A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-23 / 66. szám
2002. AUGUSZTUS 23. Hazai hírek A HÍD 9 Kitüntetések a Belügyminisztériumban Augusztus 19. A Belügyminisztérium augusztus 20-i ünnepségén a közigazgatás valamely területén vagy a közigazgatást segítő civil szférában dolgozó 109 szakember vehetett át elismerést a belügyi tárca vezetőjétől hétfőn - közölte Csánvi Klára kommunikációs főosztályvezető, kimondta, a köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztésére vezérőrnaggyá nevezte ki Bende Péter dandártábornokot, a Fővárosi Tűzoltóság parancsnokát-Hozzátette: állami kitüntetésben részesült többek között Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke. Takács Ferenc ezredes, a határőrség rendészeti főigazgató-helyettese, Balogh Sándor a hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal vezetője, Benkovics Zoltán ezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetője. Csányi Klára tájékoztatása szerint több mint három évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenységéért nyugállományba vonulása alkalmától Szent Flórián Érdemjel kitüntetést kapott Gálos Imre alezredes, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének volt elnöke. A főosztályvezető beszámolt arról, hogy a belügyminiszter köszönetét mondott a mentésben résztvevő 26 ezer embernek a fegyelmezett, összehangolt és áldozatkész munkájáért. Kovács és Genscher találkozója Augusztus 19. A hat hét múlva esedékes németországi választások eredménye, ahogy a múltban, a jövőben sem fogja befolyásolni a magyar-német kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulását, illetve dinamikus fejlődését - vélekedett Kovács László külügyminiszter és Hans- Dietrich Genscher volt német alkancellár hétfői megbeszélésüket követően, amelyen áttekintették a magyar-német kapcsolatokat is. Erről Kohári Lajos, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője számolt be. A találkozóról szólva jelezte, hogy a német politikus gratulált az MSZP választási győzelméhez, kérdéseket tett fel a magyar belpolitikai helyzetről és tájékoztatást adott Németország választási előtti állapotáról. Magyarország európai uniós csatlakozásának kérdései kapcsán Kovács László a megbeszélésen hangsúlyozta: ha az unió nem emel további kérdéseket a csadakozási tárgyalások napirendjére, például a közös mezőgazdasági politika reformjának ügyét, továbbá az eddigi teljesítmény alapján értékeli a csatlakozásra váró országokat, valamint Magyarország eredményesen folytatja a felkészülést, akkor reális cél az, hogy idén év végére lezárja a tárgyalásokat és jövő év elején aláírhatja a csatlakozási szerződést, majd megkezdődhet a ratifikációs folyamat - közölte Kohári Lajos. Hozzátette: a magyar külügyminiszter arról is beszélt, Magyarország készül az alkotmány módosítására, és arra, hogy az európai uniós csadakozást népszavazás erősítse meg. A fagyi visszanyal (Folytatás a címlapról) Ugyanis mindkettőjükről kiderült, hogy kettős, brit-magyar, illetve németmagyar állampolgárok. Nagyon jó és nagyon széles kapcsolatokkal bírnak, amit az állambiztonságiak kockázati tényezőnek ítéltek meg. (Megjegyzem a hazai lapokban már az jelent meg róluk, hogy kettős ügynökök, kémek lehettek) De Balogh úr azt is felhánytorgatta, hogy Medgyessy csak egyszer ült le a bizottság elé, majd a kialkudott három órányi kérdezgetés után fél órával felállt és távozott. (Orbán Viktor az általa ‘98-ban kirobbantott megfigyelési botrány vizsgálóbizottsága elé egyszer sem volt hajlandó elmenni. Magáról a megfigyelésről pedig kiderült, hogy abból egy szó sem igaz. Hogy többé ne kerüljön a Fidesz ilyen helyzetbe, egyeden egy ellenzéki vizsgálóbizottság sem jött létre.) A bizottsági elnök azt is mondogatta, hogy pedig neki még volna 80 kérdése! Erre Medgyessy azt válaszolta, hogy az írásban feltett kérdésekre kész válaszolni. ( Egyetlen kérdést sem vetett papírra az elnök). Végezetül azt ecsetelgette az MDF-es Balogh, hogy a bizottság elé hívott egykori állambiztonsági tisztek fel lettek készítve, mert mind ugyanazt a hazugságot szajkózta). Találtak is egy olyan szt. tisztet, V Nagy Árpád személyében, aki végre kimondta, hogy Medgyessynek igenis kellett jelentéseket írni, kollégáiról információkat közölni, tehát M.E igenis spicli volt. (A gond mindezzel az, hogy a nyilatkozó 1975 óta nyugdíjas és kiderült, hogy nem is ismerte a kémelhárítás belső szabályzatait, utasításait és feladatait. Arról a nem mellékes körülményről nem is beszélve, hogy V Nagy úr nyugdíjazását követően, 1978 és 1982 között dolgoztatta a BM -D 209 es fedőnévvel - Medgyessyt ). Három hét alatt nem hallhattunk mást, mint a koalíció igen elégedett, mert minden dokumentum a kormányfő állítását igazolja, tehát Medgyessy nem volt besúgó, nem ártott másoknak, csak az ország javára ügyködött és az IMF-es csadakozás érdekében kémelhárító feladatokat végzett. Az ellenzék ezzel szemben azt szapulja, hogy igenis ártott a tevékenysége, besúgó volt és ez a múltja, szt. tiszti viselt dolgai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az országnak, így aztán nem is tehetne mást, mint lemond! Ilyen körülmények közepette nem történhetett más, mint ami: készített egy lesújtó jelentéstervezetet Balogh úr és készített egy “minden rendben van” összefoglaló értékelést az MSZP (Ma még az is vita tárgya, hogy ki készítette ezt, hiszen a bizottság tagjai maguknak, Balogh úr pedig a Medgyessy kabinet munkatársainak tulajdonítja az irományt.) Mivel pedig a bizottság mandátuma augusztus 15-én 24 órakor lejárt, és mivel addig nem készült el a két oldal által elfogadott közös jelentés, a bizottság eredménytelenül fejezte be munkáját. Annyi történt tehát, hogy három hétig mindenki kígyót-békát kiabálhatott a másikra. De hogy mégse csupán ez legyen a végeredmény, az MSZP-s bizottsági tagok készítettek egy országgyűlési határozati javaslatot, amely szerint Medgyessy Péterrel szemben semmilyen aggályok nem fogalmazhatók meg. (Ha ezt a T.Ház elé viszik, akkor egyszerű többséggel, tehát 51 százalékos igennel el is tudják fogadtatni. Ekkor többsége pedig van a koalíciónak.) Hosszasan fogjuk még hallgatni, kinek a hibájából, kinek a politikai ármánykodása miatt nem volt sikeres a bizottsági munka. Azt sem fogják a felek elfelejteni, hogy egymást sározzák be és így mondanak majd el minden gazemberséget egymásról. Erre mondtam én azt a cikk elején, hogy erre lehetett számítani. Többre nem. Igen ám, de közben a másik bizottság, a korábban volt összes kormánytag múltját firtató testület is szépen haladt előre, a maga utján. Bár még másfél hónap áll rendelkezésre a 192 politikus átvilágításához, már most látszik, hogy itt sem lesz minden zavartalan. Az ellenzék államtitoksértéssel vádolja a kormánypárti bizottsági tagokat. Történt ugyanis, hogy a rostán fennakadt több egykori politikus. A számok hetente változtak. Most épp ott tartunk, hogy tizen érintettek. Az Antall- és Boross-kormányban öt, a Horn kabinetben kettő, az Orbánkormányban négy és a Medgyessy-rezsimben egy személy. 9:3 a jobboldal javára. Ez aztán több, mint kínos. Ráadásul az is kiderült, hogy kétszer annyi egykori MSZMP tag volt a jobboldali kabinetekben, mint a baloldali kormányokban. Ez persze még nem volna olyan nagy baj, csakhogy az elmúlt négy évben, épp a Fidesz antikommunista propagandája, a baloldal ádáz ellenséggé nyilvánítása után kellemetlen, hogy pont ők, a magukat feddhetetlennek vallók a legsárosabbak. Nem kis felháborodást váltott ki az információ. Már az is államtitkot képez, hogy hány ember akadt fenn az átvilágításon. Pedig nevek még nem hangzottak el! Sajátságos törvényértelmezés ez. Az ellenzék ki is vonult a bizottság üléséről. (Nem bírtak szembenézni az adatokkal?) Közben az adatvédelmi biztos azt taglalta, hogy a vizsgálatokon megbukottak közül senkinek sem tehető nyilvánossá a neve, csak ha az érintett ahhoz hozzájárul. Ezzel szemben az Alkotmány egyenesen közérdekű adatnak nyilvánítja a politikai közszereplők múltjáról szóló adatokat. (Az ember igazságérzete mégiscsak berzenkedik: Medgyessy neve államtitoksértés megfogalmazása, eljárás elindítása nélkül lehetséges volt, miközben másokról nem tudhatunk meg semmit!) Az ombutsman véleménye után rögtön törvényellenessé nyilvánította a bizottsági munkát az ellenzék. A koalíció pedig új ötlettel állt elő: a Horn és a Medgyessy kabinet valamennyi tagja hozzájárul a vele kapcsolatos adatok közléséhez. A csapda bezárult. A jobboldali politikusok közül többen még szűkölnek, de már így is hallhattunk megdöbbentő vallomást. Járai Zsigmond volt fideszes pénzügyminiszter, jelenlegi Nemzeti Bank-i elnök például kénytelen volt beismerni, hogy külföldi útjairól jelentéseket irt a “Cégnek”. Röviden ■ Torgyán az FKGP elnöke Augusztus 21. Ismét Torgyán Józsefet választotta elnökké a Független Kisgazdpárt Budapesten tartott nagyválasztmánya. ■ Nyilvános lesz az ügynökmúlt Augusztus 21. A Mécs-bizottság szeptember elején nyilvánosságra hozza, hogy ki az a 10 volt kormánytag, akik kapcsolatban álltak a Kádár-rendszer idején a titkosszolgálatokkal. Kiss Elemér, a szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter ugyanis feloldotta a vonatkozó iratok többségének titkosságát. ■ Balogh tagadja Augusztus 16. Balogh László tagadta, hogy a Medgyessy-bizottság munkájáról szóló, angol nyelvű összefoglalókat juttatott volna el több budapesti nagykövetségeknek. A bizottság MDF-es elnöke Kovács László azon kijelentésére reagált, miszerint több nagykövetség is jelezte, hogy összefoglaló jelentést kaptak Baloghtól. Mivel az összefoglaló csak az ellenzék megállapításait tartalmazta, Kovács felháborodásának adott hangot. Aztán a fideszes Boros Imre, Phare miniszter is bevallotta, hogy szolgálataival segítette az állambiztonságiakat. Még nyolc ilyen önvallomás előtt állunk. És be fog következni. Mert a fagyi visszanyalt. Nagy hiba volt úgy kirobbantani az egész Medgyessy ügyet, hogy annak következményeivel senki nem számolt. Nem az a baj, hogy saját magára csapott le az illető, hanem az a gond, hogy egyesek még ezek után sem szégyenkeznek. Sőt! A legújabb ötlet az, hogy valamennyi közjogi méltóság, még az államfő is önként járuljon hozzá a múltjáról szóló személyes adatainak közléséhez. Eddig rendben is vagyunk, de az indoklás hallatán egyesen felfordult a jóizlésű emberek gyomra. A Fidesz egykori kulturális államtitkára, Várhegyi Attila azért látja ezt fontosnak, mert “ne csak a volt politikusokról, hanem az ‘56-os megtorlásban börtönre ítéltekről is derülhessen ki minden. Mert a volt foglyoknak is joguk van tudni, ki volt köztük a spicli”. Értik ezt? És miért nem nyúlunk vissza 1944-ig? Hát azért, mert akkor nem lehetne ilyen goromba módon hátbaszúmi azt a voít államfőt, akiről épp tíz éve kezdték pletykálni, hogy a börtönben “patkány” volt a beceneve. Maguk a Pofoszosok, az egykori cellatársak fütyülték Id ‘92 október 23-án a Parlament előtt, e szót kiabálva. Igaz ugyan, hogy később pont a kiabálókról derült ki, hogy “téglák” voltak. És pont az a Várhegyi ragadtatja magát ilyen kijelentésre, akit köztörvényes bűncselekmény miatt tavaly, első fokon, elitéit a bíróság! (Hűtlen és hanyag kezelés, sikkasztás volt ellene a vád, amit még mint szolnoki polgármester követett el) Orbán Viktor fel is kérte a távozásra! Hát itt tartunk, egyre kétségbeesettebben küzd a politikai jobboldal, mert mind több disznóságukra derül fény. És minél több dologról szerzünk tudomást, annál agresszívabbak lesznek a reakciók. Hogy ez kinek jó? Senkinek. Kéne már egy ember, mint Orbán volt Várhegyi esetében, aki távozásra szólítaná fel az összes handabandázó megélhetési politikust.
