A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-30 / 67. szám
10 a HÍD Kultúra 2002. AUGUSZTUS 30. Röviden ■ Gyorssegély a filmgyártásnak A rendszerváltás után egyetlen kormány sem tudta a nemzetközi rangú magyar filmgyártás akadályát, az új tulajdoni-pénzügyi viszonyokat elhárítani. A filmszakma az új kormánytól már 15,6 milliárd forintot kér. Ebből a kormány által arra érdemesnek tartott rendezők a kultusztárcától most 800 millió forint gyorssegélyt kaphattak. ■ Harlem Budapesten A feketék spirituálé hagyományából kinőtt és sok más zenei elemet magába foglaló gospel világelső együttese, a Harlem Gospel Singers meghívást kapott Budapestre. A kongresszusi Központban november 26-án lépnek fel. ■ Eltúnk-e Lakzi Lajcsi? A magyar kulturális közélet borzong Lakzi Lajcsi műsoraitól, műfajilag a lakodalmas rocktól, amelyet a legigénytelenebb zenei közönség, a borozás közben mulató, jobbára külvárosi-falusi publikum igénytelenebb része kedvel, s a baloldali pénzügyi támogatottságú TV2 rendszeres műsorát képezi. Lakzi Lajcsi most bejelentette: öt év után abbahagyja a műsorát. Mindjárt hozzátette azonban, hogy helyette valami hasonlót indít. Hát éppen ez az: hasonlót? ■ Naplegenda Az ősi magyar népzene elemeit a jelenkor muzsikával ötvöző Naplegenda táncelőadást augusztus 26-án ismét bemutatták a Budai Parkszínpadon. A kritika szerint ez után a produkció után a folklórt nem kedvelő közönség is vonzódik. Peer Gynt, Caligula helytartója, Bánk bán ELSŐ ÉVADNYITÓ AZ ÚJ NEMZETIBEN Kelet-Közép-Európában a nemzeti színházak általában kiszolgáltatottak a történelemnek. A mi Nemzetinket is 1963- ban Aczél György elvtárs robbantana fel „56-os szellemisége” okán. Az Orbán kormány rekordidő alatt felállított új Dunaparti épületének még el sem kezdődött az első teljes évada, már kormányváltás történt és Schwajda György drámaíró rendezőnek, a színház vezetőjének megbízatását nem hosszabbították meg. Az új miniszter, Görgey Gábor író által pályázat nélkül kinevezett új direktor, Huszti Péter, a jobbára SZDSZ-közeli színházi szakma támadásai következtében már le is mondott. Helyére pályázatot hirdettek. Augusztus 21-én azonban Bosnyák Miklós, a Nemzeti Színház Rt vezérigazgatója megnyitotta az első évadot, A műsorterv: Ibsen: Peer Gynt ( rendező Kai Johsen), Székely János: Caligula helytartója ( ezt a Ceausescu korban született, diktatúra ellenes remek drámát az Erdélyből Izraelbe emigrált, de már Pesten dolgozó Taub János rendezi). Továbbá: Selmeczi György: A pesti szín (zenés kavalkád), Katona József: Bánk bán (rendező Vidnyánszky Attila), Bartis Attila: Anyám Kleopátra ( rendező Garas Dezső). Bartis Attila annak a Bartis Ferenc József Attila-díjas erdélyi költőnek a fia, AIDA Ahogy a Palace Theatre-ben elképzelték (Folytatás a címlapról) Van azonban az előadásban egy stílustörés: Amneris alakja. Az őt életre keltő Idina Menzel játéka láttán a magyar néző a pesti Nagymező utcában érezheti magát egy operett előadás nézőterén. Ezt a tragikus szerepet Menzel művésznő olyan helyre-menyecskének fogja fel, úgy mondja el Woolverton szövegét, akárha Magyarhonban a hercig operettszubrett jópofáskodna a könnyed és kissé blőd hülyéskedésre éhes publikumnak. Ez az egyiptomi szubrett-királynő annyira elkönnyíti az előadást, hogy az még a túlzott drámai kultúrával nem vádolható ádag amerikai nézőt is zavarja. Máskülönben ebben az előadásban is, mint az amerikai produkciókban általában, a világszínvonalú fénytechnika a legnagyobb színpadi erő. Ez már fénydramaturgia. Nem csak beleszól a millió megteremtésébe, hanem a szöveg, a zene és a színészi játék mellett, sőt, helyett viszi előre a cselekményt. Egy példa a nagy kifejező erejű megoldások közül: amikor a pribékek betuszkolják Aidát és Radameszt a sírkamrába, a kamra hirtelen elkezd kisebbedni, s néhány másodperc alatt oly kicsire zsugorodik, hogy az időközben csillagos menybolttá, világegyetemmé lett színpadi látvány egyik emlékeztető, pici csillagává válik. A fényrendező Natasha Katz az Aida-musicalért megkapta a 2000. évi Tony-díjat. Bizony, a modern elektrotechnika meg a komputer az igazi művész kezében költészetté válhat. Az amerikai musicalszínház másik nagy erőssége: a tánc. Igaz ugyan, hogy idekint sincs elég univerzális musical-művész, aki egy személyben kiváló énekes, táncos és színművész, - vüágszerte ritka az ilyen egyetemes tehetség - az amerikai táncosok általában mégis rendkívüli teljesítő képességűek. Magyar néző nem hisz a szemének, ha olyat lát, mint ebben az Aida előadásban: a rabszolgacsoportot játszó tánckar egyik tagja éppen csak lép kettőt, oldalt kitámaszt és megcsinálja a helyből szaltót. Ha ez Pesten történik, az ügyeletes színházi titkár rémülten hívja a mentőt, hátha baja esett a kis művésznőnek. E táncosnő Kyra Litde DaCosta, aki a Howard Egyetem színésztáncos szakán végzett, s ezzel a szereppel mutatkozott be a Broadwayn. Fel kell írni a koreográfus nevét: Wayne Celentino, aki 1993-ban a remek Tommy rockopera táncaiért megkapta a Tonyt, még előtte pedig a Fred Astair-díjat. Kiemelkedő színész a gyönyörű New akit 1956. támogatásáért előbb halálra ítéltek, majd kegyelmet kapott, de akit a Securitate vallatás közben fél fülére megsüketített. Máskülönben Bartis Ferenc 1989-ben járt New Yorkban és tartott az itteni magyarságnak politikai és irodalmi tárgyú előadást. Végül Magyar Rapszódia címmel táncjátékot mutat be Román Sándor társulata. Műsoron tartják az első csonka fél évad két bemutatóját, Madách: Az ember tragédiája (rendező Szikora János) és Shakespeare: Vihar (rendező Schwajda György) című drámáját. Ugyanakkor Vasziljevnek, a mind a szovjet, mind a jelenlegi orosz kultúrpolitika zseniálisan formabontó „kívülállójának” Shakespeare: Lear királyának vendégrendezésére vonatkozó meghívása - amelyben valamennyi szerepet nő alakított volna - nyilvánossággal nem közölt okból elmarad. FD England-i bennszülöttlány, Maya Days, aki Londonban éveken át játszotta a Szupersztár Mária Magdolnáját, s ezúttal a címszerepet alakítja. Eszköztelen, mély játékos, nagy kisugárzó erővel s szépen énekel. Az Aida tehát kiválik a musicalátlagból, mégis - elfedi a művészet hatását. Nem a gádástanul bitorolt darabcím, s az opera és a musical műfajok közötti értékrend okán, hanem az átlag amerikai közönség operakulturájának szintje miatt. Mert miközben a newyorki átlagnéző elégedetten ballag haza fele az előadásról, azzal a büszke tudattal, hogy ő most látta az Aidát, vajon mikor fut össze valakivel, aki megkérdi tőle: melyiket? Nemzetközi fesztiválokon a fiatal filmesek Augusztus 27. Montrealban, Torontóban, valamint San Sebastianban - három rangos nemzetközi filmfesztiválon - versenyeznek magyar alkotók művei az elkövetkező hetekben. A Montreali Filmfesztiválon Kamondi Zoltán Kísértések című filmje szerepel a hivatalos versenyprogramban. A szeptember 2-áig tartó rendezvénysorozaton Gulyás Gyula Fény hull arcodra című filmjét is műsorra tűzik, a film tengerentúli premierjeként. Három nappal később Torontóban kezdődik nemzetközi filmfesztivál, két magyar filmmel a programban. Mundruczó Kornél és Pálfi György az idei magyar filmszemlén megosztva nyerte el a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját. Mindkét alkotó meghívást kapott Torontóba. Mundruczó Kornél filmje, Szép napok az Ezüst Leopárddal, a legjobb elsőfilmes díjjal alapozta meg a nemzetközi filmvilág érdeklődését, Locamóban. A Szép napok látható lesz többek között a chicagói, az edinburghi és a denveri filmfesztiválokon is. Pálfi György, Hukkle című munkáját - amely az idei filmszemlén a legjobb első film díját nyerte el - a torontói bemutatót követően európai premierként, a szeptember 19-én kezdődő 50. San Sebastian-i filmfesztiválon vetítik.
