A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-06 / 68. szám
2002. SZEPTEMBER 6. Hazai hírek A HÍD 9 A bal most jobb (Folytatás a címlapról) Ez volt a fő kérdés. Nem! Merthogy az alkotmány kimondja, hogy a közszereplést vállaló személyek múltja nem magánjellegű információ. Ahhoz, hogy valaki szavazatok utján politikai hatalomhoz jusson, a voksolóknak ismerniük kell az illető múltját. No ebben a vitában maradt alul a köztársasági elnök. Ezt egészítette ki a szolidaritás érzése Medgyessy mellett. Annyi mocskot, szemetet hordtak össze a jobboldali pártok a kormányfő ellen, hogy népharag helyett szimpátia alakult ki iránta. Ráadásul az is kiderült, hogy a jobboldal legalább annyira terhelt volt ügynökökkel és szt. tisztekkel, mint a baloldal. Mécs Imre szabaddemokrata bizottsági elnök nyilvánosságra is hozta az érintettek nevét. Boros Imrét, az Orbán-kormány PHARE-miniszterét, Fazakas Szabolcsot, a Hom-kormány ipari miniszterét, Kádár Bélát, az Antall-kormány külgazdasági miniszterét, Martonyi Jánost, az Orbán-kormány külügyminiszterét, Medgyessy Péter miniszterelnököt, az azóta elhunyt Rabár Ferencet, az Antall-kormány pénzügyminiszterét, Raffay Ernőt és Sárossy Lászlót, akik államtitkárok voltak az Antall-kormányban, valamint Nógrádi Lászlót, az Orbán-kormány közlekedési miniszterét és Bogár Lászlót, az Antall- és az Orbánkormány államtitkárát sorolta fel. Mécs Imre szerint a nevek tekinthetők a korábban a Magyar Hírlap című napilapban megjelent névsor megerősítésének, és - mint fogalmazott - nagyobb kárt okozna azzal, ha nem mondják ki nyíltan a neveket, hiszen “ez már közbeszéd tárgya”. Az SZDSZ-es politikus tervei szerint az érintetteket meghívják a bizottság üléseire, amelyeken személyesen is megtekinthetik a dokumentumokat, véleményezhetik azokat, majd a bizottság ezek alapján készíti el állásfoglalását. A politikus hangsúlyozta: nem lehet kizárni, hogy végleges a lista. Nógrádi Lászlót és Kádár Bélát - akikről a napokban kiderült, hogy a beszervezésnek ellenálltak, már nem hallgatják meg, ők azért szerepelnek e listán, mert a bizottság minden iratot egységesen akar kezelni, ugyanolyan dokumentáltsággal, azonos dokumentációs háttérrel. Járai Zsigmondról, az Orbán-kormány pénzügyminiszteréről, a Magyar Nemzeti Bank elnökéről szólva Mécs Imre azt mondta: “anyagai alapján nem üti meg azt a mértéket, hogy biztosak lehessünk érintettségében”. Az ő esete a legszebb. Valakik bedobták a nevét, mire Járai önként nyilvános vallomást tett. Útijelentéseket irt az állambiztonsági szerveknek. Ha nem ijed meg neve hallatán és hallgat, akkor soha nem tudjuk meg múltjának ezt az elemét. Az ellenzék pedig változatlanul nem vesz részt a bizottság munkájában, ezzel kívánják demonstrálni, hogy nem asszisztálnak törvénytelenséghez. Fiz még talán rendben is lenne, csakhogy az ellenzék is megszavazta a bizottság életrekeltését szolgáló országgyűlési határozatot. Ha pedig ez ellen ágálnak, mert ezt teszik, akkor önmaguk ellen is szólnak. Ez itt a csapda. Népszerűtlenségi mutatójuk ezzel is magyarázható. Meg azzal, hogy a választási kampány idején a másként gondolkodóknak akasztófát ajánlgató Kövér László ismét megszólalt. Nem kevesebbet állított, hogy neki tudomása van arról, hogy akad olyan szabaddemokrata kormánytag, akinek titkosszolgálati dossziéját a Hom-kabinet, illetve Kuncze Gábor belügyminiszterségének idején tüntette el valald. A bejelentés vihart kavart. Mécs Imre olyan szintű megjegyzésnek ítélte, amelyre nem is érdemes válaszolni. Kuncze egyenesen beteg ember fantazmagóriájának nevezte a dolgot. Én pedig gondolkodóba estem. Honnan tudja Kövér azt, amit mondott? Ő ugyanis soha nem nézett még azokba a dossziékba. Legalábbis ezt mondta. Pedig sokan vannak, akik azt állították, hogy az egykori Fídeszes titokminiszter, Kövér úr igenis bele-bele pillantott azokba. Csak nem szólta el magát ezzel a nyilatkozattal? És ha igen, akkor bizony az azt is jelenti, hogy volt idő, amikor a Fidesz kihasználva hatalmi helyzetét információkat, terhelő adatokat gyűjtött ellenfeleiről. No az ilyen és ehhez hasonló Kövér-mondatok járulnak ahhoz hozzá, hogy egyre fogy a jobboldal szavazóbázisa. Ráadásul épp ezt a bázist nem sikerült meggyőzni arról, hogy a Magyar Televízió elé szervezett tömegdemonstrációnak volt értelme. A szándék szerint a baloldali túlsúly, a tömegesen kirúgott jobboldali gondolkodású újságírók érdekében hívta össze Orbán Viktor a százezres tömeget. Illetve nem Orbán, csak az általa szorgalmazott polgári kör, amelynek éppen ő is a tagja. Csakhogy kiderült, senki nem rúgott ki senkit, a távozott öt, illetve hat vezető pedig hihetedenül sok millióval a zsebükben tűntek el egyik napról a másikra. Ettől persze még szónokolhatott Orbán arról, hogy legyen a közszolgálati tévé egyik csatornája balliberális beállítottságú, a kettes adó pedig jobboldali nézeteket sugározzon. De vajon miért nem tette ezt meg ő maga, amíg miniszterelnök volt? Miért csak a hozzá közel állók kaptak vezetői beosztást, munkát és megrendelést a köztévében? Miért rúgták ki egyik napról a másikra azokat, akiket balosnak, vagy éppen gyanúsnak ítéltek, mert nem hozzájuk tartoztak. És vajon miért ítélte mind az EBESZ, mind az Unió megfigyelőcsoportja egyoldalúnak a magyar tévé hírműsorait? Miért került fel hazánk neve a Nemzetközi Üjságírószervezet listájára? Arra a lapra, amelyen a sajtószabadság súlyos megsértéséről szólnak a világ neves újságírói. Vagy éppen említhetném az Európai Unió éves jelentését is az elmúlt esztendőkből, amely mindig arról szólt, hogy Magyarország addig nem lehet uniós ország, amíg a médiatörvényt nem módosítja és nem teszi lehetővé az ellenzéki politikusok részvételét a közmédiumok kuratóriumaiban. Erről persze a százezres tömeg előtt egyetlen szót sem szólt a volt kormányfő. Es arról sem, hogy a rendőrség vizsgálata szerint csak a 2000. évben az MTV 3 milliárd forintot nem fizetett be a kincstárnak. Azt a 3 milliárdot, amelyet a dolgozók társadalombiztosítása és adóbefizetése címén levontak ugyan, de nem fizettek be. És mit gondolnak hová került ez a pénz? A rendőrségi sajtótájékoztató szerint a Fidesz-közeli cégekhez, Wermer Andráshoz a kormányfő tanácsadójához, a I lappyEnd és az Ezüsthajó Kft.-hez. Érdekes lett volna ha legalább egy cáfolatnyi mondatot szól ezzel kapcsolatban az ex-kormányfő. De erről hallgatott. Meglepetésre többet beszélt arról, hogy a közelgő önkormányzati választások jobboldali összefogást sürgetnek. A demonstrációt tehát nyugodtan nevezhetjük választási kampány-nyitónak is. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Orbánnak a médiák helyzetéről lényeges mondanivalója nincs. Csupán azt akarják, hogy a jobboldalnak is legyen köztévéje, rádiója, bulvárlapja. Ellenzékből ennyi követelésre futotta. Kormányzati pozícióból pedig meg is oldhatta volna és akkor ott tarthatnánk ahol az olaszok. Kormányváltás idején az egyes csatorna helyet cserél az addig ellenzéki kettessel. Ha Orbán előbb ébred, ha nem kinyírni akarták volna a másként gondolkodókat, akkor most nem lenne mit kérnie. De ő abszolút fölényben érezte magát! Fii nem tudta képzelni, hogy el is vesztheti a tavaszi választásokat. Ha nem téved ekkorát, akkor nem is vesztett volna, hiszen a kisebbségi vélemények szabad megfogalmazásának patrónusaként újraválasztotta volna a nemzet. Most Orbán tavaszra népszavazást sürget: a jobboldali eszmeiségű médiumok életrehívása érdekében. Elkésett! Volt már ilyen szavazás, épp idén tavasszal. Azt pedig elvesztették. Röviden ■ A Fidesz bírálja a kormányt A TŰZIJÁTÉK MIATT Szeptember 1. A Fidesz sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány annak ellenére ragaszkodott az elmaradt augusztus 20-i tűzijáték utólagos megrendezéséhez, hogy a magyar polgárok többsége megértéssel fogadta az ünnepi látványosság árvízi védekezés miatti elmaradását. A párt közleménye szerint a polgárok egyetértettek azzal is, hogy' a megtakarított pénzt az áradás okozta károk enyhítésére kell fordítani. A Fidesz szerint minden jóérzésű emberben visszatetszést keltett, hogy a kormány mégis megrendezte a tűzijátékot. ■ Támogatást ad a kormány AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK Augusztus 30. Azoknak az árvízkárosultaknak, akiknek volt biztosításuk, a biztosítótól kapott összeg mellé annyi támogatást ad a kormány, hogy az fedezze a helyreállítás költségeit. Azok, akiknek nem volt biztosításuk, a helyreállítási költség 70 százalékát kapják támogatásként. A kormány döntött arról is, hogy' kedvezményes lakáskölcsönt vehetnek igénybe a károsultak a melléképületek, a tíz millió forintnál kevesebbet érő üdülők, és a sportlétesítmények helyreállítására. A kedvezményes lakáshitelt az. önkormányzatok, egyesületek, és egyházak is igényelhetik. ■ Helyreigazításra kötelezték a Sláger Rádiót Augusztus 30. Valótlanul áhította a Sláger Rádió július 24-én, az Országimázs központ a Happy End Kft, valamint az Ezüsthajó Kft elleni nyomozás meghosszabbításával kapcsolatban, hogy “Fidesz-cégek” ellen is meghoszszabbították a nyomozást. A Budaörsi Városi Bíróság első fokú döntése értelmében a Fidesz a felsorolt cégek egyikének sem tulajdonosa, így' a párt nem hozható összefüggésbe a meghosszabbított határidejű nyomozással sem. A nem jogerős ítélet arra kötelezi a Sláger Rádiót, hogy’ délutáni napszakban helyreigazítást tegyen közzé - mondotta Kovács András, a Pest Megyei Bíróság elnök-helyettese. A Sláger Rádió az. írásba foglalt ítélet ismeretében dönt majd az esedeges fellebbezésről. ■ Fehér port küldtek Orbánnak Augusztus 30. Gyanús fehér port tartalmazó borítékot kapott a volt kormányfő pénteken - tudatta közleményben a Fidesz. A Fidesz közleményében még fehér porként szereplő anyag a rendőrégi tájékoztatás szerint sárga színű, porózus és agyagszerű. Az első laboratóriumi vizsgálatok alapján semmilyen tekintetben nem találták veszélyesnek a boríték tartalmát. ■ Újabb négy szervezetet vett NYILVÁNTARTÁSBA AZ OVB Augusztus 30. Az Országos Választási Bizottság (OVB) pénteki ülésén újabb négy jelölőszervezetet vett nyilvántartásba, amelyek az október 20-i helyhatósági választáson jelölteket indíthatnak. így' önkormányzati képviselőjelölteket állíthat a Magyarországi Ruszinok (Ruténok) Országos Szövetsége, az Új Baloldal Párt, az .Agrárszövetség - Nemzeti .Agrárpárt, valamint a Demokratikus Roma Szervezet Az OVB mind a négy esetben egyhangúan döntött a nyilvántartásba vételről Az új szervezetekkel 41-re nőtt az őszi helyhatósági választáson induló tömörülések száma.
