A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-02-15 / 39. szám
2002. FEBRUÁR 15. A HÍD 3 A NAGYVILÁG HÍREI IZRAELI F-16-OSOK NABLUSZT TÁMADTÁK Az izraeli légierő szerda éjjel támadást intézett a palesztin autonóm területen fekvő Náblusz ciszjordániai városban a Palesztin Hatóság helyi székháza ellen. Az akciót megtorlásnak szánták a ciszjordániai Hamrában négy izraeli életét kioltó palesztin támadásra. Az izraeli F-16-os típusú harci gépek két rakétát lőttek ki nábluszi célpontjukra. Palesztin kórházi források beszámolója szerint tizenegy személy - többségükben palesztin rendőrök - sebesült meg a légicsapás következtében. Halálos áldozat nem volt. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a rakéták nem okoztak komolyabb károkat a székházban, de az ablakok a környéken mindenhol kitörtek. Eközb e n Washingtonban kiderült, hogy Dick Cheney amerikai alelnök március közepén tizenegy országot felölelő körútra indul. A kilenc közel-keleti országot, valamint Nagy-Britanniát és Törökországot felkereső Cheney széles körű tárgyalásokat folytat majd a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról, köztük a terrorizmus elleni háború következő lépéseiről és regionális biztonsági kérdésekről. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök Washingtonba érkezett, ahol Bush elnökkel tárgyal a palesztinok és izraeliek között kiújult erőszakról. Illetékesek szerint arra próbálja rávenni Busht, hogy szakítsa meg a kapcsolatait Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Sáron azzal vádolja Arafatot, hogy nem fékezi meg a palesztin militánsokat. Arafat Izraelt gyanúsítja Jasszer Arafat palesztin elnök azzal vádolja Izraelt, hogy az ő műve volt a fegyverszállítási botrány, a Karin “A” hajón elfogott csempészett fegyverek ügye. A cél pedig az volt vele, hogy lerombolja a palesztinok Washingtonnal ápolt kapcsolatait. Az an-Nahár című libanoni lapban kedden megjelent interjúban Arafat kijelentette: világos jelei vannak, hogy Izrael keze van a hajóesetben, és a célpontot a palesztinok, Irán és a libanoni Hezbollah jelentik. Izrael szerint az elfogott csempészett fegyverszállítmányt a palesztin vezetők szervezték Irán és a libanoni síita gerillamozgalom segítségével. Mind Teherán, mind a Hezbollah elhárította az őket ért vádakat. Egy magas rangú palesztin illetékes vasárnapi tájékoztatása szerint Arafat levélben biztosította Colin Powell amerikai külügyminisztert arról, hogy nincs semmiféle katonai kapcsolat a palesztinok és Irán között, illetve, a fegyverszállítási ügyért felelős személyek elnyerik büntetésüket. Parlamenti vita Iránban Az iráni parlamentben húsz vezető reformer képviselő élesen bírálta a Forradalmi Gárda parancsnokhelyettesét, mert csapásméréssel fenyegette meg az Egyesült Államok olajérdekeltségeit a Perzsa-öböl térségében. A haladáspártiak uralta parlamentben a húsz képviselő magyarázatot követelt az ügyben Ali Samhani védelmi minisztertől és Kamat Harazi külügyminisztertől. A hivatalos iráni hírügynökség keddi jelentése szerint a honatyák azt tudakolták, hogy "a fenyegetések a kormány hivatalos álláspontjának részét képezik-e vagy a keményvonalas parancsnok egyéni nézeteit tükrözik?" Az egyik iráni napilap vasárnap idézte Mohammed Báker Zolkadr, a Forradalmi Gárda parancsnokhelyettesének kijelentését, amely szerint Irán - az OPEC második legnagyobb olajkitermelője - bármely amerikai támadásra Washington öböl menti szövetségeinek "megsebzésével" fog válaszolni. Az OPEC igazgatótanácsának iráni tagja koholmánynak nevezte, és még aznap visszautasította az újság állítását. Tíz év után ENSZ megfigyelő Irakban Irak - tíz év óta most először - beengedte országába az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának egyik szakértőjét. Andreasz Mavrommatisz ciprusi diplomata, ENSZ-jelentéstevő a Német-Iraki Társaság küldöttségével egy időben érkezett Bagdadba. A volt ciprusi nagykövetet 1999 decemberében nevezték ki a világszervezet Irak ügyében illetékes rendkívüli emberjogi megfigyelőjévé. Elődje, a holland Max van der Stoel - 1992-es egyetlen helyszíni látogatást kivéve - kénytelen volt Genfben, másodkézből szerzett értesülések alapján végezni munkáját, mert az irakiak nem engedték földjükre lépni. Bagdadi megfigyelők szerint a Szaddám Húszéin iraki elnök ellen irányuló legújabb amerikai fenyegetésekkel függhet össze, hogy az iraki vezetés engedélyezte Mavrommatisz látogatását. Az iraki kormányzat, tekintettel a washingtoni fenyegetésekre, néhány nappal ezelőtt kijelentette: kész feltétel nélkül párbeszédet folytatni az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Röviden ■ Csecsének Guantanamón Vjacseszlav Trubnvikov orosz külügyminiszter-helyettes közlése szerint Moszkva számára hivatalossá vált, hogy csecsen foglyok is vannak a kubai Guantanamo amerikai támaszponton őrzött tálibok és al-Kaida tagok között. Az orosz Eho Moszkvai rádió vasárnapi jelentése szerint a csecsének száma még nem tisztázott, mint ahogy az sem, hogy orosz állampolgárok-e. Egyelőre nincs döntés arról, hogy amennyiben ez utóbbi bebizonyosodik, Moszkva kérvényezi-e a foglyok kiadatását. Az viszont biztosra vehető, hogy az orosz hatóságok mindenképpen ki akarják hallgatni az Afganisztánban elfogott csecseneket. Az orosz titkosszolgálat szerint az elmúlt években több száz csecsen fegyverest képeztek ki Afganisztánban, az Oszama bin Laden által fenntartott táborokban. Volt közöttük, aki a kiképzés után visszatért a csecsenföldi viszály helyszínére, többen viszont az al-Kaida terrorszervezeí soraiba álltak. ■ Ciszjordániai túszejtés Három izraeli életét vesztette, amikor palesztin fegyveresek elfoglaltak egy lakóházat és túszokat ejtettek egy ciszjordániai zsidó telepen szerdán. A Hamra nevű zsidó telepen történt túszszedésnek izraeli kommandósok vetettek véget. Az izraeli rádió szerint a halottak között van két nő, továbbá megsebesült egy anya és két csecsemőkorú gyermeke. A túszejtő akciót felszámolva a kommandósok megöltek legalább egv fegyverest. ■ Kína nem túr beleszólást EMBERI JOGI ÜGYEIBE A kínai parlament elnöke visszautasított minden beavatkozást hazája emberi jogi ügyeibe. Li Peng - aki a Tienanmen téri diáktüntetések idején miniszterelnök volt - úgy látja: minden országban a helyi viszonyok alapján kell szemlélni az emberi jogokat. Megfigyelők szerint a pekingi vezetők minden áron el akarják kerülni, hogy a tárgykör nagy súllyal szerepeljen az amerikai elnök tíz nap múlva kezdődő kínai megbeszélésein. Bush elnök tíz nap múlva látogat Kínába. A kínai parlamenti vezető már többször találkozott amerikai elnökökkel: Bili Clinton elnöksége alatt például kétszer is járt az USA-ban. ■ Fehér port tartalmazó levelet KAPOTT A CSEH BELÜGYMINISZTER Ismeretlen fehér port tartalmazó levelet kapott Stanislav Gross cseh belügyminiszter. A Prima cseh kereskedelmi televízió erre vonatkozó, kedden este közölt értesülését később a belügyi tárca is megerősítette. A biztonsági szolgálat a levelet még időben kiszűrte, így az nem került a miniszter kezébe. Az ismeretlen fehér port a szakértők laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá - közölte a televízió. Ez az első eset, hogy magas rangú cseh politikus kapott ismeretlen fehér port tartalmazó levelet. A problémának a biztonsági szolgálatok a tavaly szeptemberi egyesült államokbeli terrortámadások óta szentelnek kiemelt figyelmet, mivel ott több személy lépfene-spórákat tartalmazó levelet kapott.
