idén év végére, az új pénzügy­­miniszter bejelentése szerint már csak 3,2 százalék lesz. Bizonyos jelek mutatnak az inf­lációra is. Továbbá több külföldi beruházás elmaradt, sőt, megkezdett beruházások is félbeszakadtak. A munkanélküliek száma az elmúlt években lassan. Be biztosan az eu­rópai átlag alá csökkent, most pedig 12.00-rel újra felugrott. Mindezek alapján megér­tették, hogy Medgyessy Pétert miniszterelnök a minap bejelentette: a jövő két évben nem lesz lehetőség ilyen mérvű bérjavításokra, mint amilyet a száz nap alatt adtak. Szüreti sértődés Szekszárdon Alföldi bortermelők jelentek meg tavaly Magyarország egyik legsajátosabb bor­termő vidékén, Szekszárdon és a környékén, nagy mennyiségű mustot vettek meg, s szállítottak el. A tavaszon valamiképpen megtudták a szekszárdi szőlősgazdák, hogy az Alföldről is adnak el szekszárdi vörösbort a fővárosba, sőt, külfödre is. Ki­derült: a tavaly felvásárolt szekszárdi musttal feljavították a silányabb alföldi vörös­borokat, s eredeti szekszárdiként adták el. Az esetből sértődés lett és per lesz. Nagy a szervezkedés Tolna megye székhelyén: civil szervezetek minősítő bizottságokat alakítanak, s sorra kóstolják a szekszárdi vörösborokat. Eddig csupán öt gazda ter­mését tartották arra méltónak, hogy a palackokra rányomtathassa: VALÓDI SZEKSZÁRDI VÖ­RÖSBOR. Persze en­nél sokkal többen lesz­nek majd, hiszen nagy a szekszárdi borvidék és sok ezer a tisztessé­ges, magára sokat adó bortermelő. De nagy lesz majd a per is, hi­szen amit az alföldiek tettek, az hamisítás a javából. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon(UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE25 csatorna-New York, New Jersey, Connecticut-Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig) - Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-tól Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Karl Bardosh producer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents