A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-08-23 / 66. szám

2002. AUGUSZTUS 23. Hazai hírek A HÍD 9 Kitüntetések a Belügyminisztériumban Augusztus 19. A Belügyminisztérium augusztus 20-i ünnepségén a közigazgatás valamely terüle­tén vagy a közigazgatást segítő civil szférában dolgozó 109 szakember vehetett át elismerést a belügyi tárca vezetőjétől hétfőn - közölte Csánvi Klára kommunikációs főosztályvezető, kimond­ta, a köztársasági elnök a belügyminiszter előter­jesztésére vezérőrnaggyá nevezte ki Bende Péter dandártábornokot, a Fővárosi Tűzoltóság pa­­rancsnokát-Hozzátette: állami kitüntetésben ré­szesült többek között Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke. Takács Ferenc ezredes, a határőrség rendészeti főigazgató-helyettese, Balogh Sándor a hajdú-Bihar Megyei Önkor­mányzati Hivatal vezetője, Benkovics Zoltán ez­redes, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetője. Csányi Klára tájékoztatása szerint több mint három évtizedes kiemelkedő szakmai tevé­kenységéért nyugállományba vonulása alkalmá­tól Szent Flórián Érdemjel kitüntetést kapott Gálos Imre alezredes, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének volt elnöke. A fő­­osztályvezető beszámolt arról, hogy a belügymi­niszter köszönetét mondott a mentésben résztve­vő 26 ezer embernek a fegyelmezett, összehan­golt és áldozatkész munkájáért. Kovács és Genscher találkozója Augusztus 19. A hat hét múlva esedékes németországi választások eredménye, ahogy a múltban, a jö­vőben sem fogja befolyásolni a ma­gyar-német kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulását, illetve dinami­kus fejlődését - vélekedett Kovács László külügyminiszter és Hans- Dietrich Genscher volt német al­­kancellár hétfői megbeszélésüket követően, amelyen áttekintették a magyar-német kap­csolatokat is. Erről Kohári Lajos, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője számolt be. A találkozóról szólva jelezte, hogy a német politikus gratulált az MSZP választási győ­zelméhez, kérdéseket tett fel a magyar belpolitikai helyzetről és tájékoztatást adott Né­metország választási előtti állapotáról. Magyarország európai uniós csatlakozásának kér­dései kapcsán Kovács László a megbeszélésen hangsúlyozta: ha az unió nem emel továb­bi kérdéseket a csadakozási tárgyalások napirendjére, például a közös mezőgazdasági po­litika reformjának ügyét, továbbá az eddigi teljesítmény alapján értékeli a csatlakozásra váró országokat, valamint Magyarország eredményesen folytatja a felkészülést, akkor re­ális cél az, hogy idén év végére lezárja a tárgyalásokat és jövő év elején aláírhatja a csatla­kozási szerződést, majd megkezdődhet a ratifikációs folyamat - közölte Kohári Lajos. Hozzátette: a magyar külügyminiszter arról is beszélt, Magyarország készül az alkot­mány módosítására, és arra, hogy az európai uniós csadakozást népszavazás erősítse meg. A fagyi visszanyal (Folytatás a címlapról) Ugyanis mindkettőjükről kiderült, hogy kettős, brit-magyar, illetve német­magyar állampolgárok. Nagyon jó és na­gyon széles kapcsolatokkal bírnak, amit az állambiztonságiak kockázati tényezőnek ítéltek meg. (Megjegyzem a hazai lapokban már az jelent meg róluk, hogy kettős ügy­nökök, kémek lehettek) De Balogh úr azt is felhánytorgatta, hogy Medgyessy csak egyszer ült le a bizottság elé, majd a kialku­dott három órányi kérdezgetés után fél órá­val felállt és távozott. (Orbán Viktor az álta­la ‘98-ban kirobbantott megfigyelési bot­rány vizsgálóbizottsága elé egyszer sem volt hajlandó elmenni. Magáról a megfi­gyelésről pedig kiderült, hogy abból egy szó sem igaz. Hogy többé ne kerüljön a Fi­desz ilyen helyzetbe, egyeden egy ellenzé­ki vizsgálóbizottság sem jött létre.) A bi­zottsági elnök azt is mondogatta, hogy pe­dig neki még volna 80 kérdése! Erre Medgyessy azt válaszolta, hogy az írásban feltett kérdésekre kész válaszolni. ( Egyet­len kérdést sem vetett papírra az elnök). Végezetül azt ecsetelgette az MDF-es Ba­logh, hogy a bizottság elé hívott egykori ál­lambiztonsági tisztek fel lettek készítve, mert mind ugyanazt a hazugságot szajkóz­ta). Találtak is egy olyan szt. tisztet, V Nagy Árpád személyében, aki végre ki­mondta, hogy Medgyessynek igenis kellett jelentéseket írni, kollégáiról információkat közölni, tehát M.E igenis spicli volt. (A gond mindezzel az, hogy a nyilatkozó 1975 óta nyugdíjas és kiderült, hogy nem is is­merte a kémelhárítás belső szabályzatait, utasításait és feladatait. Arról a nem mellékes körülményről nem is beszélve, hogy V Nagy úr nyugdíjazását követően, 1978 és 1982 között dolgoztatta a BM -D 209 es fedőnévvel - Medgyessyt ). Három hét alatt nem hallhattunk mást, mint a koalíció igen elégedett, mert minden dokumentum a kormányfő állítását igazol­ja, tehát Medgyessy nem volt besúgó, nem ártott másoknak, csak az ország javára ügy­ködött és az IMF-es csadakozás érdekében kémelhárító feladatokat végzett. Az ellen­zék ezzel szemben azt szapulja, hogy igenis ártott a tevékenysége, besúgó volt és ez a múltja, szt. tiszti viselt dolgai nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentenek az országnak, így aztán nem is tehetne mást, mint le­mond! Ilyen körülmények közepette nem tör­ténhetett más, mint ami: készített egy lesúj­tó jelentéstervezetet Balogh úr és készített egy “minden rendben van” összefoglaló ér­tékelést az MSZP (Ma még az is vita tár­gya, hogy ki készítette ezt, hiszen a bizott­ság tagjai maguknak, Balogh úr pedig a Medgyessy kabinet munkatársainak tulaj­donítja az irományt.) Mivel pedig a bizott­ság mandátuma augusztus 15-én 24 órakor lejárt, és mivel addig nem készült el a két oldal által elfogadott közös jelentés, a bi­zottság eredménytelenül fejezte be munká­ját. Annyi történt tehát, hogy három hétig mindenki kígyót-békát kiabálhatott a má­sikra. De hogy mégse csupán ez legyen a végeredmény, az MSZP-s bizottsági tagok készítettek egy országgyűlési határozati ja­vaslatot, amely szerint Medgyessy Péterrel szemben semmilyen aggályok nem fogal­mazhatók meg. (Ha ezt a T.Ház elé viszik, akkor egyszerű többséggel, tehát 51 száza­lékos igennel el is tudják fogadtatni. Ekkor többsége pedig van a koalíciónak.) Hossza­san fogjuk még hallgatni, kinek a hibájából, kinek a politikai ármánykodása miatt nem volt sikeres a bizottsági munka. Azt sem fogják a felek elfelejteni, hogy egymást sá­­rozzák be és így mondanak majd el minden gazemberséget egymásról. Erre mondtam én azt a cikk elején, hogy erre lehetett szá­mítani. Többre nem. Igen ám, de közben a másik bizottság, a korábban volt összes kormánytag múltját firtató testület is szépen haladt előre, a ma­ga utján. Bár még másfél hónap áll rendel­kezésre a 192 politikus átvilágításához, már most látszik, hogy itt sem lesz minden za­vartalan. Az ellenzék államtitoksértéssel vá­dolja a kormánypárti bizottsági tagokat. Történt ugyanis, hogy a rostán fennakadt több egykori politikus. A számok hetente változtak. Most épp ott tartunk, hogy tizen érintettek. Az Antall- és Boross-kormány­­ban öt, a Horn kabinetben kettő, az Orbán­­kormányban négy és a Medgyessy-rezsim­­ben egy személy. 9:3 a jobboldal javára. Ez aztán több, mint kínos. Ráadásul az is kiderült, hogy kétszer annyi egykori MSZMP tag volt a jobboldali kabinetekben, mint a baloldali kormányokban. Ez persze még nem volna olyan nagy baj, csakhogy az elmúlt négy évben, épp a Fidesz antikommunista pro­pagandája, a baloldal ádáz ellenséggé nyil­vánítása után kellemetlen, hogy pont ők, a magukat feddhetetlennek vallók a legsáro­­sabbak. Nem kis felháborodást váltott ki az információ. Már az is államtitkot képez, hogy hány ember akadt fenn az átvilágítá­son. Pedig nevek még nem hangzottak el! Sajátságos törvényértelmezés ez. Az ellen­zék ki is vonult a bizottság üléséről. (Nem bírtak szembenézni az adatokkal?) Közben az adatvédelmi biztos azt taglalta, hogy a vizsgálatokon megbukottak közül senkinek sem tehető nyilvánossá a neve, csak ha az érintett ahhoz hozzájárul. Ezzel szemben az Alkotmány egyenesen közérdekű adat­nak nyilvánítja a politikai közszereplők múltjáról szóló adatokat. (Az ember igaz­ságérzete mégiscsak berzenkedik: Medgyessy neve államtitoksértés megfo­galmazása, eljárás elindítása nélkül lehetsé­ges volt, miközben másokról nem tudha­tunk meg semmit!) Az ombutsman véle­ménye után rögtön törvényellenessé nyil­vánította a bizottsági munkát az ellenzék. A koalíció pedig új ötlettel állt elő: a Horn és a Medgyessy kabinet valamennyi tagja hozzájárul a vele kapcsolatos adatok közlé­séhez. A csapda bezárult. A jobboldali poli­tikusok közül többen még szűkölnek, de már így is hallhattunk megdöbbentő vallo­mást. Járai Zsigmond volt fideszes pénz­ügyminiszter, jelenlegi Nemzeti Bank-i el­nök például kénytelen volt beismerni, hogy külföldi útjairól jelentéseket irt a “Cégnek”. Röviden ■ Torgyán az FKGP elnöke Augusztus 21. Ismét Torgyán Józsefet választotta elnökké a Független Kisgazdpárt Budapesten tartott nagyválasztmánya. ■ Nyilvános lesz az ügynökmúlt Augusztus 21. A Mécs-bizottság szeptem­ber elején nyilvánosságra hozza, hogy ki az a 10 volt kormánytag, akik kapcsolatban álltak a Kádár-rendszer idején a titkosszolgála­tokkal. Kiss Elemér, a szolgálatokat felü­gyelő kancelláriaminiszter ugyanis feloldot­ta a vonatkozó iratok többségének titkosságát. ■ Balogh tagadja Augusztus 16. Balogh László tagadta, hogy a Medgyessy-bizottság munkájáról szóló, angol nyelvű összefoglalókat jutta­tott volna el több budapesti nagykövet­ségeknek. A bizottság MDF-es elnöke Kovács László azon kijelentésére reagált, miszerint több nagykövetség is jelezte, hogy összefoglaló jelentést kaptak Baloghtól. Mivel az összefoglaló csak az ellenzék megállapításait tartalmazta, Kovács felháborodásának adott hangot. Aztán a fideszes Boros Imre, Phare minisz­ter is bevallotta, hogy szolgálataival segítet­te az állambiztonságiakat. Még nyolc ilyen önvallomás előtt állunk. És be fog követ­kezni. Mert a fagyi visszanyalt. Nagy hiba volt úgy kirobbantani az egész Medgyessy ügyet, hogy annak követ­kezményeivel senki nem számolt. Nem az a baj, hogy saját magára csapott le az illető, hanem az a gond, hogy egyesek még ezek után sem szégyenkeznek. Sőt! A legújabb ötlet az, hogy valamennyi közjogi méltó­ság, még az államfő is önként járuljon hoz­zá a múltjáról szóló személyes adatainak közléséhez. Eddig rendben is vagyunk, de az indoklás hallatán egyesen felfordult a jóizlésű emberek gyomra. A Fidesz egyko­ri kulturális államtitkára, Várhegyi Attila azért látja ezt fontosnak, mert “ne csak a volt politikusokról, hanem az ‘56-os meg­torlásban börtönre ítéltekről is derülhessen ki minden. Mert a volt foglyoknak is joguk van tudni, ki volt köztük a spicli”. Értik ezt? És miért nem nyúlunk vissza 1944-ig? Hát azért, mert akkor nem lehetne ilyen go­romba módon hátbaszúmi azt a voít állam­főt, akiről épp tíz éve kezdték pletykálni, hogy a börtönben “patkány” volt a becene­ve. Maguk a Pofoszosok, az egykori cella­társak fütyülték Id ‘92 október 23-án a Par­lament előtt, e szót kiabálva. Igaz ugyan, hogy később pont a kiabálókról derült ki, hogy “téglák” voltak. És pont az a Várhe­gyi ragadtatja magát ilyen kijelentésre, akit köztörvényes bűncselekmény miatt tavaly, első fokon, elitéit a bíróság! (Hűtlen és ha­nyag kezelés, sikkasztás volt ellene a vád, amit még mint szolnoki polgármester kö­vetett el) Orbán Viktor fel is kérte a távo­zásra! Hát itt tartunk, egyre kétségbeeset­tebben küzd a politikai jobboldal, mert mind több disznóságukra derül fény. És minél több dologról szerzünk tudomást, annál agresszívabbak lesznek a reakciók. Hogy ez kinek jó? Senkinek. Kéne már egy ember, mint Orbán volt Várhegyi eseté­ben, aki távozásra szólítaná fel az összes handabandázó megélhetési politikust.

Next

/
Thumbnails
Contents