A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-23 / 66. szám
10 A HÍD Kultúra 2002. AUGUSZTUS 23. Röviden ■ Japán A mosoly országa” A „pesti Broadway „ legnagyobb teátruma, a Nagymező utcai Fővárosi Operett Színház sokszor aratott már fergeteges sikert japáni körúton, mert a japánok szeretik ezt a műfajt. Sőt, művelik is: a Japán Operett Társaság már másodszor vendégszerepei a Nagymező utcában: szeptember 14-15-én Lehár Ferenc: A mosoly országa című darabját adják elő. Szeptember 18-án Szegeden, 21-én pedig Pécsett is bemutatják. Aki tehát régi magyar operettet akar japán nyelvű előadásban élvezni, azt kapja, amit megérdemel: az egész publikum ingyen ülhet be az nézőtérre. ■ Erotikus kiállítás Pest Újpalota városrészében, a Colosseum nevű épületben megnyílt az Aphrodite 2002. nevű nemzetközi erotikus kiállítás, amely erotikus tárgyak bemutatója és vására volt, valamint erotikus színpadi programokat bemutattak. A rendezvény három napig tartott, ám a látogató férfiak java része részegen indult haza fele. ■ Megfékezett Pannón Rádió ????? Miután négy esztendő elmúltával a Magyar Televíziót ismét átvette az MSZP-SZDSZ szellemű vezetés, a nemzeti gondolkodásra alapzott Pannón Rádió, a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány hét éve működő adója is megszűnt létezni. Az ügyben az Állami Hírközlési Felügyelet járt el. ■ PÁL UTCAI FIÚK AZ ORCZY-KERTBEN A Molnár Ferenc világhírű ifjúsági regényéből készült színpadi művet, A Pál utcai fiúkat Vidovszky György drámapedagógus a szokásos fiatal női színészek helyett amatőr kamasz fiúkkal játszatva rendezte meg a pesti Orczy kertben, rendkívüli sikerrel. A rendező szerint e műbeli tragédia abban van, hogy két okból véget ér a gyermekkor. Egyik: a fiúknak a játékot túlságosan komolyan vett Nemecsek halálával kell szembenézniük. Másik: meghatározó negatív élményük a grund, vagyis a játéktér elvesztése. ■ Befejeződött az Ady akadémia A Debreceni Egyetemen (DE) hétfőn befejeződött az Ady Endre Akadémia. A határon túli magyar értelmiség nyári továbbképzését 1990 óta minden évben megrendezik a cívis városban; a mostani 13. kurzuson több mint 250 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar pdagógus, közgazdász, jogász és orvos vett részt. HANGULATHINTA Földessy Dénes Szövegtelen, nem énekelhető, filozofikus dzsessz szól Joshua Redman szakszofonjából. Zenei elemzés a hangulat igazságáról. A Mood Swing, az amerikai dzsessz eme új zsenijének CD-je, évtizede jelent meg idekint, de négy esztendeig senki sem látta a magyar üzletekben. Később sem kapkodtak utána, hiszen nem szórakoztató zene, hanem bölcselet. Lassan terjedt a híre, s most már egy szűk zenei elitnek rendelik a szállítmányokat, nem nagy, de biztos piacra. A modem könnyű muzsika higany-érzékeny kereskedelme sem gyorsította meg az útját, mert nem tömegeknek szól, nem lehet vele pénzt kaszálni. De Amerikát és Magyarországot a dzsessz muzsika áradatában mára újabb közös sikerszál hozza egymáshoz közelebb: Joshua Redman zenéje. A dzsessz lelke a rögtönzés, a vibráló, szabályozhatatlan, előre nem rögzíthető jókedv. Joshua Redman ebbe hozott valamilyen elmélyedt kíváncsiságot, s hangulatokból kutatott fel, bontott ki elvont zenei gondolatokat. A Mood Swing lemezeimet önkényes, szabad fordításban így lehet Hangulathintának nevezni, hisz hangulatainak kedves lendületével ragadja el a hallgatót. E hangulatokban elvont gondolatok élnek. Jellemzőek az egyes zeneszámok elnevezései: Kedves bánat (Sweet Sorrow), Örömszerzés (Rejoice), Baj (Mischier), Múlt a jelenben (Past in the Present), Rögeszme (Obsession), Címzett otthon (Headin’Home), Reggeli magány (Alone in the Morning). Redman él azzal a lehetőséggel, amelyet a modem dzsessz átalakult improvizációs szokásrendszere nyújt. Hiszen az eredeti improvizáció jókedvű, játékos és mindig jelen idejű volt. Redman attól modem, hogy a világra érzékeny, gondolkodó, elemző hajlamú ember zenéjét szerzi és játsza. A dzsessz nagy egyéniségei villámgyorsan, kapásból rögtönöztek, Redman muzsikájából viszont megfontoltan árad a tudatosság. A kidolgozott, érlelt zenei gondolat, amely igazában már nem lehet rögtönzés, s amely saját bölcselő hajlamát fejezi ki: a kíváncsiság jogát, az élet örökös elemzésének igényét. Afféle ellendzsessz, amelyet a kötelező jókedv helyett elmélyülten is lehet hallgatni. A Mood Swing az embert, az életet elemzi, hangulatokkal, artisztikusan. A Redman gondolatait elősegítő zenekar tagjai: Brad Mehldau (zongora), Christian Mehlbride (bőgő), Brian Blade (dob). Kár, hogy a Mood Swing csodája Redman későbbi lemezein (Időtlen mesék változó időkre 1998, Felül 2000.) sajnos már nem ismétli meg a Mood Swing, úgy látszik, egyszeri csodáját. Tenyérnyi Monarchia és századelő a Balaton partján A Balaton nyugati partjától mintegy tíz kilométerre fekvő Hévíz gyógyfürdőcentrum immár rendszeressé váló programjai közé tartozik a hétfő esténként megrendezett operettgála. A tavirózsákkal teli hévízi tó bejáratához közeli Hévíz Galériának nevezett üzletház oszlopcsamokos sarkát hétről hétre színpaddá varázsolják, hogy megidézzék rajta az Osztrák-Magyar Monarchia békebeli, híres, publikumcsalogató slágereit. A mára már szinte teljesen kétnyelvűvé vált fürdőhely külhoni - többségében osztrák és német - vendégeit német nyelvű operett gálaesttel szórakoztatja a mindig változó művészekből álló kis gárda. Augusztus második hetének hétfőjén a Gál Anikó dirigálta győri Nemzeti Színház zenekara és a Meszlényi Ákos koreográfiáját előadó Kárpáti Tünde ugyancsak győri színház revütáncosai mellett Skob Zsuzsa primadonna és Karsai Klára szubrett - aki egyben az est rendezője és háziasszonya -, valamint Pál Attila táncos-komikus és Nádházi Péter bonviván szórakoztatta a jobbára külföldiekből álló nézőközönséget. A két “felvonásból” álló est mindkét része egy-egy tucat híres operettslágert vonultatott fel Strauss, Offenbach, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál legsikeresebb darabjaiból. Az amúgy is kellemes hangulatot fokozta a publikum közreműködő kedve is: a Strauss-melódiák többségét együtténekelve a színpadon lévőkkel. A vidám, színes, osztrák-német fürdővendégek sajátos ízlésére apelláló dalfüzérek mellett az estet szervezők - Tóth Ferenc és Takács Sándor - néhány operarészletet is belecsempésztek a habkönnyű repertoárba. Az immár hetedik éve hétről hétre megrendezett gála a hévízi gyógyfürdőkúra testi felüdülése mellett lelki felfrissülést is jelent a gyógyturizmusban részt vevők számára. Szilágyi Enikő és Sziki Károly magas művészeti kitüntetése Szent István napja alkalmából dr Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor drámaíró, kultuszminiszter művészeti, közművelődési és közgyűjteményi díjakat és kitüntetéseket adott át. Bevezetőjében elmondta: „ Szent István napján, a Szent Korona ünnepén tisztelendő ereklyének tartom a koronát, de még fontosabbnak a gondolkodó fejet, amelyen a korona volt, mert azt az országot, amelyben ma élünk, ez a koronás fő hozta létre. “ Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a lapunkban minősített két hazai színi művész is kitüntetést kapott és szerényen megjegyezzük: ezzel színházi írásaink értékválasztása is igazolást nyert. Szilágyi Enikő, az Erdélyből származó színművésznő, a budapesti Thália Színház tagja, egyebek között Ibsen: Nóra című drámája címszerepének a Debreceni Csokonai Színházbeli megformálásáért, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta. Őt a tavaszon a francia nyelven előadott sanszonestjei okán méltattuk A Híd-ban. A Magyar Köztársasági Érdemrend arany keresztjével Sziki Károly színművészt, rendezőt, az Egri Harlekin Bábszínház igazgatóját tüntették ki, aki rendezett már a New York-i Magyar Színházban is. Sziki Károly rendezőművészetéről Ágoston Gertrud: Gyermekem, gyilkosom című, Cserey Erzsébet művésznő előadásában bemutatott monodrámája alkalmából írtunk kritikát. FD
