A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-30 / 67. szám
2002. AUGUSZTUS 30. HAZAI HÍREK lambiztonsági múltjára vonatkozó adatok titkosságát, az érintetteket pedig felmentette a titoktartási kötelezettség alól. Ugyanígy tett Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is két volt kormánytaggal kapcsolatban. Nevüket nem árulta el, de mindkét politikus kapcsolatban állt a katonai hírszerzéssel. Boros Imre esete azért pikáns, mert a volt kisgazda Phare-miniszter a választások során az MDF soraiban jutott mandátumhoz. Dávid Ibolya pártelnök azonban minden képviselőjelölttel aláíratott egy nyilatkozatot, amelyben a képviselőjelölt nyilatkozik arról, hogy soha, egyeden titkosszolgálattal nem volt semmilyen kapcsolata. Boros a szemtanuk szerint rezzenéstelen arccal írta alá a nyilatkozatot, úgy, mintha egy jelenléti ívet írna alá. Dávid Ibolya ezek után a nagy nyilvánosság előtt vár választ Boros Imrétől, hogy mi az igazság? Az, amit írásban nyilatkozott, vagy az, amelyik megjelent a lapokban. Boros mindeddig a legrosszabb taktikákt választotta, elbújt és senkinek sem nyilatkozik. Csak annyit üzent meg a sajtónak, hogy a nyilvánosságra hozott papírok hamisítványok. Ennek ellentmond az a riport, amelyik az egyik kereskedelmi tévében volt látható. Ebben Fekete János, egykori Nemzeti Bank alelnök arról beszélt, hogy Boros mint a bank egyik beosztott munkatársa, majd osztályvezetője hihetetlen kapcsolatokkal bírt, mert soha semmilyen hibájáért, mulasztásáért nem tudta senki felelősségre vonni. Fekete egy darabig úgy hitte, hogy ez Boros párttitkári szerepének köszönhető. Aztán kis idő múlva az alelnököt az állambiztonság informálta: a bank párttitkára, Boros, nem tiszta ember. így emlékezett a későbbi miniszterre főnöke, Fekete János. Nem nehéz megjósolni, hogy még legalább kilenc ilyen történetet ismerhetünk meg a közeljövőben. Szócsata a kormányzati mobilkeretről Augusztus 25. A Fidesz frakciója indokolatlan és pazarló lépésnek tartja, hog}' a kormány 6,8 milliárd forint értékben kíván mobiltelefonokat, illene mobilszolgáltatásokat vásárolni. Rogán Antal, a Fldesz- Magyar Polgári Párt frakcióvezető-helyettese szerint az előző négy év hasonló tartalmú szerződéseit, illetve a kormányzat akkori mobiltelefon-használatát alapul véve, ezen összeg harmadának, de maximum a felének elegendőnek kell lennie. A képviselő rámutatott arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a kormányzat az úgynevezett Tetra-tender újbóli kiírásával egy zártláncú kormányzati mobiltelefon-hálózatkiépítését is tervezi több tízmilliárdért, akkor pedig indokolatlan ezzel párhuzamosan további csaknem 7 milliárd forintot GSM- típusú szolgáltatásokra költeni. Újabb jelölő szervezeteket vett nyilvántartásba az OVB Augusztus 28. Az Országos Választási Bizottság (OVB) 12 újabb jelölő szervezetet vett nyilvántartásba szerdai budapesti ülésén, ezzel 37-re növekedett az őszi önkormányzati választáson képviselőjelölteket országos hatókörrel indítani jogosult pártok, szövetségek, egyesületek száma. Az OVB a törvényes követelményeknek megfelelőnek minősítette és mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette szerdán a Magyar-Román Demokratikus Szövetséget, az “Igaz Szó” Magyarországi Romák Független Érdekszövetségét, a Nemzeti Néppártot, a Budapesti Román Egyesületet, a Magyarországi Roma Parlamentet, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget, a Magyarországi Népjóléti Pártot, a Nagycsaládosok Országos Szövetségét, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártot, a Görög Ifjúsági Egyesületet, a Rom-Som Romák Vagyunk Kulturális és Hagyományőrző Szervezetet, valamint a Cigányszervezetek Országos Szövetségét. Az OVB tagjai egyetértettek az ülésen abban is, hogy az egységes joggyakorlat érdekében állásfoglalás kiadását készíti elő Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnökének beadványával kapcsolatban. Heinek Ottó a beadványban azt kérdezi a testülettől, hogy az önkormányzati választás szavazólapján feltétlenül szerepelnie kell-e a kisebbségi szónak. Az OVB tagjainak álláspontja szerint az alkotmány, a választási törvény és különböző nemzetközi egyezmények meghatározásaiból adódóan a szavazólapon is indokolt a kisebbségi szó használata, ami nem jelent megkülönböztetést, hanem tényszerűen rögzít egy helyzetet. Az OVB azzal bízta meg két tagját a testület állásfoglalásának megfogalmazásával, hogy előtte konzultáljanak az ügyben illetékes ombudsmannal és kisebbségi szervezetek vezetőivel is. A rosszul megírt múlt visszajár (Folytatás a címlapról) A testület tagjai nem tudtak egyezségre jutni egy közös záró jelentést illetően, ezért a baloldali-liberális és a polgári-konzervatív tábor külön jelentést dolgozott ki. Mindkettőben közös azonban, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati tevékenységéről nem tartalmaznak új elemeket”. Mindeközben a volt kormánytagok az vizsgáló parlamenti bizottság szocialista képviselője, Tóth Károly szerint megteremtődtek a feltételei annak, hogy az érintettnek talált volt, illetve jelenlegi kormánytagok és államtitkárok neve nyilvánosságra kerüljön, Mécs Imre bizottsági elnök azonban az Országgyűlésre bízná a nevek nyilvánosságra hozatalát. A szocialista politikus elmondta, hogy a bizottság jövő kedden - augusztus 27.-én - tartandó ülésére összegzést készít a testület eddigi munkájáról. Ez tartalmazni fogja, hogy a vizsgált, több mint száz politikus közül ki járult hozzá, hogy a bizottság nyilvánosságra hozza a vele kapcsolatban keletkezett adatokat. Tóth Károly az ellenzéki képviselők távolmaradása miatt nem lát esélyt arra, hogy a bizottság jelentést készítsen az Országgyűlésnek, és azt sem tartja járható útnak, hogy a testület kormánypárti tagjai önálló képviselői indítványt nyújtsanak be a bizottsági munkáról. Mécs Imre szabad demokrata bizottsági elnök úgy fogalmazott: még nem fejeződött be a bizottság munkája, az érintettek nevének nyilvánosságra hozatalával pedig célszerű megvárni az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetét. A vizsgálóbizottságot vezető politikus elképzelése szerint a Ház hozná nyilvánosságra az érintett kormánytagok és államtitkárok nevét, illetve azt is, hogy “milyen tevékenység van a nevek mögött”. Mécs Imre bízik abban, hogy az ellenzéki képviselők visszatérnek a bizottságba, így annak lesz jelentése, ellenkező esetben csak jelentéstervezetet készíthetnek. A vizsgálódás mellett végre az is hír, hogy államtitoksértés történhetett, amikor a Népszabadság című napilap augusztus 17- i számában Boros Imre MDF-es országgyűlési képviselő állambiztonsági múltjával kapcsolatos dokumentumokat tett közzé, amelyek az érintett szerint nem hitelesek. Németh Lajos, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgató-helyettese közölte, hogy a rendőrség feljelentés-kiegészítés keretében, titok szaktanácsadó bevonásával vizsgálja, megállapítható-e bűncselekmény alapos gyanúja. A Népszabadság egy dokumentum fakszimiléjét közölte, amely szerint Boros Imrét az akkor belügyminiszter szigorúan titkos állományba, a III/II-es csoportfőnökség főoperatív tisztjének nevezte ki 1989. Február 15-i hatállyal. Németh Lajos elmondta: a feljelentéskiegészítés célja, hogy döntsenek a nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról. Hozzátette: az ügyben nem érkezett feljelentés. A rendőrség saját észlelése alapján kezdett vizsgálódni, hasonlóan a Magyar Nemzetben Medgyessy Péter miniszterelnök állambiztonsági múltjával kapcsolatban július 31-én közzétett dokumentum ügyéhez.- Abban az esetben is feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálják, fennáll-e bűncselekmény alapos gyanúja - jegyezte meg az ORFK munkatársa. A Magyar Nemzetben Medgyessy Péterrel kapcsolatban június 18-án közzétett dokumentum ügyében feljelentés érkezett a rendőrséghez. Előbb feljelentés-kiegészítést rendelt el az ORFK, majd az államtitoksértés ügyében megtagadta, jogosulatlan adatkezelés alapos gyanúja miatt viszont elrendelte a nyomozást. Azért, hogy maga a két parlamenti bizottság ne sértsen államtitkot, három miniszter is feloldotta az érintett politikussal •aimú PAHANCSA A SZEMÉLYI AUXHUAWVHA VOWHWWÖMC tftiásp«*'*» ISA"* ,tí W «•SZIGORÚAN TITKOS ÁLLOMÁNY kapcsolatos korábbi titkos minősítést. Lamperth Mónika belügyminiszter törvényben foglalt hatáskörében eljárva a “D-008” tiszt munkajogviszonyának tényével, időszakával és általános tartalmával kapcsolatos adatok minősítésének megszüntetéséről döntött. A belügyminiszter döntéséről értesítette Mécs Imrét, a rendszerváltozás utáni kormányok tagjainak állambiztonsági múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnökét. Érdemes még megjegyezni, hogy a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is feloldotta a volt kormánytagok álA HÍD 9 Röviden ■ ÖT ÉS FÉL MÜIiÁRDBA KERÜLT EDDIG AZ ÁRVÍZ Augusztus 27. Több mint 5,5 milliárd forintjába került az országnak az utóbbi száz év legnagyobb árvize. Kóródi Mária kömye-zetvédelmi és vízügyi miniszter úgy érté-kelte, hogy az ország sikeresen megküzdött a természeti katasztrófával, a védekezést jól segítette a szervezett együttműködés, az összefogott irányítás és az is, hogy jobbra fordult az időjárás. ■ Mégsem törtek be a Fidesz XV. KERÜLETI IRODÁJÁBA Augusztus 27. Nem törtek be a Fidesz XV kerületi szervezetének irodájába - nyilatkozta Küpper András, a párt helyi elnöke kedden délután. A politikus cáfolta a helyű Fidesz-elnökség által kedden délelőtt ez ügyben kiadott közleményt. E szerint ismeretlen tettesek betörtek a Fidesz XV. kerületi elnökségének Neptun utcai irodájába hétfő este. A BRFK az elnökség feljelentése alapján meg is kezdte a történtek vizsgálatát. Küpper .András elmondta: szó sincs betörésről, csupán félreértés történt. Közlése szerint a rendőrségnél ugyanis olyanok tettek bejelentést, akik nem tudták, hogy azok, akik hétfőn este a Fideszirodában jártak, jogszerűen tartózkodtak ott.
